
Eltörölték az özvegyi nyugdíjak csökkentését megalapozó rendelkezést, így nem csökken a járandóságuk azoknak, akik rokkantsági, illetve rehabilitációs ellátásban részesülnek, korábban pedig szociális járadékot kaptak.
A parlament 336 igen szavazattal, 7 ellenében fogadta el Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter erről szóló indítványát. Az Országgyűlés előzőleg egy júliusban elfogadott törvényben rendelkezett arról, hogy aki a tavalyi év végén házastársa jogán özvegyi nyugdíjban, valamint rendszeres szociális járadékban részesült, és most rokkantsági vagy rehabilitációs ellátást kap, annak özvegyi nyugdíját szeptember 1-jétől a felére csökkentik, az összegtől függetlenül.
Az akkor szintén Balog Zoltán javaslatára elfogadott jogszabályt most megváltoztatták, rögzítve, hogy a nyugdíjcsökkentés nem hajtható végre, az özvegyi nyugdíjak mértéke változatlan marad, vagyis nem csökken annak a nyugdíjnak a 30 százalékára, amely az elhunyt házastársat halálakor megillette. A nyugdíjak csökkentéséről szóló határozatokat vissza kell vonni. A módosítás alapján, ha valakinek az ellátása az eltörölni javasolt rendelkezések miatt összességében nőtt volna, az a rokkantsági, illetve rehabilitációs ellátásának emeléseként megkapja a különbözetet.
Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár szeptember 11-én a parlamentben - egy másik törvényjavaslat vitájában - azt mondta: az ügyben a jogalkotó és a nyugdíjbiztosító is súlyos hibát követett el, ezért a minisztériumban és a nyugdíjbiztosítónál is belső vizsgálatot rendeltek el a személyi felelősség megállapítására. Szavai szerint az özvegyi nyugdíjának csökkentéséről nagyjából háromezer embert értesítettek, de egyiküket sem éri hátrány, az emberierőforrás-miniszter mindannyiuknak bocsánatkérő levelet küld a kormányzati hiba miatt.
Elveszíti mandátumát a szándékos bűncselekményért elítélt önkormányzati képviselő
Elveszíti mandátumát az az önkormányzati, illetve nemzetiségi önkormányzati képviselő, akit szándékos bűncselekmény miatt jogerősen szabadságvesztésre ítéltek - döntött Lázár János kezdeményezésére az Országgyűlés hétfőn. A Miniszterelnökséget vezető államtitkár áprilisban még a Fidesz frakcióvezetőjeként javasolta a helyi önkormányzati képviselők jogállásáról és a nemzetiségek jogairól szóló törvényt módosítását.
A most 292 támogató szavazattal, 49 ellenében, 10 tartózkodás mellett elfogadott változtatás alapján a szándékos bűncselekmény miatt szabadságvesztésre ítélt önkormányzati képviselőnek a jogerős ítéletről a kézhezvételtől számított három napon belül tájékoztatnia kell a képviselő-testületet, illetve közgyűlést, az illetékes választási bizottságot és a fővárosi vagy megyei kormányhivatalt. Képviselői megbízatásának megszüntetését a képviselő-testület állapítja meg. A rendelkezést a törvénymódosítás hatályba lépése után jogerőre emelkedő ítéletekre kell alkalmazni, és a 2014-es önkormányzati választások után is fennmarad.
Hasonló változtatás lép életbe a nemzetiségi törvényben, kimondva, hogy a nemzetiségi önkormányzat méltatlanság miatt megszünteti annak a képviselőnek a megbízatását, akit szándékos bűncselekmény miatt jogerősen szabadságvesztésre ítéltek. A fideszes politikus - akihez két párttársa, Gyopáros Alpár és Balázs József is csatlakozott előterjesztőként - indoklásában azt írta: az önkormányzati képviselői munka feddhetetlenséget követel meg.
A büntető törvénykönyv alapján a szándékos bűncselekmény elkövetése miatt kiszabott végrehajtandó vagy részben felfüggesztett szabadságvesztés nem jár feltétlenül azzal, hogy az elítéltet eltiltják a közügyektől, így előfordulhat, hogy a börtönben ülő képviselő mandátuma nem szűnt meg, tekintettel arra, hogy választójoggal továbbra is rendelkezik - jegyezte meg fél évvel ezelőtti indoklásban Lázár János, hozzátéve: ezt a szabályozást szigorítani kell.
hirado
2012.10.02. 01:50