
Riasztó adatokról számolt be az az uniós szakértői csoport, amely az olvasási, szövegértési készséget vizsgálta a tagállamokban.
Az uniós országokban a 15 évesek egyötöde, a felnőttek közül pedig mintegy 75 millió uniós polgár híján van az alapvető olvasási, szövegértési készségeknek. Ez nagy mértékben meghatározza az elhelyezkedési, munkához jutási lehetőségeiket. A most közzétett adatok a 2009-es állapotot tükrözik, ezek szerint a legjobban teljesítők a finnek és az észtek, a lista végén Bulgária és Románia van; Magyarország a középmezőnyhöz tartozik.
Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke szerint az előző, 2006-os felméréshez érdemes viszonyítani ahhoz képest a mostani 3 százalékos javulást mutat, aminek "örülni kell". A szövegértésben jól teljesítők arányának növekedése a kompetenciafejlesztés középpontba állításának pozitív következménye. Az igazi probléma az, hogy nagyon erős a magyar iskolarendszer szelektivitása, óriási a különbség az egyes intézmények között. Ezzel szemben más országokban, így Finnországban, Svédországban vagy Hollandiában az iskolákon belül vannak a különbségek, mert a differenciált oktatás egyben tartja a különböző képességű és családi hátterű gyerekeket – mondta Arató László.
A Magyartanárok Egyesületének elnöke szerint az is nehezíti a magyar fiatalok esélyeit, hogy a tanulási körülményeiket nagymértékben meghatározza családi háttérüket. „És ez nagyon nagy baj. Az iskola nagyon keveset – minden európai országénál kevesebbet – tud az indulási hátrányokon javítani” – nyilatkozta a szakember.
Arató László véleménye szerint várhatóan az sem segíti majd a fiatalok szövegértési készségének a javulását, hogy a jelenlegi oktatási kormányzat az úgynevezett kompetenciafejlesztés helyett az ismeretközvetítésre helyezi a hangsúlyt a közoktatás átalakítása során.
hirado
2012.09.09. 12:48