
Továbbra is érkeznek borzasztó hírek állatok megkínzásáról, de emellett is elmondható, hogy pozitív változás zajlik a társadalomban - vélik állatvédők.
Megkínzott állatok és az elítélt tettesek: az biztosan állítható, hogy az elmúlt években pozitív folyamatok indultak meg, egyre többen veszik komolyan az állatok jogait. Mégis, még mindig van mit tenni a szemléletformálás terén, miután továbbra is kerülnek napvilágra újabb hátborzongató történetek.
Az elmúlt évek hírei közé tatozott például, hogy Helvécián borzalmas körülmények között szaporított kutyákat egy férfi. Tavaly ősszel a hatóságok és az állatvédők az állatkínzó tanyáján 350-400 csivavát találtak, az elkövető az ebeket nyúlketrecekben tartotta. A kutyák közül 30 olyan rossz állapotban volt, hogy rövid időn belül elpusztult volna. A Komárom-Esztergom megyei Úny község melletti egyik majorban pedig a rendőrök elégetett állatok maradványait és 250 lesoványodott szürke marhát találtak, gazdájuk sem ivóvízzel, sem takarmánnyal nem látta el őket. A tulajdonost őrizetbe vették, és a 2004 óta bűncselekménynek számító állatkínzás gyanúja miatt indult ellene eljárás.
Király Péter állatorvos, a Rex Kutyaotthon Alapítvány létrehozója a Napközben műsorában elmondta, a közelmúlt egyik borzasztó története, hogy betörők a házat védő kutyák száját purhabbal töltötték tele, az állatoknál a hirtelen feltelő és megkeményedő anyag azonnali fulladást okozott. Az is előfordult azonban, hogy 9-10 éves gyerekek „kommandós” játék közben hidegvérrel gyilkoltak le kismacskákat. Az szintén megdöbbentő volt, hogy egy család lomtalanításkor a szemétre kitette a nyulát ketrecestül, mint valami megunt bútordarabot – mondta az állatvédő.
Király Péter szerint azonban az újabb szörnyűségek ellenére is elmondható, hogy az állatjogokat többen ismerik és tartják tiszteletben, mint 10-15 évvel ezelőtt. Ebben az időszakban a Rex Kutyaotthonban szerzett tapasztalatok alapján úgy tűnik, radikális változás történt az emberek állatokhoz való viszonyában. A társadalom egyre jobban odafigyel az állatok jólétére és egyre több az olyan polgár, aki nem hagyja szó nélkül az állatkínzást – mondta az állatvédő.
Még mindig van mit formálni a szemléleten, de az már pozitív fejlemény, hogy ma már nagyon sokan szörnyű hírnek tartják az állatkínzásos eseteket – mondta a napközben műsorában Joó István, a Cerberos Állatvédő Egyesület elnöke, az Állatvédőrség szakmai igazgatója.
Pallós László országos állatvédelmi főfelügyelő a Kossuth Rádióban arról beszélt, hogy az elmúlt években egyre előremutatóbb jogszabályok születtek a témában. A hatékonysághoz azonban a törvényeken kívül nagyon fontos az állatvédelmi hatóság, a rendőrség és a józanul gondolkodó, szakmai alapokra építkező civil szervezetek közötti összefogás is – mondta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) állategészségügyi és állatvédelmi igazgatóságának helyettes vezetője. Joó István állatvédő hangsúlyozta az elmúlt másfél-két évben gyökeres változás történt a rendőrség hozzáállásában az állatkínzásos eseteket tekintve, sokkal inkább odafigyelnek ezekre.
Hátráltatja azonban az állatvédők munkáját, ha valaki azért tesz alaptalan bejelentést valamely ismerőséről, állatkínzással vádolva azt, mert haragszik rá, és így akar valamilyen ismeretlen okból bosszút állni. Az ilyen megkeresések a valódi feladatok kárára viszik az időt és a pénzt – tette hozzá a Napközben műsorában Joó István állatvédő.
hirado
2012.11.25. 11:58