
Nagyon magas Magyarországon a koraszülések aránya, az idejekorán érkező babák tüdejét erősítő olcsó gyógyszerhez pedig túl kevesen jutnak hozzá - hangzott el a Kossuth Rádióban.
A világon 2600 gyerek hal meg naponta, mert túl korán jön a világra. Magyarországon majdnem minden tizedik baba koraszülött, a szakemberek már népbetegségnek tekintik a problémát. Koraszülés tekintetében Magyarország jóval az európai átlag fölött jár – mondta a Napközben műsorában Gyurkó Szilvia, az UNICEF magyar bizottságának gyerekjogi igazgatója. Az Egyesült Nemzetek Gyermekalapjának munkatársa által ismertetett adatok szerint Magyarországon több mint kétszer gyakoribb a koraszülés, mint Európában, ahol átlagban százból csak négy gyerek jön kilenc hónapnál előbb világra. Emellett azonban Magyarországon a csecsemőhalandóság 5 ezrelék alá esett, ami megfelel az európai átlagnak.
A koraszülések 9 százalékos magyarországi aránya azért megdöbbentő, és azért kell nagyon komolyan venni, mert a koraszülésnek nagyon jelentős, akár felnőttkorig ható szövődményei lehetnek. Ez még úgy is igaz, hogy az orvostudomány és az egészségügyi ellátás nagyon sokat fejlődött az utóbbi évtizedben is, így a koraszülött gyermekeknek is több az esélyük. Nagyon sok kutatás azt mutatja, hogy a felnőttkori diszlexia, diszgráfia, a magas vérnyomás, a szív- és érrendszeri problémák, valamint több más hasonlóan súlyos betegség gyakran visszavezethető a koraszülöttségre – mondta Gyurkó Szilvia.
Demeter János, a Honvédkórház szülészet-nőgyógyászati osztályának főorvosa a Napközben műsorában azt mondta, lenne módszer a megelőzésre, a koraszülések számának csökkentésére. A főorvos szerint a rendszerváltás óta lebegtetik a védőnői szolgálatot, amely sokkal jobban működött korábban. A védőnő mindig ott volt a kórházaktól távolabb élő közösségek mellett is, és időben észrevette a kismama esetleges figyelmeztető tüneteit, jól ismerte a családot, a faluban élők egészségügyi problémáit, kockázatait. A védőnő, ha szükségét látta, például hirtelen jött ödéma esetén, egyből beküldhette a kórházba a várandós nőt, nem kellett közbülső állomást, szakrendelőt beiktatni.
Ez ma nincs így – mondta Demeter János hangsúlyozva, meggyőződése, hogy amikor kötelező volt felkeresni a védőnőket, sokkal jobban működött a prevenció, mint most. A főorvos hozzátette, nagyon bízik benne, hogy a terhesgondozás tervezett átalakításával – amelyen a szakmai kollégium a kormányzat támogatásával dolgozik – ezt a rendszert vissza lehet állítani. Demeter János főorvos azt is megjegyezte, a koraszülések nagy számának és általában a nagyon rossz népegészségügyi adatoknak a meghatározó oka, hogy a magyar nép egészségügyi kultúrája tragikus. Például ha az ember rászól a kórház udvarán nagy hassal dohányzó kismamákra, még nekik áll feljebb - fogalmazott.
Bodrogi Eszter, a Honvédkórház koraszülött intenzív osztály neonatológusa a problémák között említette azt is, hogy bár a koraszületés előtt álló babák tüdejét erősítő gyógyszer – amit az anyának kell bevenni minél korábbi szakaszban – olcsó, és mindenki számára rendelkezésre áll, mégis Magyarországon csak az érintett kismamák alig 50 százalékához jut el. Ezzel szemben az európai átlag 80 százalék. Ezt nehéz megmagyarázni – mondta a Kossuth Rádió műsorában a Honvédkórház koraszülött intenzív osztályán dolgozó orvos.
hirado
2012.11.23. 14:36