
Hamarosan befejeződik a csaknem ötezer hektáron termelt dohány betakarítása, a termés elmarad az előző évekétől, hektáronként 1,6 tonna várható, azonban a megemelt felvásárlási árak ellensúlyozhatják az aszály miatti terméskiesést – mondta a Kossuth Rádió Hajnal-táj című műsorában a Magyar Dohánytermelők Országos Szövetségének elnöke.
Bényei Illés kitért rá: az árbevétel jelentős részét az európai uniós úgynevezett szerkezetátalakítási támogatás adja, a termelők abban bíznak, hogy ez a jövőben is megmarad. Mindez nemcsak a termelők, hanem az ágazatban foglalkoztatott 20 ezer ember miatt is fontos lenne – jegyezte meg. A fő gondot most a lopás jelenti – hívta fel a figyelmet Kocsis Miklós gazdálkodó hozzátéve: mezőőrt is alkalmaznak, sőt, a saját dolgozóikat is ellenőrzik. Óriási, tízszeres haszon is lehet az illegálisan eladott dohányon – jegyezte meg.
Egyre több illegális dohányüzemet lepleznek le a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-alföldi Regionális Bűnügyi Igazgatóságának munkatársai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, ahol az ország dohányültetvényeinek több mint 80 százaléka található. Az elkövetők a büntetőeljárás megindítása mellett jövedéki bírságra is számíthatnak.
Egyszerre öt helyen csaptak le
Legutóbb hétfőn lepleztek le öt illegális dohányüzemet a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Uzonyi Sarolta, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Észak-alföldi Regionális Bűnügyi Igazgatóságának sajtóreferense elmondta: a nyomozók, a pénzügyőrök és a kisvárdai rendőrkapitányság munkatársai öt észak-szabolcsi ingatlanban érték tetten az elkövetőket, amint vágott dohányt gyártottak kereskedelmi célra.
Az akció során daráló és szeletelő gépeket, két és fél mázsa dohánylevelet, valamint egy mázsa vágott dohányt foglaltak le. A sajtóreferens megjegyezte: az illegális dohányüzemet működtetők a jelek szerint nincsenek tisztában azzal, hogy bűncselekményt követnek el, fel sem merül bennük, hogy a jövedéki termékek közé tartozó dohány előállítása után adót kell fizetniük. Ez az összeg egy kilogramm vágott dohány esetében 11.150 forint - tette hozzá.
Uzonyi Sarolta kitért arra, hogy a nyáron több titkos dohánygyártó üzemet számoltak fel az észak-alföldi megyékben, s a régió különösen "fertőzöttnek számít", mivel a dohánytermő területek 80 százaléka ott található.
Kisebb a termés
A kedvezőtlen időjárás miatt a tavalyi mintegy 9000 tonnával szemben az idén csak 7600-7800 tonna dohányt takarítottak be Magyarországon - mondta a Magyar Dohánytermelők Országos Szövetségének (Madosz) elnöke csütörtökön egy nemzetközi szakmai tanácskozáson, Budapesten. Az Európai Dohánytermelők Szövetsége (UNITAB) 33. kongresszusát tartja Budapesten, a rendezvény házigazdája a Madosz. Bényei Illés ismertette: Magyarországon valamivel több mint 4800 hektáron termesztenek dohányt, ez mintegy 20 ezer embernek ad munkát, elsősorban a gazdaságilag fejletlenebb régiókban. A dohánytermés 80 százalékát Szabolcs-Szatmár-Bereg megye adja.
A dohánytermesztésben dolgozók 90 százaléka szakképzetlen, 70 százalékuk nő, mintegy 50 százalékuk roma, ezért is nagy jelentőségű ez a gazdálkodási ág a hátrányos helyzetű térségekben - mondta a szakember. A Madosz elnöke az MTI-nek kifejtette, hogy a dohánytermesztés rendkívül munkaigényes, főként kézimunkát igényel. Egy hektár megművelésére éves átlagban 1200-1300 munkaórát kell fordítani. A termelők tavaly mintegy 390 forintért tudtak értékesíteni egy kilogramm dohányt, ez az idén várhatóan 10 százalékkal kevesebb, 350-360 forint lesz kilónként.
Fazekas: kiemelten fontos ágazat a dohánytermesztés
A vidékfejlesztési miniszter a héten az Európai Dohánytermesztők Szövetsége (UNITAB) 33. kongresszusán azt mondta: Magyarországon a dohánytermesztés a foglalkoztatásban és a közvetlen, valamint a közvetett jövedelemtermelésben játszott jelentős szerepe mellett hozzájárul a tájfenntartásához, a vidék sokszínűségéhez is. Ezért hazánk alapvető érdeke, hogy az ágazat fennmaradjon, és jól funkcionáljon Európában. Fazekas Sándor kiemelte: a magyar kormány elkötelezett amellett, hogy a nehéz gazdasági helyzet miatt támadt kihívásokra lehetőség szerint olyan válaszokat találjon, amelyek a munkaképes - azon belül is a vidéken élő - közösségek megélhetését biztosítják, illetve hosszútávon is perspektívát nyújtanak nekik.
Hozzátette: ezért a Közös Agrárpolitika (KAP) egyik kulcskérdése, hogy a dohányágazatban továbbra is megtartható legyen a termelői bázis. Ez átlagon felüli közös erőfeszítést és folyamatos, kölcsönös párbeszédet igényel a dohánytermesztők, a feldolgozók, illetve a szabályozás és a politika szereplői között. Úgy vélte, együttműködés hiányában a dohányszektor közvetett és közvetlen szabályozásának nem kellően körültekintő módosítása gátolhatja a szektor működését, amit el kell kerülni. Éppen ezért a különböző iparágakat és érdekcsoportokat képviselő szereplők együttműködésére szólított fel a miniszter a termelés, a feldolgozás, a politikai keretrendszer kidolgozása és a szabályozás területén.
Ismét nő a feketepiac
Visszafordult a dohánytermékek feketekereskedelmének korábbi csökkenő tendenciája, az illegális dohánytermékek piaci részesedése ebben az évben elérte az 5,8 százalékot a tavalyi 4,2 százalék után - közölte a GfK Hungária Piackutató Intézet. A hivatalos adatok szerint Magyarországon 2011-ben a dohányipari termékekből származó teljes árbevétel 500-510 milliárd forintot ért el. A költségvetésnek 287,2 milliárd forint jövedékiadó- és 96,5 milliárd forint áfabevétele származott a dohánytermékek értékesítéséből. Az elmúlt évben 13,68 milliárd szál cigarettát és összesen 4.387 tonna fogyasztási dohányt értékesítettek a hazai piacon - emlékeztet a piackutató, hozzátéve, hogy a dohánypiac mérete 2007 óta stagnál, illetve csökken, de a dohányipari termékekből származó állami bevételek folyamatosan nőnek.
A közlemény szerint az elmúlt másfél évben háromszor nőtt a jövedéki adó, ami több mint 20 százalékos adóemeléssel járt, emellett idén január 1-jétől emelték a forgalmi adót, és bevezették a zárt közterületen való dohányzás teljes tilalmát. A GfK idei vizsgálata szerint a korábbi évek fokozatos csökkenése megállt, és az előrejelzéseknek megfelelően újra növekvő tendenciát mutat a külföldi, illetve a hamis termékek aránya. Az adatok szerint az eddig a feketekereskedelem által leginkább sújtott keleti országrészből, Szabolcs-Szatmár Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén és Hajdú-Bihar megyéből fokozatos tevődik át az illegális forgalom a déli megyékre, Csongrád, Bács-Kiskun és Tolna megyére.
A dohányipari szereplők megbízásából a GfK Hungária 2004 óta vizsgálja a dohányipari termékek feketepiacának alakulását európai módszertan szerint. A piackutató az idén is felmérte a cigaretta feketepiacának arányát; ennek során az utcán, illetve az utcai szeméttárolókban megtalálható üres cigarettásdobozokat gyűjtötték össze meghatározott útvonalon, az adott településre előírt darabszám eléréséig. A kutatás így nem terjed ki a nem dobozban árusított fogyasztási dohánytermékekre, a vágott dohány piacára. A kutatási terepmunka május-júniusban folyt, így az eredmények még nem tükrözik a júliusi jövedéki adóemelés hatását. Emellett a következő időszakban várható ismételt jövedékiadó-emelés és a trafiktörvény hatásai is jelentősen befolyásolhatják az illegális piaci kereskedelem alakulását - közölte a GfK.
hirado
2012.10.20. 22:47