
Minden tizdeik autós jelent veszélyt agresszivitása miatt a többi közlekedőre. Nekik rendkívüli alkalmassági vizsgát írhatnak elő.
Ökölrázás, szitkozódás, verekedés, lövöldözés – felmérések szerint az autósok 10 százaléka jelent közvetlen veszélyt agresszivitása miatt a többi közlekedőre.
Az egyik áldozat a Napközben című műsorban elmondta, egy alkalommal feltorlódott előtte a kocsisor, majd az út szélén parkoló kocsi vezetője, egy hölgy, nekiütötte ajtaját veszteglő járművének. Ezután kiszálltak és a károsult férfi megpróbált egyezkedni az autóját ért sérülés miatt, de amikor a kocsisor elindult, a mögötte álló autós trágár szavak kíséretében követelte tőle, hogy menjen tovább. A férfi azonban nem ült vissza a volán mögé, rendezni akarta a hölggyel a kárt. Ekkor a mögött álló autóból két idegen férfi szállt ki, és szó nélkül megütötték ököllel – a kárvallott autós arcát elöntötte a vér. A bántalmazók eltűntek, a sérült férfi arcát az orvos háromnegyedórán keresztül varrta, a szükséges fogpótlás 450 ezer forintba került.
Az utakon előforduló agresszióval foglalkozó Ludwig.F. Lowenstein brit pszichológus huszonöt évnyi kutatás után megállapította, hogy jóval valószínűbb az erőszakos magatartás a férfiak, különösen a fiatal férfiak, mint a nők körében. Sokkal több agresszió fordul elő délután, amikor már fáradtabbak, ingerültebbek a sofőrök, és azt is kimutatta, hogy a kereskedelmi-, vállalati járművek vezetőinél nagyobb számban tapasztalható az erőszakos magatartás, mint más autózók körében. Az okok között található még a stresszes élet, a forgalmi dugó, a rossz útviszonyok, az adott személy előtt indokolatlanul lassan vezető sofőr, vagy akár a hamis ön-, illetve túlértékelés is.
Remeczki János járművezető-szakoktató, vizsgabiztos szerint azonban más tényezők is közrejátszanak az utakon tapasztalható erőszakban. A szakember a Kossuth Rádió műsorában azt mondta, amíg nem lesz általános a jogkövető magatartás, illetve nem változik a gazdasági környezet, vagyis nem feszíti az embereket többek közt a munkanélküliség vagy a magas törlesztőrészlet, addig hiú ábránd az agresszió megszűnését remélni.
Ipolyi-Keller Imre, Budapest Főváros Kormányhivatala Közlekedési Felügyelőségének vezetője a Napközben szerdai adásában azt is hangsúlyozta, hogy gyakran a kezdő sofőrökkel szembeni türelmetlenség miatt alakul ki erőszak. Több gyakorlott vezető lesz ideges, ha előtte valaki indokolatlanul lassan halad, és ezzel őt is akadályozza, az ügyetlenkedést azonban nem szabadna támadásként felfogni. Igaz, problémát jelent, hogy a kezdők közül csak kevesen teszik ki a T betűt, így a többiek nem tudhatják, ki az akivel gyakorlatlansága miatt megértőbbnek kellene lenniük. Nem meglepő azonban, hogy kevés a T-betűs autó, ugyanis, jellemző, hogy a rutinos vezetők ezeket a kocsikat egyből megpróbálják megelőzni, hátrébb szorítani - mondta a fővárosi kormányhivatal munkatársa.
Ipolyi-Keller Imre szerint a minden úrvezető számára kötelező pszichológiai vizsgálat nem tűnik indokoltnak az erőszak visszaszorítására, ez csak a vezetői vizsgán többször megbukottak számára előírás. Utóbbiak körében is azonban 90 százalék fölötti a megfelelési arány. Az általánosan kötelező vizsgálat tehát fölösleges tortúra lenne a nagy többség számára.
Arról viszont lehetne beszélni, hogy azok számára, akik konfliktusba keverednek az utakon, rendkívüli alkalmassági vizsgát írjanak elő. Ez jelenleg nincs, hiányzik a rendszerből – mondta a Napközben című műsorban a fővárosi kormányhivatal közlekedési felügyelőségének vezetője.
hirado
2012.11.28. 21:14