HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- Brutálisan drágultak a gyümölcsök – Ennyivel nőttek a fogyasztói árak júliusban
- Gáspár Győző újra bíróság elé áll – A Kúria perújítást rendelt el a sikkasztási ügyében
- Brokkolis szendvics okozhatta egy olasz férfi halálát, többeket az intenzíven ápolnak
- Harmadik napja tombol a tűz Dél-Olaszországban – Megállás nélkül folyik az oltás
- Éremeső a magyar csapatnál! Két aranyat is szereztek az úszók a világjátékokon, és ez nem minden
HIRDETÉS
HÍREK > BELFÖLD > Mindenkinek fizeti az állam a felsőfokú tanulmányait
A jövő évi keretszámok jórészt megegyeznek a sajtóban megjelentekkel, a diákhiteleseken munkába állás után segítenek, jönnek a kancellárok.
A kormányzat felsőoktatási koncepciójának lényege, hogy az állam mindenkinek kifizeti felsőfokú tanulmányait: valakinek ösztöndíj, valakinek Diákhitel 2 formájában - jelentette ki a kormányszóvivő. Giró-Szász András arra a hírre reagált, hogy a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) bejelentette: népszavazást kezdeményeznek a minőségi, európai színvonalú és tandíjmentes magyar felsőoktatásért. A kormányszóvivő azt mondta, a hallgatói önkormányzat állításaival szemben a kabinet jelenlegi felsőoktatási koncepciójának az a lényege, hogy a korábbiakkal szemben mindenkinek elérhetővé teszi a felsőfokú tanulmányok elvégzését, aki átlépi a bekerüléshez szükséges ponthatárt. Korábban, ha valaki nem volt állami ösztöndíjas, ezt csak akkor tehette meg, ha rendelkezett a finanszírozáshoz szükséges anyagi feltételekkel.
Ösztöndíj vagy a Diákhitel 2
Giró-Szász András, hangsúlyozva, hogy a jelenlegi rendszerben az állam mindenkinek kifizeti felsőoktatási tanulmányait: valakinek hallgatói ösztöndíj formájában, valakinek pedig a Diákhitel 2 finanszírozásában. Az utóbbit igénybe vevők esetében pedig ha az államnál helyezkednek el, az állam kiváltja őket a hitelükből, ha pedig a piacon vállalnak munkát, akkor adókedvezménnyel ösztönzi a cégeket arra, hogy vállalják át e terheket - magyarázta. A szóvivő szavai szerint az állam felsőoktatási koncepciója lehetővé teszi, hogy - ellentétben a korábbiakkal, amikor 50-60 ezer diák tanulhatott egyetemeken, főiskolákon - felülről lényegében teljesen nyitott legyen a felsőoktatás, és akár 100-120 ezer diák is részt vehessen benne, "hiszen mindenkinek finanszírozza az állam a felsőoktatási képzését".
Felsőoktatási koncepció már van
A kormány szerdán fogadta el a felsőoktatási koncepciót, amelynek keretében rábólintott a jövő tanévre érvényes felsőoktatási keretszámokra. Döntöttek arról is, hogy bizottságokon keresztül felügyelik az egyetemek adósságrendezését, illetve a jövőben minden egyetem és főiskola vezetésében a rektor mellé az intézmény gazdasági döntéseiért felelős kancellárt nevez ki a kormány - közölte a kormányszóvivő.
Pontos számok még nincsenek
Giró-Szász András tájékoztatóján a felsőoktatási keretszámokról részleteket egyelőre nem mondott, csak annyit árult el, hogy a jövő évi keretszámok fő számai - így az állami ösztöndíjas és a részösztöndíjas hallgatók létszáma - megegyeznek a sajtóban megjelent előterjesztésben foglaltakkal. A korábban az MTI birtokába került, december 3-i keltezésű előterjesztésben az áll, hogy a kormány összesen 74 110 főben állapítaná meg a magyar állami ösztöndíjas és részösztöndíjas képzésekre 2013-ban felvehető jelentkezők számát. A megállapított létszámkeretből jövőre 10 480-an teljes ösztöndíjas, 46 330-an pedig részösztöndíjas felsőoktatási szakképzésben, alapképzésben és osztatlan képzésben kezdhetnék meg tanulmányaikat. Emellett 16 ezren mesterképzésben, 1300-an doktori képzésben tanulhatnának.
Az a fontos, hányan jönnek ki
Giró-Szász András kiemelte: a kormány célja a változtatásokkal, hogy növelje a felsőoktatásba a bejutók létszámát, valamint minél nagyobb arányban növelje a felsőoktatási képzést el is végzők arányát, ugyanis, hogy az elmúlt időszakban a felsőoktatásba bekerülő diákoknak a 45-48 százaléka nem végezte el a felsőoktatási képzést. Éppen ezért a kormány szerint nem az a kérdés, hogy hányan lépnek be az egyetemekre, hanem hogy hányan kerülnek ki onnan sikeres képzést követően - mondta a kormányszóvivő, aki szerint a jelenlegi rendszer semmiben nem ösztönözte a hallgatókat az egyetem, főiskola elvégzésére.
Nem keveseknek sokat, hanem mindenkinek legalább a felét
Giró-Szász András hangsúlyozta: a kormány célja, hogy egyedül az egyetemi bekerülési pontszám határozza meg, hogy ki juthat be egy intézménybe és ki nem. A korábbi rendszerben ugyanis, ha valaki nem érte el az állami finanszírozáshoz szükséges pontszámot, akkor, ha nem volt pénze, nem volt esélye bejutni a felsőoktatásba. A kormány azonban a részösztöndíjakkal, illetve a Diákhitel 2-vel megteremti annak a lehetőségét, hogy - a diákok "felelősségét növelve" - mindenki, aki képes teljesíteni a felvételhez szükséges ponthatárt, megkezdhesse a tanulmányait. A kormány nem keveseknek ad sokat, hanem mindenkinek legalább a szükséges felét, a fennmaradó részt pedig lehetőség van Diákhitellel fedezni - fogalmazott a kormányszóvivő, aki megerősítette: csak a legjobb 15-20 százalék számára lesz 100 százalékig állami ösztöndíj.
Átalakul a hallgatói juttatások rendszere
Maruzsa Zoltán felsőoktatásért és tudománypolitikáért felelős helyettes államtitkár szerint a korábbi felsőoktatási rendszer azzal, hogy nagy létszámban hozott létre állami ösztöndíjas helyeket lehetővé tette, hogy a hallgatók "egyik szakról a másikra vándoroljanak" és nem ösztönözte őket az egyetem elvégzésére. Hangsúlyozta azt is: a keretszámok mellett tavasszal a hallgatói juttatások rendszerét is átalakítják.
Erősítik a Diákhitelt
Giró-Szász András hangsúlyozta: míg eddig 50 ezer ember mindenféle teher nélkül léphetett be a felsőoktatásba, addig ezentúl akár 100 ezer ember is beléphet majd úgy, "hogy az abban a pillanatban egyetlen fillérjébe sem kerül". Hozzátette: ezért cserébe "bizonyos korábbi szabadságaikat, mint az egyetemi évek elnyújtására irányuló elképzeléseiket ez a tervezet a jövőben megszünteti". A kormányszóvivő ismertette: a felsőoktatási koncepció részeként a kormány megerősítette a Diákhitel 2 konstrukciót. Így aki diákhitelt vesz fel, és tanulmányai után a közszférában helyezkedik el, annak a terheit az állam kiváltja. Aki pedig nem az állami szférában, hanem a piaci szektorban vállal munkát, ott a kormány a cégeknek lehetővé teszi, hogy amennyiben átvállalják a frissen végzett tanulók terheit, akkor jelentős adókedvezményt biztosítanak számukra. Ennek a részleteit a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) dolgozza ki.
Rendezik az egyetemek adósságait
További újdonság, hogy a kormány három területen bizottságot jelölt ki az egyetemek pénzügyi és adósságállományának rendezésére: a Naszvadi György NGM államtitkár vezette testület feladata az egyetemek adósságrendezésének megoldása; Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár delegációja az egyetemek uniós projektjei esetében az önrész átvállalása kapcsán tárgyal majd; Varga Mihály tárca nélküli miniszter pedig az intézmények PPP-projektjeinek kiváltásáról egyeztet. Ezen kívül a kabinet szerdán arról is döntött, hogy a 2014 és 2020 közötti európai uniós támogatásokból 1000 milliárdot különít el a felsőoktatás fejlesztésére. Giró-Szász András ismertette: a kormány két ösztöndíj létrehozásáról is határozott. Egyrészt az élsportolók számára egyetemi sportolói ösztöndíjat alapít, másrészt pedig pedagógus-ösztöndíjat hoz létre a pedagógusképzésbe belépőknek.
Jönnek a kancellárok
A kormány arról is döntött, hogy átalakítja a felsőoktatási intézmények irányítási rendszerét - mondta a kormányszóvivő. "A legnagyobb mértékben tiszteletben tartva a felsőoktatás autonómiáját, amelyben az egyetemek oktatási és tudományos életével kapcsolatos döntéseket továbbra is a rektorok tartják majd a kezükben", az egyetemek gazdasági életével kapcsolatos irányítás az egyetem kancellárja kezébe kerül - fogalmazott Giró-Szász András. Hangsúlyozta: az átalakítás célja, hogy a most felállított három bizottság munkája után a jövőben remélhetőleg "nem állnak elő hasonló problémák" az egyetemek és főiskolák területén. A kancellárok személyéről az NGM és az Emberi Erőforrás Minisztériuma (EMMI) közösen dönt és a kormány nevezi ki őket.
hirado
2012.12.06. 16:39
t: 120
Mindenkinek fizeti az állam a felsőfokú tanulmányait
A jövő évi keretszámok jórészt megegyeznek a sajtóban megjelentekkel, a diákhiteleseken munkába állás után segítenek, jönnek a kancellárok.A kormányzat felsőoktatási koncepciójának lényege, hogy az állam mindenkinek kifizeti felsőfokú tanulmányait: valakinek ösztöndíj, valakinek Diákhitel 2 formájában - jelentette ki a kormányszóvivő. Giró-Szász András arra a hírre reagált, hogy a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) bejelentette: népszavazást kezdeményeznek a minőségi, európai színvonalú és tandíjmentes magyar felsőoktatásért. A kormányszóvivő azt mondta, a hallgatói önkormányzat állításaival szemben a kabinet jelenlegi felsőoktatási koncepciójának az a lényege, hogy a korábbiakkal szemben mindenkinek elérhetővé teszi a felsőfokú tanulmányok elvégzését, aki átlépi a bekerüléshez szükséges ponthatárt. Korábban, ha valaki nem volt állami ösztöndíjas, ezt csak akkor tehette meg, ha rendelkezett a finanszírozáshoz szükséges anyagi feltételekkel.
Ösztöndíj vagy a Diákhitel 2
Giró-Szász András, hangsúlyozva, hogy a jelenlegi rendszerben az állam mindenkinek kifizeti felsőoktatási tanulmányait: valakinek hallgatói ösztöndíj formájában, valakinek pedig a Diákhitel 2 finanszírozásában. Az utóbbit igénybe vevők esetében pedig ha az államnál helyezkednek el, az állam kiváltja őket a hitelükből, ha pedig a piacon vállalnak munkát, akkor adókedvezménnyel ösztönzi a cégeket arra, hogy vállalják át e terheket - magyarázta. A szóvivő szavai szerint az állam felsőoktatási koncepciója lehetővé teszi, hogy - ellentétben a korábbiakkal, amikor 50-60 ezer diák tanulhatott egyetemeken, főiskolákon - felülről lényegében teljesen nyitott legyen a felsőoktatás, és akár 100-120 ezer diák is részt vehessen benne, "hiszen mindenkinek finanszírozza az állam a felsőoktatási képzését".
Felsőoktatási koncepció már van
A kormány szerdán fogadta el a felsőoktatási koncepciót, amelynek keretében rábólintott a jövő tanévre érvényes felsőoktatási keretszámokra. Döntöttek arról is, hogy bizottságokon keresztül felügyelik az egyetemek adósságrendezését, illetve a jövőben minden egyetem és főiskola vezetésében a rektor mellé az intézmény gazdasági döntéseiért felelős kancellárt nevez ki a kormány - közölte a kormányszóvivő.
Pontos számok még nincsenek
Giró-Szász András tájékoztatóján a felsőoktatási keretszámokról részleteket egyelőre nem mondott, csak annyit árult el, hogy a jövő évi keretszámok fő számai - így az állami ösztöndíjas és a részösztöndíjas hallgatók létszáma - megegyeznek a sajtóban megjelent előterjesztésben foglaltakkal. A korábban az MTI birtokába került, december 3-i keltezésű előterjesztésben az áll, hogy a kormány összesen 74 110 főben állapítaná meg a magyar állami ösztöndíjas és részösztöndíjas képzésekre 2013-ban felvehető jelentkezők számát. A megállapított létszámkeretből jövőre 10 480-an teljes ösztöndíjas, 46 330-an pedig részösztöndíjas felsőoktatási szakképzésben, alapképzésben és osztatlan képzésben kezdhetnék meg tanulmányaikat. Emellett 16 ezren mesterképzésben, 1300-an doktori képzésben tanulhatnának.
Az a fontos, hányan jönnek ki
Giró-Szász András kiemelte: a kormány célja a változtatásokkal, hogy növelje a felsőoktatásba a bejutók létszámát, valamint minél nagyobb arányban növelje a felsőoktatási képzést el is végzők arányát, ugyanis, hogy az elmúlt időszakban a felsőoktatásba bekerülő diákoknak a 45-48 százaléka nem végezte el a felsőoktatási képzést. Éppen ezért a kormány szerint nem az a kérdés, hogy hányan lépnek be az egyetemekre, hanem hogy hányan kerülnek ki onnan sikeres képzést követően - mondta a kormányszóvivő, aki szerint a jelenlegi rendszer semmiben nem ösztönözte a hallgatókat az egyetem, főiskola elvégzésére.
Nem keveseknek sokat, hanem mindenkinek legalább a felét
Giró-Szász András hangsúlyozta: a kormány célja, hogy egyedül az egyetemi bekerülési pontszám határozza meg, hogy ki juthat be egy intézménybe és ki nem. A korábbi rendszerben ugyanis, ha valaki nem érte el az állami finanszírozáshoz szükséges pontszámot, akkor, ha nem volt pénze, nem volt esélye bejutni a felsőoktatásba. A kormány azonban a részösztöndíjakkal, illetve a Diákhitel 2-vel megteremti annak a lehetőségét, hogy - a diákok "felelősségét növelve" - mindenki, aki képes teljesíteni a felvételhez szükséges ponthatárt, megkezdhesse a tanulmányait. A kormány nem keveseknek ad sokat, hanem mindenkinek legalább a szükséges felét, a fennmaradó részt pedig lehetőség van Diákhitellel fedezni - fogalmazott a kormányszóvivő, aki megerősítette: csak a legjobb 15-20 százalék számára lesz 100 százalékig állami ösztöndíj.
Átalakul a hallgatói juttatások rendszere
Maruzsa Zoltán felsőoktatásért és tudománypolitikáért felelős helyettes államtitkár szerint a korábbi felsőoktatási rendszer azzal, hogy nagy létszámban hozott létre állami ösztöndíjas helyeket lehetővé tette, hogy a hallgatók "egyik szakról a másikra vándoroljanak" és nem ösztönözte őket az egyetem elvégzésére. Hangsúlyozta azt is: a keretszámok mellett tavasszal a hallgatói juttatások rendszerét is átalakítják.
Erősítik a Diákhitelt
Giró-Szász András hangsúlyozta: míg eddig 50 ezer ember mindenféle teher nélkül léphetett be a felsőoktatásba, addig ezentúl akár 100 ezer ember is beléphet majd úgy, "hogy az abban a pillanatban egyetlen fillérjébe sem kerül". Hozzátette: ezért cserébe "bizonyos korábbi szabadságaikat, mint az egyetemi évek elnyújtására irányuló elképzeléseiket ez a tervezet a jövőben megszünteti". A kormányszóvivő ismertette: a felsőoktatási koncepció részeként a kormány megerősítette a Diákhitel 2 konstrukciót. Így aki diákhitelt vesz fel, és tanulmányai után a közszférában helyezkedik el, annak a terheit az állam kiváltja. Aki pedig nem az állami szférában, hanem a piaci szektorban vállal munkát, ott a kormány a cégeknek lehetővé teszi, hogy amennyiben átvállalják a frissen végzett tanulók terheit, akkor jelentős adókedvezményt biztosítanak számukra. Ennek a részleteit a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) dolgozza ki.
Rendezik az egyetemek adósságait
További újdonság, hogy a kormány három területen bizottságot jelölt ki az egyetemek pénzügyi és adósságállományának rendezésére: a Naszvadi György NGM államtitkár vezette testület feladata az egyetemek adósságrendezésének megoldása; Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár delegációja az egyetemek uniós projektjei esetében az önrész átvállalása kapcsán tárgyal majd; Varga Mihály tárca nélküli miniszter pedig az intézmények PPP-projektjeinek kiváltásáról egyeztet. Ezen kívül a kabinet szerdán arról is döntött, hogy a 2014 és 2020 közötti európai uniós támogatásokból 1000 milliárdot különít el a felsőoktatás fejlesztésére. Giró-Szász András ismertette: a kormány két ösztöndíj létrehozásáról is határozott. Egyrészt az élsportolók számára egyetemi sportolói ösztöndíjat alapít, másrészt pedig pedagógus-ösztöndíjat hoz létre a pedagógusképzésbe belépőknek.
Jönnek a kancellárok
A kormány arról is döntött, hogy átalakítja a felsőoktatási intézmények irányítási rendszerét - mondta a kormányszóvivő. "A legnagyobb mértékben tiszteletben tartva a felsőoktatás autonómiáját, amelyben az egyetemek oktatási és tudományos életével kapcsolatos döntéseket továbbra is a rektorok tartják majd a kezükben", az egyetemek gazdasági életével kapcsolatos irányítás az egyetem kancellárja kezébe kerül - fogalmazott Giró-Szász András. Hangsúlyozta: az átalakítás célja, hogy a most felállított három bizottság munkája után a jövőben remélhetőleg "nem állnak elő hasonló problémák" az egyetemek és főiskolák területén. A kancellárok személyéről az NGM és az Emberi Erőforrás Minisztériuma (EMMI) közösen dönt és a kormány nevezi ki őket.
hirado
2012.12.06. 16:39
Legfrissebb hirek
- Nagy Ervinnel, lovas amazonokkal, életre kelő oroszlánszoborral kilőtt a TISZA Párt kampánydala
- Egyre több magyar tartja pénzét külföldi számlákon és trezorokban
- Közúti ellenőrzéskor autókat vehet el a NAV
- A szesztilalom a trafikban nem érvényes
- Késelés Józsefvárosban
- Támogatja a zsebszerződések elleni lépéseket az LMP
- Magyar nap az Európa Ligában az M1-en és a telesport.hu-n
- Amerikai képviselő: A Tavares-jelentésnek nincs jelentősége
- Balog: A béremelés megfelel az ország teljesítőképességének
- Varga: Komoly lehetőség az uniós gazdaságfejlesztési támogatás
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Meghalt Schmuck Andor - hónapok óta küzdött súlyos betegségével
- Az USA is beszállt, egyre durvább a helyzet – Minket is tönkrevág az iráni háború?
- Hatalmas lángoszlop csapott fel Iránban, dróntámadás érte a világ legnagyobb földgázmezőjét
- Orbán Viktor reggeli interjúja: „Beszéljünk egyenesen, Brüsszelben háborút akarnak”
- Szijjártó: Izraelben 787, Iránban 14 magyar regisztrált konzuli védelemre
- Kitört a pánik Izraelben, megrohanták az emberek a boltokat
- Izraeli légicsapások: már két hete F-15-ösök állomásoznak Jordániában, hogy segítsenek elfogni az iráni rakétákat
- Válaszcsapás: Irán 100 drónt indított Izrael felé
- Izrael lefejezte az iráni hadvezetést: katonai vezetők és atomtudósok az áldozatok között
- Kiszivárgott, milyen nagy dobással készül Orbán Viktor: „Ha megfeszülök, sem tudok jobbat kihozni”
HIRDETÉS
