HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- Brutálisan drágultak a gyümölcsök – Ennyivel nőttek a fogyasztói árak júliusban
- Gáspár Győző újra bíróság elé áll – A Kúria perújítást rendelt el a sikkasztási ügyében
- Brokkolis szendvics okozhatta egy olasz férfi halálát, többeket az intenzíven ápolnak
- Harmadik napja tombol a tűz Dél-Olaszországban – Megállás nélkül folyik az oltás
- Éremeső a magyar csapatnál! Két aranyat is szereztek az úszók a világjátékokon, és ez nem minden
HIRDETÉS
HÍREK > BELFÖLD > Orbán: az intézkedések fele sem kellene, de az EU rákényszerít
A miniszterelnök szerint a 400 milliárd forintos egyenlegjavító program intézkedéseinek a felére sem lenne szükség, ha az Európai Unió nem kényszerítené rá ezekre Magyarországot. Orbán Viktor a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában adott interjút.
A német befektetők Magyarországra csábítása volt a magyar kormányfő tegnapi berlini látogatásának egyik központi témája - közölte Orbán Viktor a Kossuth Rádióban csütörtöki berlini tárgyalásai után. A német-magyar viszony nem alárendelt, Magyarországot Németországban tisztelik, szeretnek bennünket, jó dolog ott magyarnak lenni - hangsúlyozta a kormányfő, ráadásul a németek is komoly gazdasági átalakulással küszködnek, és elismerik, méltányolják azt, amit Magyarország tett az elmúlt két évben az államadósság csökkentéséért.
Merkel érti
A német kancellár és a magyar kormányfő berlini találkozóján az Európai Uniót és a gazdaságpolitikát érintő kérdéseké volt a főszerep, de a felek nyílt párbeszédet folytattak a választójog és a médiaszabályozás vitatott kérdéseiről is. Arra a a kérdésre, hogy Angela Merkel mennyire volt tájékozott a magyar ügyekkel kapcsolatban, Orbán Viktor azt felelte: mivel a kancellár Kelet-Németországban élt, érti, hogy mi történik Közép-Európában. A nyugatiak "nem tudják, milyen a testre szabott személyes elnyomásban is kifejeződő diktatúra. Angela Merkel pontosan tudja. Érti Közép-Európát (...), személyes szimpátiával is viseltet a térség népei iránt" - fejtette ki a miniszterelnök, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy mindkét ország egy szuverén állam, amelyek legfeljebb érdeklődnek egymásról, de az nem fordulhat elő, hogy beleszóljanak a másik dolgába.
Jönnek a német befektetők
Csak az elmúlt két évben egyébként 4,7 milliárd eurónyi befektetés érkezett Magyarországra Németországból, 18 új gyárat hoztak létre német befektetők, 22 üzemet pedig kibővítettek, és ma körülbelül 300 ezer ember dolgozik német tulajdonú cégeknél, ami 1-1,2 millió magyar embernek ad kenyeret - tette hozzá Orbán Viktor. Hangsúlyozta azt is, lesznek új üzemek, lesznek új német beruházások, de úgy vélte, ezek részleteiről még korai beszélni. Az euróval kapcsolatos magyar véleménnyel összefüggésben Orbán Viktor kifejtette: Angela Merkel érti a magyar álláspontot, vagyis hogy "az euróhoz való csatlakozásról akkor kell Magyarországnak gondolkodnia, ha az újabb perspektívákat nyit a magyar gazdaság számára, illetve, ha Magyarország teljes egészében felkészült az eurózónához való csatlakozásra". Németországnak az a fontos - magyarázta -, hogy Magyarország segítse az euróövezeten belül meghozandó azon döntéseket, amelyek az euróválság kezeléséhez szükségesek. "Támogatásunkról biztosítottam a kancellárt" - közölte a kormányfő.
A csomag felére sem lenne szükség
Hazánk kitart amellett, hogy jövőre 3 százalék alatt marad a költségvetési hiány, Brüsszel azonban ezt nem fogadja el, és forráselvonásokkal fenyeget. Ha ezt el akarjuk kerülni, korrekcióra van szükség, legföljebb később kiderül, hogy nekünk volt igazunk - magyarázta Orbán Viktor a 400 milliárdos egyenlegjavító program szükségességét. Hozzátette ugyanakkor, hogy a kiigazítások felére sem lenne szükség, ha az Európai Unió nem kényszerítené rá ezekre Magyarországot. Akkor azonban, amikor a kormányváltás előtti nyolc évben semmit nem sikerült tartani az ígéreteinkből, nagyon nehéz meggyőzni Brüsszelt az igazunkról - mondta a miniszterelnök.
Bebizonyítjuk
Magyarország ezért most megteszi ugyan, amit Brüsszel vár, de mivel jövőre jobb lesz a magyar gazdaság állapota, mint azt az unióban gondolják, "ki fog derülni, hogy jó néhány dolgot, amit most Brüsszel kihúz, vagy ki akar húzatni velünk, azt mégis meg fogjuk csinálni, csak nem most kell ezt bejelentetnünk, hanem az első félévben". Példaként említette a kormányfő a pedagógusok bérének tervezett elhalasztását 2014 januárjára, amellyel kapcsolatban kijelentette: küzd azért, és lát is esélyt rá, hogy 2013 első félévében úgy alakuljanak a számok, hogy mégis bevezethető legyen jövő szeptemberben a tanárok életpályamodellje.
A nyugdíjakról nem lehet vita
A nyugdíjak megőrzése ugyanakkor biztosan nem lehet vitás kérdés, a kormány ugyanis vállalta, hogy megtartja a vásárlóértéket – hangsúlyozta Orbán Viktor. Legalább ilyen fontos elem az alsó középosztály helyzetének javítása is, amihez akciótervek is készülnek majd, a minimálbér és a 220 ezer forintos havi átlagbér között keresők, vagyis az alsóközéposztály tagjai még nem kaptak lehetőséget arra, hogy ki tudjanak törni jelenlegi helyzetükből - hangsúlyozta a kormányfő. Arra a kérdésre, miért döntött úgy a kormány, hogy a jegybanki tranzakciós illetékről lemond, és helyette a lakossági tranzakciós adót emeli, azt válaszolta: "mert az unió azt követelte, hogy ezt vonjuk vissza". "Az unió olyan pénzelvonással fenyeget bennünket, hogy bár nem értek velük egyet, az erő előtt ilyenkor meg kell hajolni, illetve ki kell térni az ilyen nagy erő elől", még akkor is, ha egyre több ország választ éppen a magyarhoz hasonló megoldást - magyarázta.
A magyar álláspont
Az IMF-tárgyalásokról szóló sajtóhirdetések szükségességét a miniszterelnök azzal magyarázta, hogy, bár ez a megoldás némileg idegen a kormányzástól, de modern eszközöket is be kell vonni a valóságos információknak az emberekhez való eljuttatásába. A szövegek megfogalmazásakor a 2008-as, Magyarország számára nagyon hátrányos IMF-megállapodásból indultak ki, amelyek elvárásai máig megmaradhattak, és az ezekkel kapcsolatos magyar álláspontot fontos volt egyszerűen, közérthető módon tisztázni. Az IMF "egy okos szervezet: nem szegezi a mutatóujját az ön mellkasának, és nem mondja azt, hogy márpedig ha nem ezt csinálod, akkor nem kapsz tőlünk hitelt - hiszen mégiscsak a mi bankunk, tehát kell adnia hitelt, ha a feltételek fennállnak -, hanem egy ravaszabb, kimódoltabb, ügyesebb taktikai vonalvezetés érvényesül, de a vége (...) minden országban nyugdíjcsökkenés, bércsökkentés, elbocsátások" - fogalmazott Orbán Viktor.
Erősebb Magyarország, jobb megállapodás
Az IMF/EU-tárgyalások állásáról szólva a miniszterelnök azt mondta, Magyarország nem áll messze egy jó IMF-megállapodástól, az ügyben pedig a valutaalap tokiói közgyűlésének lezárulta után várhatóak újabb fejlemények, a korábbiaknál ma már komolyabb, erősebb Magyarország azonban egy jó megállapodást akar kötni, amely nem hozhat bér- vagy nyugdíjcsökkenést. Hozzátette azt is, tartja magát az a kormányzati szándék, hogy ha lesz megállapodás, akkor a pénzhez csak az államadósság-törlesztés miatt nyúlnak majd hozzá.
hirado
2012.10.12. 11:42
t: 98
Orbán: az intézkedések fele sem kellene, de az EU rákényszerít
A miniszterelnök szerint a 400 milliárd forintos egyenlegjavító program intézkedéseinek a felére sem lenne szükség, ha az Európai Unió nem kényszerítené rá ezekre Magyarországot. Orbán Viktor a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában adott interjút.A német befektetők Magyarországra csábítása volt a magyar kormányfő tegnapi berlini látogatásának egyik központi témája - közölte Orbán Viktor a Kossuth Rádióban csütörtöki berlini tárgyalásai után. A német-magyar viszony nem alárendelt, Magyarországot Németországban tisztelik, szeretnek bennünket, jó dolog ott magyarnak lenni - hangsúlyozta a kormányfő, ráadásul a németek is komoly gazdasági átalakulással küszködnek, és elismerik, méltányolják azt, amit Magyarország tett az elmúlt két évben az államadósság csökkentéséért.
Merkel érti
A német kancellár és a magyar kormányfő berlini találkozóján az Európai Uniót és a gazdaságpolitikát érintő kérdéseké volt a főszerep, de a felek nyílt párbeszédet folytattak a választójog és a médiaszabályozás vitatott kérdéseiről is. Arra a a kérdésre, hogy Angela Merkel mennyire volt tájékozott a magyar ügyekkel kapcsolatban, Orbán Viktor azt felelte: mivel a kancellár Kelet-Németországban élt, érti, hogy mi történik Közép-Európában. A nyugatiak "nem tudják, milyen a testre szabott személyes elnyomásban is kifejeződő diktatúra. Angela Merkel pontosan tudja. Érti Közép-Európát (...), személyes szimpátiával is viseltet a térség népei iránt" - fejtette ki a miniszterelnök, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy mindkét ország egy szuverén állam, amelyek legfeljebb érdeklődnek egymásról, de az nem fordulhat elő, hogy beleszóljanak a másik dolgába.
Jönnek a német befektetők
Csak az elmúlt két évben egyébként 4,7 milliárd eurónyi befektetés érkezett Magyarországra Németországból, 18 új gyárat hoztak létre német befektetők, 22 üzemet pedig kibővítettek, és ma körülbelül 300 ezer ember dolgozik német tulajdonú cégeknél, ami 1-1,2 millió magyar embernek ad kenyeret - tette hozzá Orbán Viktor. Hangsúlyozta azt is, lesznek új üzemek, lesznek új német beruházások, de úgy vélte, ezek részleteiről még korai beszélni. Az euróval kapcsolatos magyar véleménnyel összefüggésben Orbán Viktor kifejtette: Angela Merkel érti a magyar álláspontot, vagyis hogy "az euróhoz való csatlakozásról akkor kell Magyarországnak gondolkodnia, ha az újabb perspektívákat nyit a magyar gazdaság számára, illetve, ha Magyarország teljes egészében felkészült az eurózónához való csatlakozásra". Németországnak az a fontos - magyarázta -, hogy Magyarország segítse az euróövezeten belül meghozandó azon döntéseket, amelyek az euróválság kezeléséhez szükségesek. "Támogatásunkról biztosítottam a kancellárt" - közölte a kormányfő.
A csomag felére sem lenne szükség
Hazánk kitart amellett, hogy jövőre 3 százalék alatt marad a költségvetési hiány, Brüsszel azonban ezt nem fogadja el, és forráselvonásokkal fenyeget. Ha ezt el akarjuk kerülni, korrekcióra van szükség, legföljebb később kiderül, hogy nekünk volt igazunk - magyarázta Orbán Viktor a 400 milliárdos egyenlegjavító program szükségességét. Hozzátette ugyanakkor, hogy a kiigazítások felére sem lenne szükség, ha az Európai Unió nem kényszerítené rá ezekre Magyarországot. Akkor azonban, amikor a kormányváltás előtti nyolc évben semmit nem sikerült tartani az ígéreteinkből, nagyon nehéz meggyőzni Brüsszelt az igazunkról - mondta a miniszterelnök.
Bebizonyítjuk
Magyarország ezért most megteszi ugyan, amit Brüsszel vár, de mivel jövőre jobb lesz a magyar gazdaság állapota, mint azt az unióban gondolják, "ki fog derülni, hogy jó néhány dolgot, amit most Brüsszel kihúz, vagy ki akar húzatni velünk, azt mégis meg fogjuk csinálni, csak nem most kell ezt bejelentetnünk, hanem az első félévben". Példaként említette a kormányfő a pedagógusok bérének tervezett elhalasztását 2014 januárjára, amellyel kapcsolatban kijelentette: küzd azért, és lát is esélyt rá, hogy 2013 első félévében úgy alakuljanak a számok, hogy mégis bevezethető legyen jövő szeptemberben a tanárok életpályamodellje.
A nyugdíjakról nem lehet vita
A nyugdíjak megőrzése ugyanakkor biztosan nem lehet vitás kérdés, a kormány ugyanis vállalta, hogy megtartja a vásárlóértéket – hangsúlyozta Orbán Viktor. Legalább ilyen fontos elem az alsó középosztály helyzetének javítása is, amihez akciótervek is készülnek majd, a minimálbér és a 220 ezer forintos havi átlagbér között keresők, vagyis az alsóközéposztály tagjai még nem kaptak lehetőséget arra, hogy ki tudjanak törni jelenlegi helyzetükből - hangsúlyozta a kormányfő. Arra a kérdésre, miért döntött úgy a kormány, hogy a jegybanki tranzakciós illetékről lemond, és helyette a lakossági tranzakciós adót emeli, azt válaszolta: "mert az unió azt követelte, hogy ezt vonjuk vissza". "Az unió olyan pénzelvonással fenyeget bennünket, hogy bár nem értek velük egyet, az erő előtt ilyenkor meg kell hajolni, illetve ki kell térni az ilyen nagy erő elől", még akkor is, ha egyre több ország választ éppen a magyarhoz hasonló megoldást - magyarázta.
A magyar álláspont
Az IMF-tárgyalásokról szóló sajtóhirdetések szükségességét a miniszterelnök azzal magyarázta, hogy, bár ez a megoldás némileg idegen a kormányzástól, de modern eszközöket is be kell vonni a valóságos információknak az emberekhez való eljuttatásába. A szövegek megfogalmazásakor a 2008-as, Magyarország számára nagyon hátrányos IMF-megállapodásból indultak ki, amelyek elvárásai máig megmaradhattak, és az ezekkel kapcsolatos magyar álláspontot fontos volt egyszerűen, közérthető módon tisztázni. Az IMF "egy okos szervezet: nem szegezi a mutatóujját az ön mellkasának, és nem mondja azt, hogy márpedig ha nem ezt csinálod, akkor nem kapsz tőlünk hitelt - hiszen mégiscsak a mi bankunk, tehát kell adnia hitelt, ha a feltételek fennállnak -, hanem egy ravaszabb, kimódoltabb, ügyesebb taktikai vonalvezetés érvényesül, de a vége (...) minden országban nyugdíjcsökkenés, bércsökkentés, elbocsátások" - fogalmazott Orbán Viktor.
Erősebb Magyarország, jobb megállapodás
Az IMF/EU-tárgyalások állásáról szólva a miniszterelnök azt mondta, Magyarország nem áll messze egy jó IMF-megállapodástól, az ügyben pedig a valutaalap tokiói közgyűlésének lezárulta után várhatóak újabb fejlemények, a korábbiaknál ma már komolyabb, erősebb Magyarország azonban egy jó megállapodást akar kötni, amely nem hozhat bér- vagy nyugdíjcsökkenést. Hozzátette azt is, tartja magát az a kormányzati szándék, hogy ha lesz megállapodás, akkor a pénzhez csak az államadósság-törlesztés miatt nyúlnak majd hozzá.
hirado
2012.10.12. 11:42
Legfrissebb hirek
- Nagy Ervinnel, lovas amazonokkal, életre kelő oroszlánszoborral kilőtt a TISZA Párt kampánydala
- Egyre több magyar tartja pénzét külföldi számlákon és trezorokban
- Közúti ellenőrzéskor autókat vehet el a NAV
- A szesztilalom a trafikban nem érvényes
- Késelés Józsefvárosban
- Támogatja a zsebszerződések elleni lépéseket az LMP
- Magyar nap az Európa Ligában az M1-en és a telesport.hu-n
- Amerikai képviselő: A Tavares-jelentésnek nincs jelentősége
- Balog: A béremelés megfelel az ország teljesítőképességének
- Varga: Komoly lehetőség az uniós gazdaságfejlesztési támogatás
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Meghalt Schmuck Andor - hónapok óta küzdött súlyos betegségével
- Az USA is beszállt, egyre durvább a helyzet – Minket is tönkrevág az iráni háború?
- Hatalmas lángoszlop csapott fel Iránban, dróntámadás érte a világ legnagyobb földgázmezőjét
- Orbán Viktor reggeli interjúja: „Beszéljünk egyenesen, Brüsszelben háborút akarnak”
- Szijjártó: Izraelben 787, Iránban 14 magyar regisztrált konzuli védelemre
- Kitört a pánik Izraelben, megrohanták az emberek a boltokat
- Izraeli légicsapások: már két hete F-15-ösök állomásoznak Jordániában, hogy segítsenek elfogni az iráni rakétákat
- Válaszcsapás: Irán 100 drónt indított Izrael felé
- Izrael lefejezte az iráni hadvezetést: katonai vezetők és atomtudósok az áldozatok között
- Kiszivárgott, milyen nagy dobással készül Orbán Viktor: „Ha megfeszülök, sem tudok jobbat kihozni”
HIRDETÉS
