
Madár István, a Corvinus egyetem tanára szerint ez azt sugallja, hogy a kormány tartósabban akar vele gazdálkodni, hiszen ott olyan típusú vagyonelemek vannak, melyek az állam tartós vállalati tulajdonát képezik.
A kormány értékesítené a magányugdíjpénztárak értékpapírjait, a bevételt viszont csak az államadósság csökkentésére fordítanák. Az állami adósságkezelő központ helyett azonban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő kereskedhetne a papírokkal.
Tavaly június elején közel 3 ezer milliárd forint értékű eszközt vett át az állam a pénztáraktól: főleg állampapírokat, befektetési jegyeket és részvényeket. Ebből automatikusan kiesett a pénztárak által vásárolt 1400 milliárd forint értékű állampapír, mivel ezek az állam tartozását testesítették meg. A maradék vagyonból visszautaltak 216 milliárd forint reálhozamot a kilépett tagoknak. Így 2011 közepén 1342 milliárd forinttal kezdett el működni az állami alap.
Madár István adjunktus, a Corvinus egyetem tanára az M1 Az Este című műsorában azt mondta: valószínűleg átértékelődési veszteség miatt „hiányzik” mintegy 230 milliárd forint. Mint mondta, mikor az állam nem pénzt, hanem értékpapírokat kapott a magánnyugdíjpénztáraktól, akkor ezen értékpapírok akkori piaci értéke ennyivel volt magasabb, mint amennyit ma érnek, vagyis árfolyamveszteséget kell elkönyvelni ezen a portfolión.
Kiemelte: a javaslatban új elem, hogy ebből az alapból a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőhöz kerül át az összeg. Ez véleménye szerint azt sugallja, hogy a kormány tartósabban akar vele gazdálkodni, hiszen ott olyan típusú vagyonelemek vannak, melyek az állam tartós vállalati tulajdonát képezik.
600 milliárdos lyuk
A módosító indítvány szerint a kormány újraírhatja a költségvetési főszámokat.
Madár István ezzel kapcsolatban mondta, annak, hogy nyáron megszavazták a költségvetés főösszegeit, az lehet az oka, hogy a kormány Brüsszel felé demonstrálja, hogy stabil költségvetést nyújtanak be a jövő évre is. A túlzott deficit eljárásból pedig "el lehet odázni", hogy a kohéziós alap pénzeit felfüggesszék - fejtette ki az adjunktus.
Más kérdés - tette hozzá Madár István -, hogy a következő időszakban sokat romlott a nemzetközi környezet és a kormány jelentős költségvetési lazításra szánta el magát a munkahelyvédelmi programmal, valamint egyéb intézkedésekkel, így pedig keletkezett benne egy körülbelül 600 milliárd forintra becsült lyuk. Hozzátette: normál költségvetési tervezés szabályai szerint nem lehetne megváltoztatni a főösszegeket.
A költségvetési főszámok átírása nélkül véleménye szerint azonban nem lehet ezt a lyukat betömni, így szerinte érthető, hogy a kormányzat teret próbál magának nyerni, hogy valóban egyensúlyi költségvetést hozzon létre jövőre.
Kiemelte: a módosítást akkor lehet véghezvinni, ha a nemzetközi szervezetekkel való tárgyalások során „rendkívüli eset” történhet, vagyis a kormány megegyezik az IMF-fel. Ha azonban nem születik megállapodás, akkor a mostani módosítás nem ad lehetőséget a költségvetés főösszegeinek átírására. „Ebben a megfogalmazásban tehát mondhatjuk, hogy a kormány el lehet szánva a megegyezésre” – emelte ki.
Madár István hozzátette: szerinte jó esély van rá, hogy a következő évig elhúzódnak az IMF/EU-tárgyalások.
hirado
2012.09.21. 10:27