HIRDETÉS
HIRDETÉS

HÍREK > BELFÖLD > Állami támogatás a nők visszafoglalkoztatására

t: 125

Állami támogatás a nők visszafoglalkoztatására

Ennek az adatnak az egyik oka elsősorban az, hogy a 25 év alattiak és az 55 év felettiek még az átlagosnál is nehezebben találnak maguknak munkát.

Rontja még a magyar statisztikákat az alacsony iskolai végzettségűek és a 6 év alatti gyermeket nevelő nők helyzete is. Szinte nincs ma már olyan munkakör, amelyben ne állnák meg a helyüket a nők ugyanúgy, mint a férfiak, mégis külön erőfeszítések és kormányzati intézkedések szükségesek a nők foglalkoztatásának segítésére. Hazánk az unió 27 tagországából a 23. helyen áll a nők foglalkoztatásában. A 15 és 64 év közti korosztály fele nem dolgozik.

Női civilszervezetek több javaslatot is megfogalmaztak a foglalkoztatás növelésére. Szeretnék, ha adókedvezmény járna a nők után, ha a GYED alatt is lehetne az anyákat foglalkoztatni, ha tandíjmentes lenne a felsőoktatás és a szakképzés számukra, a családi napközik további fejlesztését, és az önfoglalkoztatás támogatását.

Az M1 Este című műsorban Szalai Piroska, a nők munkaerő-piaci helyzetének javításáért felelős miniszteri biztos elmondta, hogy hazánkban a nők ugyanolyan problémákkal küzdenek a munkaerő-piacon, mint a férfiak. Plusz igények akkor kerülnek elő – folytatta a biztos, amikor a családi elfoglaltságok több időt vesznek el.

Szekeres Katalin, a Manpower kutatási vezetője a műsorban azt mondta, hogy külföldön – norvég, francia és holland példákból kiindulva – megoldott ez a kérdés, természetesen vannak máshol is kényszerítő intézkedések a kormányzat részéről. Ilyen például Norvégiában a férfiak számára kötelező 12 hetes apasági szabadság. Szalai Piroska hozzátette: Hollandiában a 15 és 64 év közötti nők 70 százaléka dolgozik, amelynek 16 százaléka teljes munkaidőben, a többség tehát részmunkaidős munkát végez. Hazánkban 2011-ben a foglalkoztatott nők aránya 50 százalék körül volt.

Magyarországon – folytatta a biztos, számos olyan terület van, ahol még a munkaerő piac, kínálati piac. Ezekben a problémákban kíván az állam a munkaadók segítségére lenni, például a munkahelyvédelmi akcióterv keretében. Ilyen többek között a kisgyermekes anyák visszafoglalkoztatottságára három évre adott járulékkedvezmény is – magyarázta Szalai. Ez fejenként 858 ezer pluszt jelent a munkáltatónak. Ez az állami befektetés hamar megtérül, hiszen ezeknek a nőknek nagy része különben inaktivitásba kényszerülne, minél tovább marad otthon, csökken a foglalkoztatottsága is. Amikor pedig visszatérne a munkaerőpiacra – mondta a biztos, nehezen és nagyobb költséggel tudja ezt megtenni.

Szekeres Katalin a műsorban kitért arra is, hogy a vállalatoknak fel kellene azt is ismerniük, hogy egy női munkaerő sok plusszal bírhat rátermettségben, tapasztalatban, kompetenciában és akár lojalitásban is. Fontos lenne az organikus motivációkat is megtalálni.

Szalai Piroska elmondta, hogy hazánk a bérek tekintetében is kettős problémával bíró ország, ilyen az Európai Unióban talán nincs még egy. Az OECD felmérés alapján Magyarországon a fizetések különbségének a mediánja a legkisebb, tehát a férfiak és a nők fizetése közötti eltérés 6 százalék körüli. A probléma igazából az – magyarázta a biztos, hogy nincsenek kiugró értékek a nők között. Ami azt jelenti, hogy a női menedzserek vagy hiányoznak hazánkban, vagy nem keresnek annyit, mint a férfiak.

hirado

2012.12.05. 21:35

| Többi

vissza a rovathoz | vissza címoldalra

Legfrissebb hirek