
A parlamentben szerdán újra megnyílik a választási eljárási törvényjavaslat részletes vitája, amelyben a képviselők várhatóan értékelik majd az otthonról történő személyes regisztráció ötletét, valamint a kampányszabályok átalakítására vonatkozó módosító javaslatokat.
Iskolák, szociális - és gyermekvédelmi intézmények átvétele
Az Országgyűlés elsőként az iskolák állami fenntartásába vételét szabályozó törvényjavaslatról tárgyal. Eszerint 2013. január 1-jétől a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ foglalkoztatja a pedagógusokat és az oktatómunkát segítő iskolai alkalmazottakat. Pokorni Zoltán, a parlament oktatási bizottságának fideszes elnöke a testület hétfői ülésén azt mondta: a kormány veszélyesen későn nyújtotta be a javaslatot, és szerinte az állami intézményfenntartó központ is későn jött létre. A Ház ezután arról a kormányjavaslatról vitázik, amely a jövő év elejével állami fenntartásba venne 170, ma a települések által működtetett szociális - fogyatékosokat, pszichiátriai és szenvedélybetegeket ellátó -, valamint gyermekvédelmi intézményt. Ezzel tovább folytatódhat a szociális intézményrendszer államosítása, ám az idősek és a hajléktalanok ellátása változatlanul önkormányzati feladat marad.
Regisztráció otthonról
A Gazdasági Versenyhivatal tavalyi tevékenységéről szóló beszámoló megtárgyalása után újra megnyílik a választási eljárási törvényjavaslat részletes vitája. A képviselők 4 óra 20 percben véleményezhetik az alkotmányügyi bizottság múlt héten benyújtott módosító indítványait. Közülük a legjelentősebb, hogy a Magyarországon élők nem kérhetik levélben a felvételüket a választói névjegyzékbe - csak személyesen és az internetes ügyfélkapun keresztül -, azonban bárki regisztrálhatna otthonról, a javaslat alapján ugyanis a települési jegyzők és megbízottaik 2013. szeptember 1-je és december 31-e között felkeresik a választásra jogosultakat. A kezdeményezett változtatások értelmében emellett feliratkozás nélkül is lehet jelöltet ajánlani.
Változhatnak a kampányszabályok
A felszólalók feltehetően kitérnek majd Puskás Imre és Vas Imre fideszes képviselők kampányszabályokat módosítani kívánó indítványaira is, amelyekben egyebek mellet korlátozásokat javasolnak a médiakampány időszakára. Puskás Imre azt kezdeményezi, hogy a választás napjától ne lehessen politikai médiakampányt folytatni, míg Vas Imre a voksolást megelőző 48 órában tiltaná a politikai reklámok közzétételét a közszolgálati adókban. Utóbbi politikus emellett azt is szorgalmazza, hogy az eredetileg javasolt 200 helyett 500 választópolgár ajánlása legyen a jelöltállítás feltétele.
Kurtább és takarékosabb kampány?
A kormánypárti képviselők indítványaiban közös, hogy a jelenlegi hatvanról ötven napra csökkentenék a kampányidőszakot, amit a kampányköltségek mérséklésével indokolnak. A politikusok szerint az is jelentősen csökkentené a jelöltek és a jelölő szervezetek kiadásait, ha az országos médiumok közül kizárólag a közszolgálatiakon lehetne politikai reklámot közzétenni, méghozzá ingyenesen. Javaslatuk szerint a közmédiumokban kizárólag az országos listával rendelkező szervezetek jelenhetnének meg. A reklámok időtartalmáról és számáról a Nemzeti Választási Bizottság dönthetne, Vas Imre szerint úgy, hogy az erre a célra felhasználható reklámidő összesen ne haladja meg a tíz órát. Puskás Imre a helyi és körzeti médiaszolgáltatóknak is lehetővé tenné, hogy - akár ellenszolgáltatásért cserében - népszerűsítsék a vételkörzetükben induló jelölteket, vagy jelölőszervezeteket, ezzel szemben Vas Imre a kereskedelmi csatornákhoz hasonlóan ezen médiumoknak is megtiltaná a politikai reklámokat, sőt a mozikba sem engedné be a kampányt.
Nyilvántartott sajtóorgánumok
A képviselők közös kezdeményezése, hogy a nyomtatott sajtóorgánumok vetessék nyilvántartásba és tegyék közzé hirdetési szolgáltatásaik árjegyzékét a választás kitűzését követő öt munkanapon belül. Puskás Imre és Vas Imre előterjesztése azonban ezen a ponton is különbözik, hiszen míg előbbi a Nemzeti Választási Irodát, addig utóbbi képviselő az Állami Számvevőszéket (ÁSZ) jelöli ki erre a feladatra. A lapok ezután csak ezen árjegyzék alapján jeleníthetnék meg politikai reklámjaikat. Mindezeken túl azt is előírnák, hogy a sajtóorgánumoknak a választást követő 15 napon belül be kell számolniuk arról, mely jelöltek és jelölő szervezetek reklámjait tették közzé, kinek a megrendelésére és mekkora ellenérték fejében. Az így kapott információkat szintén közzé kell tenni a kijelölt szervezet honlapján. Törvényben rögzítenék továbbá, hogy a médiaszolgáltató nem felel a politikai reklám tartalmáért, törvényes igénylés esetén pedig mérlegelés nélkül köteles közzétenni azokat.
Korlátozott politikai reklámok
A politikai reklámok sugárzását mindkét képviselő korlátozná a kampány legvégén. Puskás Imre javaslatában úgy fogalmaz, a szavazás napján 0 órától a szavazás befejezéséig ne legyen közzétehető a választópolgárok voksának befolyásolására alkalmas információ a Magyarországon letelepedett médiaszolgáltatók műsoraiban, ezzel szemben Vas Imre a választást megelőző 48 órában a közszolgálati médiaszolgáltatóknak tiltaná a politikai reklámot. A fideszes politikusok javaslata ugyanakkor nem szabna határt a többi kampányeszköz használatának, így az eddigi gyakorlattól eltérően a következő parlamenti választás ideje alatt is megengednék a többi kampányeszköz, vagyis a plakátok, a szórólapok alkalmazását, valamint a politikai gyűlések szervezését és a választópolgárok közvetlen megkeresését. Utóbbival összefüggésben azonban bevezetnék, hogy például a telefonos, elektronikus, vagy szórólapok útján folytatott közvetlen politikai kampányt kizárólag a választópolgár hozzájárulásával lehessen folytatni, a választásokat megelőző hat napban pedig megtiltanák a közvélemény-kutatóknak, hogy nyilvánosságra hozzák a választásokkal kapcsolatos felméréseik eredményét.
Kampánybírság a médiaszolgáltatókra
Az előterjesztők újítása mindemellett az is, hogy a választási bizottság akár bírságot is kiszabhasson a médiaszolgáltatókra a kampányszabályok megsértése miatt. Azonban itt is eltérés van a két javaslatban. Puskás Imre ugyanis azt kezdeményezi, hogy a bírság legmagasabb összege a minimálbér százszorosa legyen az országos médiumoknak, míg a helyi esetekben csak ennek húszszorosa. Vas Imre ezzel szemben egységesen a legkisebb munkabér ötvenszeresében állapítaná meg a bírságplafont.
Vas Imre a kampányt érintő módosító javaslatai mellett az is kezdeményezi, hogy a jelenleg javasolt kétszázról ötszázra emelkedjen a jelöltállításhoz szükséges ajánlások száma. Mindezt azzal indokolja, hogy a törvényjavaslaton végrehajtott eddigi változtatások után már nem csak a választásra feliratkozottak, hanem valamennyi választó ajánlást tehet.
hirado
2012.11.07. 10:57