> Ezt hozta a január: ár-, adó-, munkaügyi és egészségügyi változások 2006-ban

Árváltozások januártól
Januártól csak kisebb mértékben emelkednek a fogyasztói árak, miután az áfa legmagasabb kulcsa 25-ről 20 százalékra csökken. A termékek és a szolgáltatások jelentős része, csaknem fele adózik 25 százalékos kulccsal. A kormányzati hatáskörbe tartozó lakossági árak terén is csak alig vagy egyáltalán nem várható emelés, sőt bizonyos árak csökkennek is.
A villamos energia ára a lakossági végfelhasználók számára 4 százalékkal csökken az áfa változása miatt. A nem lakossági nettó árak 4,4 százalékkal emelkednek, így a közüzemi áram átlagosan 2,3 százalékkal drágul. A nem lakossági földgázárak átlagosan 8 százalékkal emelkednek január 18-tól, a lakossági tarifák nem változnak. A drágulás nem érinti a távfűtési díjakat, mivel a közintézmények számára a büdzsé megemelt normatívákat biztosít.
Az autópálya-matricák átlagosan 5 százalékkal drágulnak. A négynapos bérlet ára a személyautók esetében január és április, illetve október és december között 4 százalékkal 1170 forintra emelkedik. A nyári főszezonban, szeptember végéig 1520 forintot kell fizetni ezért a matricáért. A legolcsóbb személyautóknak szóló hetijegy 2500, a havi 4200 forintba, az éves matrica pedig 37 ezer forintba kerül.
Nő 2006-ban a regisztrációs adó, az emelkedést viszont ellensúlyozza az áfacsökkenés, valamint az, hogy az adó már nem számít be az adóalapba. Így a gépkocsik fogyasztói ára nem változik számottevően.
A postai szolgáltatások átlagosan egy százalékkal kerülnek többe januártól. Az emelés főként a nem elsőbbségi leveleket, levelezőlapokat, hivatalos
iratokat érinti.
A MÁV és a Volán térítési díjai októberben emelkedtek, ezért most nem változnak.
Az illetékek sem növekednek, de bizonyos illetékek helyett, például egyes vízügyi és környezetvédelmi, ingatlan-nyilvántartási eljárások után díjat kell majd fizetni. Ezek mértékét miniszteri rendeletek határozzák meg.
Átárazási hajrá az üzletekben
Nem használhatnak olyan pénztárgépet a kereskedők, amelyet nem állítottak át az új, 20 százalékos áfa-kulcsra - közölte az APEH. Elképzelhető ugyanakkor, hogy nem minden üzletben tudták időben átalakítani a kasszákat, ezt a feladatot ugyanis csak adóhatósági szervizjoggal rendelkező vállalkozások végezhetik el. A pénztárgépek átállítására március végéig kaptak időt a boltosok, s amíg nem felelnek meg a követelményeknek, kézzel írt nyugtát adnak a vevőknek.
Fehér István, a pénztárgépek értékesítésével és javításával foglalkozó Ágens Bt. tulajdonosa azt javasolja a kereskedőknek, hogy mielőbb egyeztessenek a szervizekkel, mert az utóbbi időben több forgalmazó visszavonta a szervizjogokat viszonteladóitól. A nagyobb, több üzletet működtető cégek előnyösebb helyzetben vannak a kisboltoknál, mivel rendszerint saját szakembereikkel végeztetik el az átállítási feladatokat, ám az árcímkék átragasztása könnyebb feladatot jelent a kisebb termékválasztékot kínáló üzleteknek. Egyes láncoknál már mától az új árakkal találkoznak a vevők, de a Tescónak például néhány napra van szüksége ahhoz, hogy minden árucikket átárazzon.
Munkaügyi változások januártól
Változnak a minimálbérrel kapcsolatos szabályozások és jelentősen nő a foglalkoztatókra kiszabható munkaügyi bírság összege - többek között ezek a legfontosabb munkaügyi változások januártól.
A kötelező legkisebb minimálbér 57 ezerről 62,5 ezer forintra emelkedik. Az összeg emelésén túl fontos a kötelezőség is, eddig ugyanis a teljesítménybéres dolgozók gyakran kevesebbet kaptak a legkisebb bérnél, ha foglalkoztatójuk teljesíthetetlen normát állapított meg. Januártól viszont a munkáltatónak korrigálnia kell a normát, ha dolgozóinak legalább a fele 100 százalék alatt teljesít.
Az OÉT 2006-tól a minimálbérnél magasabb garantált bérminimumot állapított meg a legalább középfokú képesítéssel rendelkező munkavállalóknak. Ha a vállalkozók olyan munkavállalót vesznek fel, aki legalább három hónapja keres állást, akkor a minimálbér 130 százalékáig egy évig nem kell semmilyen munkáltatói járulékot fizetniük utána. Cserébe legalább egy évig kell fenntartaniuk a munkahelyet. Jelentős változás az is, hogy a munkanélküliekből álláskeresők lettek. A szabálytalan foglalkoztatás esetén kiróható munkaügyi bírság összege januártól 30 ezertől 20 millió forintig terjedhet, míg korábban legfeljebb 6 millió forintot szabhattak ki ilyen esetben a hatóságok a munkáltatóra.
Egy másik módosítás szerint januártól törvény tiltja a munkaerőkölcsönzést, ha a munkavállaló korábban a kölcsönvevőnél állt munkaviszonyban, illetve ha a két munkáltató egymással tulajdonosi kapcsolatban van.
Itt a luxusadó!
Januártól lép életbe az új adónem, a luxusadó. A százmillió forintnál értékesebb ingatlanoknál a százmilliót meghaladó rész fél százalékát kell befizetniük az adózóknak. A PM számításai szerint a mintegy négymillió lakásból tízezerre, a félmillió üdülőből pedig ezerre vonatkozhat a luxusadó. A több tulajdonos miatt az új adónem közel 30 ezer adózót érinthet.
Változások a béren kívüli juttatásoknál
A több mint kétszáz adómentesen adható támogatásból kilencet emel ki az szja-törvény, amelyek együttes értéke dolgozónként nem haladhatja meg az évi 400 ezer forintot. Ebbe a körbe tartozik többek között az önkéntes biztosítópénztári befizetésekhez adott munkáltatói hozzájárulás, az iskoláztatási, az iskolakezdési támogatás, az üdülési csekk és a köztisztviselőknek, bíróknak, ügyészeknek nyújtott ruházati költségtérítés.
Értékhatártól függetlenül adómentesen adható a helyi utazási bérlet is, bár beleszámít a 400 ezer forintos korlátba. Nem tartozik viszont ebbe a körbe az étkezési jegy, melynek adómentes értékhatára meleg étel esetén havi 8 ezerről 9 ezer, készételnél pedig 4 ezerről 4500 forintra nő. Az étel-ital automatákban használható feltöltőkártyákra is kiterjed az adómentesség. A saját autó használatért fizetett normaköltség kilométerenként 9 forintra emelkedik. A korábbi 110 forintról 500-ra nő a napidíj összege. A külföldi utazásokkor az ellátmány 30 százaléka, de legfeljebb napi 15 euróig adómentes. A reprezentáció adómentes értékhatára a bevétel egy százaléka, de legfeljebb 25 millió forint.
Új járulék januártól
Januártól 4 százalékos egészségügyi hozzájárulást (eho) kell fizetniük a magánszemélyeknek az osztalékból, az értékpapír-kölcsönzésből és a nem tőzsdei ügyletek árfolyamnyereségéből származó, valamint az egymillió forintot meghaladó ingatlan-bérbeadási bevételek után, ha évi 400 ezer forintnál kevesebb egészségbiztosítási, illetve baleseti járulék folyik be utánuk. Ez lényegében a havi bruttó 222 ezer forintnál kevesebbet keresőkre vonatkozik. A 4 százalékos eho is hozzáadódik a befizetett járulékokhoz, tehát addig kell fizetni, amíg mindezek együttesen nem érik el a 400 ezer forintos járulékfizetési határt.
Világosabb a banki feketelista
A januártól érvényes módosítások szerint a bankoknak előzetesen tájékoztatniuk kell ügyfeleiket az adósokat nyilvántartó listáról (BAR), és hatékony jogorvoslatot is igénybe vehetnek azok, akik tévesen kerültek az adatbázisba - írja a Magyar Hírlap.
Rácz Lajos, a rendszert működtető Bankközi Informatika Szolgáltató (BISZ) Rt. vezérigazgatója alaposnak és világosnak nevezte a módosítást, megjegyezte ugyanakkor, hogy kevés időt hagytak az érintetteknek a felkészülésre. December végén mintegy 280 ezer lakossági ügyfél több mint 400 ezer mulasztását tartották nyilván a jegyzékben. Az elmúlt egy évben havonta 3 százalékkal bővült a BAR, a banki lekérdezések száma pedig 6 százalékkal. A mulasztások 95 százaléka hitelekkel kapcsolatos, a fennmaradó hányad pedig bankkártyás visszaéléseket takar.
Változások az egészségügyben
A gyermekeknél új oltási rend lép életbe, külföldre utazásnál Európai Egészségbiztosítási Kártyát kell igényelni, változik a petesejt-adományozás anonimitása, szigorodik a dohányzási tilalom, bevezetik az egyéni járulékszámlát - többek között ezeken a területeken várhatók változások az egészségügyben idén.
A társadalombiztosítás által támogatott gyógyszerek körébe 70 új készítmény kerül be. Január elsejétől 95 olyan gyógyszer ára csökken a patikákban, amelyeket eddig is támogatott az állam, további 70 készítmény pedig januártól kerül fel a támogatási listára. Az év elejétől 489 támogatott készítmény térítési díja nő, de csak kismértékben. A többi támogatott gyógyszernél az átlagos áremelkedés még az egy százalékot sem éri el.
A kormány megteremti annak lehetőségét, hogy az év első félévére működjön az a rendszer, amely az egyéni járulékszámla használatával a befizetett társadalombiztosítási járulékok követésére alkalmas, egyúttal mutatja az aktuális befizetési állapotot. A jövedelem nélküliek - a nyugdíjasok, a kiskorúak, a munkanélküliek, az eltartottak - járulékának fedezetére 303 milliárd forint az előirányzat a költségvetésben.
Életbe lépett a vasúti törvény
A január 1-jével hatályba lépett új vasúti törvény több új elemmel bővülve foglalja keretbe a vasúti közlekedéssel kapcsolatos legfőbb szabályokat, felváltva a mára elavulttá vált 1993-as jogszabályt. Az új törvény egyik legfontosabb része, hogy önálló szabályozó hatóságként létrehozza a Magyar Vasúti Hivatalt a vasúti közlekedés piacának állami felügyeletével kapcsolatos feladatok ellátására, illetve a vasúti közlekedési piac felügyeletére.
Új szabályok a perrendtartásban
Változnak a polgári perrendtartás felülvizsgálatra vonatkozó szabályai, miután korábban azok alkotmányellenességét mondta ki az Alkotmánybíróság. Az új szabályok a január 1. után megszületett jogerős ítéletek elleni felülvizsgálatokra vonatkoznak - közölte a Legfelsőbb Bíróság elnöke. Lomnici Zoltán elmondta: január 1-jétől háromtagú tanács bírálja el a kérelmeket, és a jogerős ítélet jogszabálysértő jellege elegendő hivatkozási alap a felülvizsgálati kérelemben. A főbíró elmondta: 2004-ben 6383 felülvizsgálati kérelem érkezett, 2005 első tíz hónapjában 6439.
hirado
2006.01.02. 11:28