
1956 az ifjúság szabadságharca volt, de az ifjúság mellett meg kell említeni a kommunista álmából felébredt Nagy Imre miniszterelnököt is, aki szembe tudott fordulni a gyarmatosítókkal, és hőssé vált, fogalmazott a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában Csizmadia László, a Civil Összefogás Fórum alapítója. Hozzátette, ennek kellő erőt kell adnia egy olyan felvonuláshoz is, mint a Békemenet. A pártpolitika ugyanis rátelepedett az ünnepeinkre, a Békemenet azonban egy új, csendes közösséget hozott létre, amely mindenfajta pártpolitikai felszólalások nélkül képes megtalálni önmagát. A Békemenetben a lelkek találkoznak, ahogy az látható volt január 21-én, amikor 400 ezer ember vett részt rajta, és Csizmadia László reményei szerint látható lesz október 23-án is.
Egy új dologról van szó, hangsúlyozta a Civil Összefogás Fórum alapítója, a civilek elkezdtek politizálni, amely nem pártpolitika, hanem kritika a mindenkori hatalom felé. Ha azonban a hatalom a nemzet ügyeit képviseli, a közjót tartja szem előtt, akkor ki kell állni a négy évre megválasztott kormány mellett, és támogatni kell a közjót, fogalmazott Csizmadia László.
Az első Békemenet üzenetével kiállt a magyar kormány mellett Brüsszellel szemben. A mostani üzenet is egyértelmű: „nem maradunk adósok, egy a haza”. Az egy hazában gondolkodók ezt az üzenetet azért viszik, mert Magyarország nem koldulni megy Brüsszelhez vagy az IMF-hez, hanem az adósrabszolgaságtól kíván megszabadulni. Ma ugyanis a pénzhatalom próbálja rabszolgaságba gyűrni az embereket, mondta Csizmadia László.
A Civil Összefogás Fórum a társadalmi hálót erősíti, hangsúlyozta az alapító, aki úgy véli, ideje két részre bontani a civil társadalmat. Az egyik rész a 60-70 ezer hobbi civilszervezet. Szükség van ugyanakkor arra, hogy a kormány elismerje a civil politizálókat, s ez az elismerés intézményes rendszerben valósuljon meg, hiszen pénz, paripa és fegyver nélkül a civilek sem boldogulnak, tette hozzá Csizmadia László.
hirado
2012.10.22. 14:35