
Az iparkamara elnöke szerint hibásan lettek meghatározva a 2007-2014-es uniós költségvetési időszak forrásai, az előző kormányzat pedig öncélúan kezelte a helyzetet.
Az év végére a lakossági állampapír-megtakarítás elérheti a korábbi csúcsot, az 1200 milliárd forintot. Jelenleg 800 milliárd körül jár a lakosság által jegyzett államkötvények állománya. A lakossági állampapír-vásárlás azért fontos, mert ezzel csökken a magyar államadósság kockázata: kevésbé függünk a külföldi befektetőktől. Mindez az ötvenedik Közgazdász vándorgyűlésen, Egerben hangzott el.
A rendezvényen részt vett Habis László, Eger polgármestere is, aki a Kossuth Rádiónak elmondta: sikertörténetek és drámák egyaránt jellemezték a város gazdaságát az utóbbi két évtizedben. Lefulladt ugyan a Berva motor gyártása, ebből az ipari üzemből azonban megmenekült egy pneumatikai részleg, amely ma új tulajdonossal világszínvonalú termékeket gyárt. A Csepel Autógyár helyi üzemének romjain kifejlesztett üzem a város legnagyobb adófizetője. A Berva mellett ugyanakkor súlyos veszteség az egri dohánygyár "elhamvadása" – jegyezte meg, hozzátéve: a külföldi tulajdonos beszüntette a termelést – jelezve a privatizáció hibáját. Habis László szerint az önkormányzat különösen nehéz körülmények között tevékenykedik Észak-Magyarországon, elég, ha csak a helyi gazdasági, népesedési adatokat veszik figyelembe. Itt az azonos eredményekért kicsit többet kell dolgozni, mint az ország szerencsésebb régióiban - hangsúlyozta.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke arról beszélt, hogy magyar tulajdonú bankrendszert kell kialakítani. A 89 százalékban közvetlen külföldi tulajdonban lévő bankrendszer ugyanis nem érdekelt abban, hogy válságos helyzetben Magyarországon tartsa a pénzt – ezért kimenekíti azt. Az iparkamara elnöke szerint a takarékszövetkezetek jelenthetik a kitörési pontot a jelen helyzetből. Parragh László úgy véli: emellett arra is ösztönözni kell a lakosságot, hogy megtakarítson. Minden pénznek ára van - hangsúlyozta. Ha valaki hitelt vesz fel, azt kamatokkal együtt vissza kell fizetni, a kamatokat ugyanakkor ki kell termelni. Ha el vagyunk adósodva és mástól kérünk kölcsön, akkor azt a kamatterhet, amit kifizetünk, nem költhetjük el saját fogyasztásra, hanem ki kell fizetni a tőketulajdonosnak - magyarázta.
A források 30 százaléka is elveszhet
Ha a villanyt nem magyar cég adja, a költségeit pedig egy külföldi vállalatnak kell kifizetni, ha a vizet is külföldről kapjuk és a hitelezés is hasonlóan történik, akkor nem szabad csodálkozni azon, hogy a jövedelmek egy része kiáramlik – jegyezte meg. Az uniós forrásokkal kapcsolatban kiemelte: a 2007-2014 közötti uniós pénzügyi időszakban hibás volt a források meghatározása, jellemzően olyan közösségi beruházásokat támogattak, amelyek ugyan szebbé tették a környezetet, de nem lett versenyképesebb a gazdaság. Magyarország ezt rettenetesen elszúrta - hangsúlyozta. A második súlyos probléma az volt, hogy az előző kormányzat egy olyan intézményrendszert épített ki, amely öncélúan kezelte a helyzetet, és az eredményesség sem számított - közölte. Hozzátette: fennáll a veszélye, hogy az uniós pénzek 30 százaléka is elfolyhat, amit Magyarország nem engedhet meg magának.
Az eurózónában nagyon súlyos válság zajlik. A válság epicentruma az eurózónában van, mert az intézmények nem voltak felkészülve erre. Igazi megoldás nem született, és a helyzet olyan súlyos, hogy az eredetileg létrehozott keretek között nem lehet megoldani a válságot. Új szerződésre van szükség az EU válságának megoldásához – hangsúlyozta Csermely Ágnes, a Nemzeti Bank kutatási igazgatója az ötvenedik Közgazdász vándorgyűlésen.
hirado
2012.10.01. 00:08