HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- Brutálisan drágultak a gyümölcsök – Ennyivel nőttek a fogyasztói árak júliusban
- Gáspár Győző újra bíróság elé áll – A Kúria perújítást rendelt el a sikkasztási ügyében
- Brokkolis szendvics okozhatta egy olasz férfi halálát, többeket az intenzíven ápolnak
- Harmadik napja tombol a tűz Dél-Olaszországban – Megállás nélkül folyik az oltás
- Éremeső a magyar csapatnál! Két aranyat is szereztek az úszók a világjátékokon, és ez nem minden
HIRDETÉS
HÍREK > ÜZLET > Simor: még nem jött el a monetáris enyhítés ideje
A Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint az inflációs folyamatok nem indokolják a jegybanki alapkamat csökkentését, és az a növekedési kilátásokat sem igen tudja javítani a magyar gazdaság jelenlegi helyzetében.
Simor András elnöke a portfolio.hu-n csütörtökön megjelent interjújában fejtette ki véleményét, miután szerdán megjelent a jegyzőkönyv a monetáris tanács legutóbbi üléséről, amelyen úgy döntöttek a kamat csökkentése mellett, hogy azt Simor András és alelnökei is ellenezték.
A jegybank elnöke elmondta azt is, hogy szerinte, ha az MNB - az EKB példájára - elkezdene állampapírt vásárolni, az nem hitelességet erősítene, hanem hitelességet gyengítene. Ezért a felárak csökkenése helyett azok emelkedése következne be.
Az MNB nem az EKB
Kiemelte, hogy az EKB kötvényprogramja mellett sem szakít az inflációs célkövetéssel. Szerinte az EKB programjához sok pénz, hitelesség, hitelképesség szükséges. "Ezt az európai jegybank mögött álló északi eurózóna-tagok garantálják. Egyszerűbben fogalmazva: az EKB mögött ott áll a német állam" - mondta arra utalva, hogy az MNB mögött a viszont a magyar állam áll. Kérdésre válaszolva Simor András közölte, hogy ebben az ügyben a kormány még nem kereste meg a jegybankot.
Magasan az inflációs cél felett
Az MNB elnöke emlékeztetett rá, hogy júniusi és júliusi kamattartó döntéskor a tanács túlnyomó többsége azt állapította meg, kamatcsökkentésre akkor kerülhet sor, ha a kockázati felárak érdemi és tartós csökkenése következik be, valamint az inflációs kilátások javulnak. Azonban a júniusi inflációs riport megjelenése óta az inflációs adatok rendre kellemetlen meglepetést okoztak, illetve a legutóbbi döntés időpontjában még nem ismert augusztusi infláció is nagyobb lett a várakozásuknál - mondta. A nyomott belső kereslet inflációt leszorító hatása kisebb, mint amire számítottunk - tette hozzá. Simor szerint "nagy valószínűséggel idén és jövőre is számottevően meghaladjuk az inflációs célt".
Nem a kívánt hatást fejti ki a kamatcsökkentés
A gazdaságélénkítés és az alapkamat kapcsolatával összefüggésben kifejtette: "A kamatcsökkentés tankönyvi esetben ugyan élénkítést jelent, ám nálunk ez a hatás nem egyértelmű. A kamatcsökkentéssel elvileg együtt járó forintgyengülés aligha tudná tovább élénkíteni az exportot, hiszen a folyó fizetési mérleg többletünk már így is egyedülálló a régióban. Ráadásul a forint gyengülése a devizahitelesek törlesztő részleteinek emelkedésével jár, ami az elkölthető jövedelem csökkenésén keresztül a fogyasztást is visszavetheti. Ez még akkor is igaz, ha a kormány amúgy már jelentős intézkedéseket tett a devizahitelesek megsegítése érdekében. Ehhez tegyük hozzá, hogy az egyébként is magas államadósságunk közel fele devizában van, ami egy esetleges forintgyengülés során tovább emelkedne. Vagyis a kamatpolitikával az árfolyamcsatornán keresztül legfeljebb minimálisan tudnánk élénkíteni a keresletet" - magyarázta a jegybank elnöke.
Simor András szerint a kamatcsökkentés nem segíthet a befagyott hitelezés fellendítésében sem, mert azt a bankok csekély hitelezési hajlandósága, és nem a hitelkereslet szűkössége okozza.
Arra a kérdésre, hogy a tanács legutóbbi kamatcsökkentő döntése egy intenzív kamatcsökkentési ciklus kezdete-e, a jegybankelnök úgy válaszolt, hogy ezt nem tudja megmondani. Megismételte, hogy saját döntését továbbra is az inflációs célkövetés keretei között hozza majd meg.
hirado
2012.09.13. 11:11
t: 238
Simor: még nem jött el a monetáris enyhítés ideje
A Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint az inflációs folyamatok nem indokolják a jegybanki alapkamat csökkentését, és az a növekedési kilátásokat sem igen tudja javítani a magyar gazdaság jelenlegi helyzetében. Simor András elnöke a portfolio.hu-n csütörtökön megjelent interjújában fejtette ki véleményét, miután szerdán megjelent a jegyzőkönyv a monetáris tanács legutóbbi üléséről, amelyen úgy döntöttek a kamat csökkentése mellett, hogy azt Simor András és alelnökei is ellenezték.
A jegybank elnöke elmondta azt is, hogy szerinte, ha az MNB - az EKB példájára - elkezdene állampapírt vásárolni, az nem hitelességet erősítene, hanem hitelességet gyengítene. Ezért a felárak csökkenése helyett azok emelkedése következne be.
Az MNB nem az EKB
Kiemelte, hogy az EKB kötvényprogramja mellett sem szakít az inflációs célkövetéssel. Szerinte az EKB programjához sok pénz, hitelesség, hitelképesség szükséges. "Ezt az európai jegybank mögött álló északi eurózóna-tagok garantálják. Egyszerűbben fogalmazva: az EKB mögött ott áll a német állam" - mondta arra utalva, hogy az MNB mögött a viszont a magyar állam áll. Kérdésre válaszolva Simor András közölte, hogy ebben az ügyben a kormány még nem kereste meg a jegybankot.
Magasan az inflációs cél felett
Az MNB elnöke emlékeztetett rá, hogy júniusi és júliusi kamattartó döntéskor a tanács túlnyomó többsége azt állapította meg, kamatcsökkentésre akkor kerülhet sor, ha a kockázati felárak érdemi és tartós csökkenése következik be, valamint az inflációs kilátások javulnak. Azonban a júniusi inflációs riport megjelenése óta az inflációs adatok rendre kellemetlen meglepetést okoztak, illetve a legutóbbi döntés időpontjában még nem ismert augusztusi infláció is nagyobb lett a várakozásuknál - mondta. A nyomott belső kereslet inflációt leszorító hatása kisebb, mint amire számítottunk - tette hozzá. Simor szerint "nagy valószínűséggel idén és jövőre is számottevően meghaladjuk az inflációs célt".
Nem a kívánt hatást fejti ki a kamatcsökkentés
A gazdaságélénkítés és az alapkamat kapcsolatával összefüggésben kifejtette: "A kamatcsökkentés tankönyvi esetben ugyan élénkítést jelent, ám nálunk ez a hatás nem egyértelmű. A kamatcsökkentéssel elvileg együtt járó forintgyengülés aligha tudná tovább élénkíteni az exportot, hiszen a folyó fizetési mérleg többletünk már így is egyedülálló a régióban. Ráadásul a forint gyengülése a devizahitelesek törlesztő részleteinek emelkedésével jár, ami az elkölthető jövedelem csökkenésén keresztül a fogyasztást is visszavetheti. Ez még akkor is igaz, ha a kormány amúgy már jelentős intézkedéseket tett a devizahitelesek megsegítése érdekében. Ehhez tegyük hozzá, hogy az egyébként is magas államadósságunk közel fele devizában van, ami egy esetleges forintgyengülés során tovább emelkedne. Vagyis a kamatpolitikával az árfolyamcsatornán keresztül legfeljebb minimálisan tudnánk élénkíteni a keresletet" - magyarázta a jegybank elnöke.
Simor András szerint a kamatcsökkentés nem segíthet a befagyott hitelezés fellendítésében sem, mert azt a bankok csekély hitelezési hajlandósága, és nem a hitelkereslet szűkössége okozza.
Arra a kérdésre, hogy a tanács legutóbbi kamatcsökkentő döntése egy intenzív kamatcsökkentési ciklus kezdete-e, a jegybankelnök úgy válaszolt, hogy ezt nem tudja megmondani. Megismételte, hogy saját döntését továbbra is az inflációs célkövetés keretei között hozza majd meg.
hirado
2012.09.13. 11:11
Legfrissebb hirek
- Nagy Ervinnel, lovas amazonokkal, életre kelő oroszlánszoborral kilőtt a TISZA Párt kampánydala
- Egyre több magyar tartja pénzét külföldi számlákon és trezorokban
- Közúti ellenőrzéskor autókat vehet el a NAV
- A szesztilalom a trafikban nem érvényes
- Késelés Józsefvárosban
- Támogatja a zsebszerződések elleni lépéseket az LMP
- Magyar nap az Európa Ligában az M1-en és a telesport.hu-n
- Amerikai képviselő: A Tavares-jelentésnek nincs jelentősége
- Balog: A béremelés megfelel az ország teljesítőképességének
- Varga: Komoly lehetőség az uniós gazdaságfejlesztési támogatás
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Meghalt Schmuck Andor - hónapok óta küzdött súlyos betegségével
- Az USA is beszállt, egyre durvább a helyzet – Minket is tönkrevág az iráni háború?
- Hatalmas lángoszlop csapott fel Iránban, dróntámadás érte a világ legnagyobb földgázmezőjét
- Orbán Viktor reggeli interjúja: „Beszéljünk egyenesen, Brüsszelben háborút akarnak”
- Szijjártó: Izraelben 787, Iránban 14 magyar regisztrált konzuli védelemre
- Kitört a pánik Izraelben, megrohanták az emberek a boltokat
- Izraeli légicsapások: már két hete F-15-ösök állomásoznak Jordániában, hogy segítsenek elfogni az iráni rakétákat
- Válaszcsapás: Irán 100 drónt indított Izrael felé
- Izrael lefejezte az iráni hadvezetést: katonai vezetők és atomtudósok az áldozatok között
- Kiszivárgott, milyen nagy dobással készül Orbán Viktor: „Ha megfeszülök, sem tudok jobbat kihozni”
HIRDETÉS
