
A válság a gazdaság szinte minden területén visszaesést hozott, egyedül a belföldi turizmus tudta tartani a tavaly elért szintet. Ezért is fontos, hogy mit és hogyan szabályoz a készülő turizmus-törvény, amelynek számos problémára kell megoldást találnia. Sok feszültséget okoz például az idegenforgalmi adó ügye, hiszen az amúgy is forráshiányos önkormányzatok nem szeretnék elveszíteni az ebből származó bevételeket. Emellett a növekvő adóterhek csökkenthetik a béren kívüli juttatásokat, ennek nyomán pedig visszaeshet a belföldi turizmus.
A Magyar Fürdőszövetség elnöke a Kossuth Rádiónak elmondta: a gyógy- és termálfürdők eddig kevésbé hangsúlyosan szerepeltek a törvényben. Ennek egyik lehetséges oka, hogy nem készültek róluk statisztikai jelentések, így az ágazatban betöltött szerepük sem volt világos. Vancsura Miklós hozzátette, a szektor jelentőségét a legfrissebb adatok jól mutatják: az árbevétel meghaladja az 50 milliárd forintot, az ágazatban közvetlenül 8, a környezetében 30 ezer ember dolgozik.
A változást ugyanakkor nem az új turizmus-törvénytől várja a Széchenyi Gazdaságfejlesztési Társaság elnöke. Horváth Tihamér szerint jelentős gazdaságfejlesztésre van szükség, ennek nyomán nőhet a turisták száma is. Kifejtette: a törvény jelentősége jelenleg kisebb, mint a gazdaságot sújtó válságé, ami a turizmus minden területét érinti.
A belföldi turizmussal kapcsolatban a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy a SZÉP Kártya beváltotta a hozzáfűzött reményeket, a szeptemberi adatok szerint a több mint 700 ezer kártyára 20 milliárd forintot töltöttek fel. Szathmáry Kristóf kiemelte: a SZÉP Kártyának jelentős szerepe van abban, hogy a belföldi turizmus a gazdasági helyzet ellenére is megmaradt a tavaly elért szinten.
A belső piac fontosságát hangsúlyozta a Kossuth Rádiónak a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének főtitkára is. Kovács István úgy fogalmazott: a vidéki szállodák számára rendkívül fontos, hogy a jelenlegi feltételekkel maradjon meg a SZÉP Kártya, mert ez nagymértékben segítette a belföldi keresletet. Ha a SZÉP Kártyára is új adóterheket raknak, akkor a vállalatok kevésbé használják majd – tette hozzá.
Felülvizsgálhatják a korábbi döntéseket
A bevételek csökkenésétől tart a Magyar Fürdőszövetség elnöke is. Vancsura Miklós úgy véli: a növekvő adóterhek miatt kevesebb munkáltató alkalmazza majd a SZÉP Kártyát, ez pedig bevételkieséshez vezet. Horváth Tihamér is arról beszélt, hogy a rendszert pozitív irányba kellene fejleszteni, a kártya adóterheit pedig nem növelni, hanem csökkenteni kellene. A Széchenyi Gazdaságfejlesztési Társaság elnöke megjegyezte: a SZÉP Kártyának népegészségügyi szempontból is nagy szerepe van.
A kormány elkötelezett a SZÉP Kártya és az Erzsébet-utalvány megtartása mellett – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára. Szathmáry Kristóf elmondta: ha a bejelentett emelések ellehetetlenítik vagy akár csak nehezítik a rendszer működését, akkor felülvizsgálják a korábbi döntéseket.
Szigorúbb szabályozás kell?
A SZÉP Kártya sorsa mellett problémás terület az idegenforgalmi adóból származó bevételek elosztása is. Ebben az ügyben másként gondolkodik az önkormányzati és a piaci szféra, az államtitkár szerint ezt a feszültséget azonban nem lehet feloldani. Szathmáry Kristóf úgy fogalmazott: az önkormányzatok egy része normál adóbevételként kezeli az idegenforgalmi adóból befolyt összeget, és azt nem csak a turizmus fejlesztésére használja fel. A készülő törvény egyik fő célja, hogy változtasson ezen – jelentette ki az államtitkár.
A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének főtitkára arról beszélt, hogy az önkormányzatoknak ugyan minden adóforintra szükségük van, a turizmusra ennek ellenére költeni kell. A wellness szállodák kapacitása 120 százalékkal nőt, kihasználtságuk azonban nem megfelelő, ezért ösztönözni kell a keresletet, ellenkező esetben sok szálloda „lehúzhatja a rolót” – magyarázta Kovács István.
Új lehetőség: gasztroturizmus
Jót tenne egy szigorúbb törvényi szabályozás Horváth Tihamér szerint is. A Széchenyi Gazdaságfejlesztési Társaság elnöke kifejtette: az önkormányzatok sok esetben nem befektetőként gondolkodnak, és az idegenforgalmi adóból befolyt bevételekkel saját működési költségeiket akarják fedezni, ez azonban nem jó megoldás – állítja.
Az ágazat képviselői szerint olyan adózási környezetre van szükség, amely hosszú távon elősegíti a vállalkozások fenntartható működését, emellett nagyobb figyelmet kell fordítani a gyógy- és termálfürdőkre, valamint a gasztroturizmusra.
hirado
2012.10.28. 19:42