
Magyarországon közel ötszáz vállalkozás foglalkozik temetési szolgáltatással. Szakemberek szerint ez nagyon magas szám, és ez is oka, hogy sok a visszaélés. Időről-időre napvilágot látnak kegyeletsértő esetek, ráadásul sok családnak gondot okoz kifizetni a több százezer forintos költséget. A heteken belül elfogadásra kerülő új temetkezési törvény megoldást keres a megváltozott körülményekre.
Visszalopott urnák
A tervezett jogszabályhoz az Országos Temetkezési Egyesület és Ipartestület is hozzászólt. Puskás Béla, a szervezet alelnöke az Ünnep reggelén című műsorban elmondta, a legnagyobb érdeklődést és indulatot a hazavitt urnákkal kapcsolatos javaslatuk váltotta ki. Míg Európa számos országában tilos hazavinni a hamvakkal teli urnákat, Magyarországon ez lehetséges, ráadásul az utóbbi négy-öt évben fokozatosan emelkedett az ilyen esetek száma, napjainkra elérte az évi tízezres nagyságrendet. Ez elképesztő nagy szám, a hazavitt urnák sorsa pedig nyomon követhetetlen: nem tudni hol vannak, sokan kiszórják a hamvakat, de az is előfordul, hogy visszalopják a temetőbe – tette hozzá Puskás Béla.
Megoldás a pénztelen hozzátartozóknak
Erre a helyzetre az ipartestület szerint az lenne a megoldás, hogy az urnákat érzelmi okokból továbbra is haza lehessen vinni, ugyanakkor azok ellen fel kell lépni, akik más megfontolások alapján, például „szociális” okokból teszik ezt. Utóbbiak kegyeletsértést követnek el hiszen nemcsak nekik vannak kegyeleti jogaik, hanem a távolabbi hozzátartozóknak is. A temetkezési egyesület azt szeretné elérni, hogy az urnák elsősorban a temetőben legyenek elhelyezve, a hazavitelt pedig engedélyhez kötnék. Emellett lehetőséget teremtenének, a szociális temetésekhez hasonlóan, az urnák ideiglenes tárolására mindaddig, amíg a családoknak megfelelő anyagi lehetőségük nem lesz a hamvak méltó körülmények közötti végleges elhelyezésére.
Feketézők
A temetkezés körüli problémákhoz tartozik az is, hogy ezen a területen is sok a feketén dolgozó vállalkozó. Többen nyitottak a gyors bevétel reményében temetkezési vállalkozást, és alkalmi, nem bejelentett munkásokkal dolgoztatnak. Az alelnök szerint sajnálatos, hogy az illetékes hatóságok, elsősorban a munkaügyi felügyelőség, ezt a területet ritkábban, vagy egyáltalán nem ellenőrzik. A temetés előtt és után nem nagyon lehet megtenni, alatta pedig nem nagyon illik – fogalmazott Puskás Béla. Hozzátette, az egyesület szerint vidéken két főállású alkalmazott és mellette két másik, valamilyen egyéb módon, de jogszerűen foglalkoztatott munkavállaló is elég arra, hogy a vállalkozás működjön.
Őstermelő temetkező
Az egyesületi alelnök arra is kitért, hogy Ausztriában csak annyi temetkezési vállalkozói engedélyt adnak ki adott területre, amennyit a helyi igények reálisan indokolhatnak – Magyarországon ez nem így van. Itthon nagyjából négy-ötszáz temetkezési vállalkozás működik, ami rengeteg. Gyakori, hogy egy cég kiegészítő tevékenységként veszi föl a temetkezési szolgáltatást, például egy virágárus vagy sírköves, de olyan is működik a szakmában, aki eredendően mezőgazdasági őstermelő, de temetést is vállal. Ez az oka az elképesztő versenynek, az aláígért áraknak, ami pedig ahhoz vezet, hogy a vállalkozások nem jogkövetőek – nyilatkozta Puskás Béla.
Már novemberben dönthet a parlament
A törvényalkotás folyamatáról a temetkezési egyesület alelnöke elmondta, az utolsó szakértői egyeztetések október elején megvoltak, és arról tájékoztatták őket, hogy a javaslat előkészítés folyik. A tervezett jogszabály kormány-előterjesztésként kerül a parlament elé, az egyesület információ szerint valamikor novemberben.
hirado
2012.11.02. 11:29