
Egyre nagyobb méreteket ölt világszerte a fémből készült tárgyak eltulajdonítása, s már nem szegénybűnözésről, hanem szervezett bűnszövetkezetekről kell beszélni - mondja Póczik Szilveszter kriminológus.
Az egymilliárd forintot is meghaladja az a kár, amelyet a több mint 150 kilométer hosszúságú kábel és vezeték ellopásával okoztak a fémtolvajok a Budapesti Közlekedési Vállalat (BKV) hálózatán. Az okozott kár évről évre növekszik. Tavaly augusztus elejéig 58, az idén ugyanebben az időszakban már 183 millió forinttal rövidítették meg a BKV-t.
Nőtt a világpiaci kereslet a lopott fémre is
A Magyarországon sem csak Budapest területére korlátozódó ilyen bűncselekmények száma 2007 második felétől kezdett ugrásszerűen emelkedni. Nem lehet véletlen az egybeesés, hogy a távol-keleti színesfém-felvevőpiac éppen ez idő tájt kezdte nagy mennyiségben felvásárolni a hulladék rezet.
Az óriási károkat okozó bűnözők jól szervezett és jól informált nemzetközi hálózatokban működnek, a fémtolvajok felkészültségére jellemző, hogy külföldön már arra is volt példa, hogy egy kisebb vasúti hidat loptak el. A bűnözők kézre kerítése azonban különböző okok miatt nehézségekbe ütközik.
Csillagászati méretű vagyonok
Póczik Szilveszter kriminológust, a Magyar Kriminalisztikai Intézet főmunkatársa a Vasárnapi újságban azt mondta, a világ egységesebbé válásával a bűnözés is globalizálódik, és a technikája is fejlődik. Különösen Kelet-Európában azt lehetett látni, hogy amint leépültek a nagy méretű állami tulajdonú ágazatok, ipari rezervátumok, romok maradtak hátra, amelyekből aztán a gazdasági folyamatok eredményeképp létrejött „törmedéktársadalom” tagjai igyekeztek megélni, és egyre inkább szervezett formában elkezdték széthordani, értékesíteni.
Bár a probléma Magyarország is súlyos, nem tartozik a legfertőzöttebb területek közé, szemben a balti államokkal vagy Oroszországgal, ahol csillagászati méretű vagyonok halmozódtak föl a részben illegális, részben legális fémhulladék-kereskedelemből.
Vitték a templomharangot is
A hátramaradt fém elhordását a rendvédelem kezdetben több-kevesebb türelemmel szemlélte, és elkente a szegények megélhetési bűnözésének kategóriájával. Később azonban felfigyeltek rá, hogy ezek a bűnözői csoportok a globalizációs és a technikai fejlődés eredményeként egyre szervezetebbé váltak – mondta a kriminológus. Az összedolgozást mutatja több eset is, például, amikor egy csoport templomharangokat lopott el. Ehhez több kell, mint egy csatornafedél ellopásához: daruskocsit, megfigyelő hálózatot, teherautót, jól szervezett csapatot igényel az akció – tette hozzá a szakember.
Életveszélyes
Póczik Szilveszter szerint a lopott fém ellenőrizhetetlen csatornákon jut el a legális felvásárlókhoz, eddig minden kísérlet megbukott, amely ennek a bűnözői tevékenységnek az adminisztratív ellenőrzésére irányult. Eközben a fémtolvajok akár emberek életét is veszélyeztethetik, például, amikor vasúti kapcsolószekrényeket vagy más, a közlekedés biztonságához szükséges berendezést fosztanak ki. Sőt, az is megtörtént, hogy a tolvajok magasfeszültségű vezetéket vittek el.
Több rendőr nem oldja meg a problémát
A megoldás nem lehet az egyes objektumok őrzése, mert azok jelentős része elhagyatott helyeken áll, és így több rendőr kellene, mint kapcsolószekrény. A helyzet akkor javulhat, ha sikerül rendezett társadalmi körülményeket kialakítani, mindenhol sikerül biztosítani az emberek létbiztonságát. Magyarország lakosságának egyharmada a létminimum határán egyensúlyoz, vagy már az alatt él, a mélyszegénység pedig egyre terjed – tette hozzá a Vasárnapi újságban Póczik Szilveszter kriminológus.
hirado
2012.09.23. 11:53