HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- Brutálisan drágultak a gyümölcsök – Ennyivel nőttek a fogyasztói árak júliusban
- Gáspár Győző újra bíróság elé áll – A Kúria perújítást rendelt el a sikkasztási ügyében
- Brokkolis szendvics okozhatta egy olasz férfi halálát, többeket az intenzíven ápolnak
- Harmadik napja tombol a tűz Dél-Olaszországban – Megállás nélkül folyik az oltás
- Éremeső a magyar csapatnál! Két aranyat is szereztek az úszók a világjátékokon, és ez nem minden
HIRDETÉS
HÍREK > ÜZLET > Gálik: Berlin elkötelezte magát az euró megmentése mellett
A szakember szerint Németországban a politikai döntéshozók tudatában vannak annak, mennyi előnyhöz jutott az ország a válságból.
Két és fél éve halljuk, talán most huszonötödször, hogy megmenekült az Európai Unió. A mai döntések kellettek ahhoz, hogy az unió tovább éljen, de a megoldás azért még messze van – jelentette ki Gálik Zoltán, a Magyar Külügyi Intézet tudományos főmunkatársa a Duna Közbeszéd című műsorában.
Felidézte: amikor kitört a szuverénadósság-válság, a nemzetállami kormányok azzal válaszoltak, hogy megmentették a bankokat, és kikerültek egy olyan helyzetbe, amelyből most nem tudnak kimászni. Az Európai Unió szintjéről pedig megpróbálják ezeket a nemzetállamokat támogatni, létrehoztak 2011-ben egy olyan alapot a görög válság kapcsán, ami ideiglenesen jelleggel két évig működne, állandó mechanizmus azonban nem létezett arra, hogy a valutáris stabilitást biztosítsa. Ezt az szerepet az ESM töltené be, mely 2014-ben kezdte volna meg a működését, ezt azonban előrehozták – magyarázta a szakember.
Arra a kérdésre, hogy Németország menti meg ezeket az államokat vagy az Európai Unió, Gálik Zoltán azt válaszolta: az államok kölcsönöket kapnak az Európai Uniótól, illetve más tagállamoktól, az IMF-től is. Mindenesetre az biztos, hogy Németország, mely nagy haszonélvezője ennek a válságnak, ezeken keresztül elkötelezettségeket szerez a mentésben – jegyezte meg.
Kérdésre válaszolva elmondta: Németországban a politikai döntéshozók tudatában vannak annak, hogy mennyi előnyhöz jutott az ország ebből a válságból. Annak, hogy beállították a 190 milliárd eurós plafont, a következő oka van: Németország nagy részben részesül (27 százalék) a létrehozott alapból, ennek készpénz és garancia az alapja. Ez a pénz azonban nem biztos, hogy elég lenne Olaszország, vagy Spanyolország megsegítéséhez. Ezért felmerült, hogy ez az alap a későbbiekben kölcsönvehessen az Európai Központi Banktól, vagyis nyomtathasson pénzt neki, ezt azonban egészen biztosan nem akarja a német parlament. Ez ugyanis olyan fiskális szférákba vezetné át az európai rendszert, melyet nem akarhat egy nemzetállami – fejtette ki a szakember.
Arra a kérdésre, hogy a bankunióval – közös felügyeleti hatóság létrehozásával - feleslegessé válik-e a PSZÁF, azt válaszolta: a tervek szerint maradna a PSZÁF, de az új hatóságnak nem tudjuk egészen pontosan a körvonalait. A közös felügyeleti rendszerhez önkéntes alapon csatlakozhatnának azok az országok is, melyek még nem használnak eurót. Meg kell nézni, hogy ez nekünk megéri-e – fogalmazott Gálik Zoltán.
Egyre merészebb gondolatok repkednek. Tavaly meghirdette José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke a fiskális uniót, és ebben Angela Merkel német kancellár is támogatta. Most Barroso és Merkel együtt álltak ki amellett, hogy egy újabb szerződésmódosításra lesz szükség, hasonlóan az utolsó nagyhoz, a lisszaboni szerződéshez. Ez egészen új alapokra helyezné Európát döntéshozatalban, intézményekben, kompetenciákban. ÉS fontos az is, hogy el kell kezdeni gondolkodni a legitimitás kérdéséről – érvelt a szakember.
hirado
2012.09.13. 00:28
t: 306
Gálik: Berlin elkötelezte magát az euró megmentése mellett
A szakember szerint Németországban a politikai döntéshozók tudatában vannak annak, mennyi előnyhöz jutott az ország a válságból. Két és fél éve halljuk, talán most huszonötödször, hogy megmenekült az Európai Unió. A mai döntések kellettek ahhoz, hogy az unió tovább éljen, de a megoldás azért még messze van – jelentette ki Gálik Zoltán, a Magyar Külügyi Intézet tudományos főmunkatársa a Duna Közbeszéd című műsorában.
Felidézte: amikor kitört a szuverénadósság-válság, a nemzetállami kormányok azzal válaszoltak, hogy megmentették a bankokat, és kikerültek egy olyan helyzetbe, amelyből most nem tudnak kimászni. Az Európai Unió szintjéről pedig megpróbálják ezeket a nemzetállamokat támogatni, létrehoztak 2011-ben egy olyan alapot a görög válság kapcsán, ami ideiglenesen jelleggel két évig működne, állandó mechanizmus azonban nem létezett arra, hogy a valutáris stabilitást biztosítsa. Ezt az szerepet az ESM töltené be, mely 2014-ben kezdte volna meg a működését, ezt azonban előrehozták – magyarázta a szakember.
Arra a kérdésre, hogy Németország menti meg ezeket az államokat vagy az Európai Unió, Gálik Zoltán azt válaszolta: az államok kölcsönöket kapnak az Európai Uniótól, illetve más tagállamoktól, az IMF-től is. Mindenesetre az biztos, hogy Németország, mely nagy haszonélvezője ennek a válságnak, ezeken keresztül elkötelezettségeket szerez a mentésben – jegyezte meg.
Kérdésre válaszolva elmondta: Németországban a politikai döntéshozók tudatában vannak annak, hogy mennyi előnyhöz jutott az ország ebből a válságból. Annak, hogy beállították a 190 milliárd eurós plafont, a következő oka van: Németország nagy részben részesül (27 százalék) a létrehozott alapból, ennek készpénz és garancia az alapja. Ez a pénz azonban nem biztos, hogy elég lenne Olaszország, vagy Spanyolország megsegítéséhez. Ezért felmerült, hogy ez az alap a későbbiekben kölcsönvehessen az Európai Központi Banktól, vagyis nyomtathasson pénzt neki, ezt azonban egészen biztosan nem akarja a német parlament. Ez ugyanis olyan fiskális szférákba vezetné át az európai rendszert, melyet nem akarhat egy nemzetállami – fejtette ki a szakember.
Arra a kérdésre, hogy a bankunióval – közös felügyeleti hatóság létrehozásával - feleslegessé válik-e a PSZÁF, azt válaszolta: a tervek szerint maradna a PSZÁF, de az új hatóságnak nem tudjuk egészen pontosan a körvonalait. A közös felügyeleti rendszerhez önkéntes alapon csatlakozhatnának azok az országok is, melyek még nem használnak eurót. Meg kell nézni, hogy ez nekünk megéri-e – fogalmazott Gálik Zoltán.
Egyre merészebb gondolatok repkednek. Tavaly meghirdette José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke a fiskális uniót, és ebben Angela Merkel német kancellár is támogatta. Most Barroso és Merkel együtt álltak ki amellett, hogy egy újabb szerződésmódosításra lesz szükség, hasonlóan az utolsó nagyhoz, a lisszaboni szerződéshez. Ez egészen új alapokra helyezné Európát döntéshozatalban, intézményekben, kompetenciákban. ÉS fontos az is, hogy el kell kezdeni gondolkodni a legitimitás kérdéséről – érvelt a szakember.
hirado
2012.09.13. 00:28
Legfrissebb hirek
- Nagy Ervinnel, lovas amazonokkal, életre kelő oroszlánszoborral kilőtt a TISZA Párt kampánydala
- Egyre több magyar tartja pénzét külföldi számlákon és trezorokban
- Közúti ellenőrzéskor autókat vehet el a NAV
- A szesztilalom a trafikban nem érvényes
- Késelés Józsefvárosban
- Támogatja a zsebszerződések elleni lépéseket az LMP
- Magyar nap az Európa Ligában az M1-en és a telesport.hu-n
- Amerikai képviselő: A Tavares-jelentésnek nincs jelentősége
- Balog: A béremelés megfelel az ország teljesítőképességének
- Varga: Komoly lehetőség az uniós gazdaságfejlesztési támogatás
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Meghalt Schmuck Andor - hónapok óta küzdött súlyos betegségével
- Az USA is beszállt, egyre durvább a helyzet – Minket is tönkrevág az iráni háború?
- Hatalmas lángoszlop csapott fel Iránban, dróntámadás érte a világ legnagyobb földgázmezőjét
- Orbán Viktor reggeli interjúja: „Beszéljünk egyenesen, Brüsszelben háborút akarnak”
- Szijjártó: Izraelben 787, Iránban 14 magyar regisztrált konzuli védelemre
- Kitört a pánik Izraelben, megrohanták az emberek a boltokat
- Izraeli légicsapások: már két hete F-15-ösök állomásoznak Jordániában, hogy segítsenek elfogni az iráni rakétákat
- Válaszcsapás: Irán 100 drónt indított Izrael felé
- Izrael lefejezte az iráni hadvezetést: katonai vezetők és atomtudósok az áldozatok között
- Kiszivárgott, milyen nagy dobással készül Orbán Viktor: „Ha megfeszülök, sem tudok jobbat kihozni”
HIRDETÉS
