HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- Brutálisan drágultak a gyümölcsök – Ennyivel nőttek a fogyasztói árak júliusban
- Gáspár Győző újra bíróság elé áll – A Kúria perújítást rendelt el a sikkasztási ügyében
- Brokkolis szendvics okozhatta egy olasz férfi halálát, többeket az intenzíven ápolnak
- Harmadik napja tombol a tűz Dél-Olaszországban – Megállás nélkül folyik az oltás
- Éremeső a magyar csapatnál! Két aranyat is szereztek az úszók a világjátékokon, és ez nem minden
HIRDETÉS
HÍREK > BELFÖLD > Sötét fellegek gyűlnek a dohányosok felett
A dohányosok éppen csak megszokták a kocsmai dohánystopot, máris új kihívással nézhetnek szembe: jövőre jelentősen drágul a dohányzás, és már csak néhány helyen lehet majd cigarettát venni. Az Európai Bizottság az előírt határidőig nem kifogásolta a készülő magyar trafiktörvényt, így már csak a kormányon múlik, hogy mikor veszi újra elő a több mint fél éve jegelt témát.
Csaknem harmincötezer dohányárusító hely tűnhet el jövőre Magyarországon, a megmaradó négy-ötezer nemzeti dohányboltban pedig már csak drágább cigarettához juthatnak hozzá a dohányosok. Egy doboz cigaretta átlagára jövőre 850-950 forint közé emelkedik, a sodrós dohányé 19 szálra vetítve 550 forint körül lesz, miközben erőre kaphat a feketepiac. Ez lesz a következménye a cigarettát terhelő jövedéki adó megemelésének és annak, ha a parlament változatlan formában elfogadja a trafiktörvény néven elhíresült tervezetet, amelyre több mint fél éves várakozás után múlt héten az unió is rábólintott.
Az, hogy az Európai Bizottság első körben nem kifogásolta a javaslatot, nem jelenti azt, hogy azzal később nem lehetnek problémák. A most lezajlott úgynevezett értesítési eljárásban csak általánosságban vizsgálták, hogy sérülnek-e a belső piac szabályai, de a Bizottság még a törvénytervezet elfogadása után is kifogást emelhet. Hogy emel-e, az elsősorban a törvény végső változatán és alkalmazásán múlik majd.
Nem tetszik a dohánycégeknek
„A Dohányipari Befektetők Szövetsége továbbra is tartja magát korábbi javaslataihoz a trafiktörvénnyel kapcsolatban” – közölte kérdésünkre Sánta János, a szervezet elnöke, miután kiderült, hogy Brüsszel és az uniós tagállamok határidőig nem emeltek kifogást a még februárban egyeztetésre elküldött tervezet ellen.
A nagy dohánycégeket tömörítő szövetség korábban többek közt azt kritizálta, hogy a parlament olyan környezetben tárgyalja a dohány-kiskereskedelem szerkezetének átalakítását, ahol a jövedéki adó és az áfa emelésének együttesen már eleve drámai hatása lesz a szektorra. A szövetség szerint egy olyan helyzetben, amikor a cigarettaárak az adóváltozások miatt eleve 20 százalékkal nőnek, komoly veszély a boltok számának ilyen mértékű csökkentése.
A törvényjavaslat 2000 lakosonként engedne egy üzletet, a dohánycégek ezzel szemben 1100-1200 lakosonkénti eloszlást javasolnak, ez nagyjából 10 ezer boltot jelentene országosan. Másik javaslatuk az, hogy a koncesszióval bíró kiskereskedelmi egységek egyéb terméket is árulhassanak.
Ez a megoldás egyébként a hasonló szabályozást bevezető országoknál is megtalálható. Tina Reisenbichler, az osztrák monopólium vezetője az Indexnek korábban elmondta, a náluk érvényben lévő 1996-os szabályozás szerint éttermekben és benzinkutakon is árusítható cigaretta, de külön szabályozzák azt is, hogy a dohányboltokban milyen egyéb termékeket lehet árulni.
Magán a cigarettán ugyanis alacsony, átlagosan 4,5 százalék a boltok nyeresége. Ezért ha az üzletek nem árulhatnak mást, kérdéses, hogy megéri-e egyáltalán belefogni a vállalkozásba. Ez a helyzet nálunk is ismerős, sok boltban például nem is fizethetünk kártyával, ha csak dohányterméket veszünk, mert a kereskedők által fizetendő kártyajutalék magasabb a nyereségnél
További komoly, és egyelőre tisztázatlan kérdés a kiskereskedelmi koncessziós díj mértéke. A jelenlegi törvénytervezet ugyanis csak azt szabályozza, hogy az évente mennyivel nőhet, azt nem, hogy a tényleges összeg mekkora lesz. A dohánycégek szerint ennek egy jelképes összegnek kellene lennie.
Felkavarja a piacot
A törvény vélhetőleg jelentősen átrendezi majd a dohánypiacot, a jelenleg a hazai cigaretta-kiskereskedelmi forgalom kétharmadát uraló British American Tobacco és Philip Morris sokat veszthet pozíciójából. A nemzeti dohányboltban ugyanis olyan kisebb cégek márkái is helyet kapnak majd, amelyek a nagyok mellett eddig nehezen rúghattak labdába. A kereskedő eddig jellemzően a cigaretta-kihelyezés után fizetett marketinghozzájárulásból számíthatott pénzre. Ha elfogadják a törvényt, a nagy gyártók termékei nem kaphatnak megkülönböztetett helyet, a kis cégek termékei ugyanakkora felületet kapnak majd, mint a nagyokéi.
Lázár János, a javaslat egyik benyújtója, a tervezettel kapcsolatban többször hangsúlyozta, hogy annak három fő célja van: az egyik, hogy megnehezítse a fiatalok cigarettához jutását, a másik, hogy az 500 milliárd forintos dohány-kiskereskedelem haszna magyar családokhoz kerüljön, a harmadik pedig, hogy támogassa a magyar dohány-előállítókat. Szerinte semmi szégyellnivaló nincs abban, hogy magyarországi dohánykereskedők vagy -előállítók olyan jogokhoz jutnak, mint amilyenekhez például a Philip Morris jutott az elmúlt években.
Az egyik ilyen kis magyar cég lehet például a Continental, amelynek disztribúciós részlege egyébként éppen a Lázár Jánoshoz kötődő Hódmezővásárhelyen van, és a cég egyik felügyelőbizottsági tagja egy alföldi fideszes képviselő, Dancsó József. A trafiktörvény létrejöttének érdekes epizódja volt, mikor kiderült, hogy az uniónak egyeztetésre küldött javaslatot egy Sánta János nevű ember gépén szerkesztették, és hogy a Continental és egyben a cikkünkben megszólaló dohányos érdekvédelmi szervezet vezetőjét is éppen így hívják.
Később Lázár beismerte, a törvény kidolgozásában együttműködött a Continental Zrt.-vel, de azt mondta, nincs szó arról, hogy az egyetlen magyar tulajdonú vállalkozásnak bármilyen előnye is lenne, legfeljebb a hátrányából faraghatna le valamit.
Kevesebb lesz a bevétel
A nagy dohánycégek persze nem a várhatóan csökkenő árbevételükkel, hanem elsősorban a feketepiac növekedésével és az ennek hatására kieső költségvetési bevételekkel érvelnek. Kalkulációjuk szerint a lépés a jelenlegi 3-5 százalékról nagyjából 15 százalékra növeli majd a feketepiac arányát, és 80 milliárddal csökkenti az állam jövedéki adó bevételét. Tavaly a cigaretta forgalmazásból 380 milliárd forint bevétele származott a költségvetésnek, ezt kívánja most a kormány növelni úgy, hogy közben 600 millió szál cigaretta kiesésével számolnak.
Mivel a pontos kalkulációkat, hatástanulmányokat sem a nemzetgazdasági tárca, sem a dohánycégek nem tették közzé, nehéz megítélni a különböző számok realitását. Ugyanakkor a nemzetközi tapasztalatok alapján úgy tűnik, hogy a hasonló intézkedések rendszerint a feketepiac és a csempészet megerősödését is magukkal hozzák, megkárosítva ezzel a költségvetést.
A GfK úgy számol, a folyamatosan csökkenő illegális részesedés már az idén növekvőbe fordulhat, előrejelzések szerint 5-6 százalékra, míg jövőre a kereskedelmi korlátozás miatt 7-10 százalékot is kitehet. Ez jövedéki adóban és áfában is kiesést eredményez a költségvetésben, ők 2013-ra 25-30 milliárd forintos csökkenéssel számolnak.
A sodrós termékek adótartalmának közelítése a dobozos cigarettához szintén a csempészek malmára hajtja a vizet, eddig ugyanis inkább a dobozosról sodrósra váltás volt megfigyelhető a fogyasztók körében. A hagyományos cigaretta 15 százalékos idei fogyasztáscsökkenését nem a feketepiac, hanem a sodrós dohány piacának látványos erősödése kísérte. A drágább zacskós dohánnyal azonban már a dobozos csempészáru is felveszi a versenyt.
Csúszhat az indulás
Az új hálózat a tervek szerint már jövő januárban elindulna, a parlament őszi ülésszakára vonatkozó, júniusban kiadott törvényalkotási programban azonban nem szerepel a trafiktörvény, így nagyon kevés rá az esély, hogy működő rendszer januárig összeáll, szakértők szerint a koncesszió kiosztása, a hálózat kialakítása jóval több időt vesz majd igénybe.
A magyar törvény meghatározná, hogy a dohánytermék-értékesítési koncesszióra pályázók közül előnyben kell részesíteni a megváltozott munkaképességűeket, a legalább 3 hónapja igazoltan munkanélkülieket, valamint a szülési szabadságról vagy gyermek gondozása miatti fizetés nélküli szabadságról visszatérőket, illetve az ilyen személyeket foglalkoztató gazdasági társaságokat. A koncessziót legalább húsz, legfeljebb harminc évre lehet elnyerni, és ha egyéni vállalkozó birtokolja, akkor a jog örökölhető is.
A törvényjavaslat szerint a vámhatóság ötmilliótól ötszázmillió forintig terjedő bírsággal sújthatja azt, aki a törvényben foglaltak ellenére koncessziós jogosultság vagy engedély nélkül üzletszerűen árul dohányterméket.
index
2012.08.30. 13:50
t: 93
Sötét fellegek gyűlnek a dohányosok felett
A dohányosok éppen csak megszokták a kocsmai dohánystopot, máris új kihívással nézhetnek szembe: jövőre jelentősen drágul a dohányzás, és már csak néhány helyen lehet majd cigarettát venni. Az Európai Bizottság az előírt határidőig nem kifogásolta a készülő magyar trafiktörvényt, így már csak a kormányon múlik, hogy mikor veszi újra elő a több mint fél éve jegelt témát.Csaknem harmincötezer dohányárusító hely tűnhet el jövőre Magyarországon, a megmaradó négy-ötezer nemzeti dohányboltban pedig már csak drágább cigarettához juthatnak hozzá a dohányosok. Egy doboz cigaretta átlagára jövőre 850-950 forint közé emelkedik, a sodrós dohányé 19 szálra vetítve 550 forint körül lesz, miközben erőre kaphat a feketepiac. Ez lesz a következménye a cigarettát terhelő jövedéki adó megemelésének és annak, ha a parlament változatlan formában elfogadja a trafiktörvény néven elhíresült tervezetet, amelyre több mint fél éves várakozás után múlt héten az unió is rábólintott.
Az, hogy az Európai Bizottság első körben nem kifogásolta a javaslatot, nem jelenti azt, hogy azzal később nem lehetnek problémák. A most lezajlott úgynevezett értesítési eljárásban csak általánosságban vizsgálták, hogy sérülnek-e a belső piac szabályai, de a Bizottság még a törvénytervezet elfogadása után is kifogást emelhet. Hogy emel-e, az elsősorban a törvény végső változatán és alkalmazásán múlik majd.
Nem tetszik a dohánycégeknek
„A Dohányipari Befektetők Szövetsége továbbra is tartja magát korábbi javaslataihoz a trafiktörvénnyel kapcsolatban” – közölte kérdésünkre Sánta János, a szervezet elnöke, miután kiderült, hogy Brüsszel és az uniós tagállamok határidőig nem emeltek kifogást a még februárban egyeztetésre elküldött tervezet ellen.
A nagy dohánycégeket tömörítő szövetség korábban többek közt azt kritizálta, hogy a parlament olyan környezetben tárgyalja a dohány-kiskereskedelem szerkezetének átalakítását, ahol a jövedéki adó és az áfa emelésének együttesen már eleve drámai hatása lesz a szektorra. A szövetség szerint egy olyan helyzetben, amikor a cigarettaárak az adóváltozások miatt eleve 20 százalékkal nőnek, komoly veszély a boltok számának ilyen mértékű csökkentése.
A törvényjavaslat 2000 lakosonként engedne egy üzletet, a dohánycégek ezzel szemben 1100-1200 lakosonkénti eloszlást javasolnak, ez nagyjából 10 ezer boltot jelentene országosan. Másik javaslatuk az, hogy a koncesszióval bíró kiskereskedelmi egységek egyéb terméket is árulhassanak.
Ez a megoldás egyébként a hasonló szabályozást bevezető országoknál is megtalálható. Tina Reisenbichler, az osztrák monopólium vezetője az Indexnek korábban elmondta, a náluk érvényben lévő 1996-os szabályozás szerint éttermekben és benzinkutakon is árusítható cigaretta, de külön szabályozzák azt is, hogy a dohányboltokban milyen egyéb termékeket lehet árulni.
Magán a cigarettán ugyanis alacsony, átlagosan 4,5 százalék a boltok nyeresége. Ezért ha az üzletek nem árulhatnak mást, kérdéses, hogy megéri-e egyáltalán belefogni a vállalkozásba. Ez a helyzet nálunk is ismerős, sok boltban például nem is fizethetünk kártyával, ha csak dohányterméket veszünk, mert a kereskedők által fizetendő kártyajutalék magasabb a nyereségnél
További komoly, és egyelőre tisztázatlan kérdés a kiskereskedelmi koncessziós díj mértéke. A jelenlegi törvénytervezet ugyanis csak azt szabályozza, hogy az évente mennyivel nőhet, azt nem, hogy a tényleges összeg mekkora lesz. A dohánycégek szerint ennek egy jelképes összegnek kellene lennie.
Felkavarja a piacot
A törvény vélhetőleg jelentősen átrendezi majd a dohánypiacot, a jelenleg a hazai cigaretta-kiskereskedelmi forgalom kétharmadát uraló British American Tobacco és Philip Morris sokat veszthet pozíciójából. A nemzeti dohányboltban ugyanis olyan kisebb cégek márkái is helyet kapnak majd, amelyek a nagyok mellett eddig nehezen rúghattak labdába. A kereskedő eddig jellemzően a cigaretta-kihelyezés után fizetett marketinghozzájárulásból számíthatott pénzre. Ha elfogadják a törvényt, a nagy gyártók termékei nem kaphatnak megkülönböztetett helyet, a kis cégek termékei ugyanakkora felületet kapnak majd, mint a nagyokéi.
Lázár János, a javaslat egyik benyújtója, a tervezettel kapcsolatban többször hangsúlyozta, hogy annak három fő célja van: az egyik, hogy megnehezítse a fiatalok cigarettához jutását, a másik, hogy az 500 milliárd forintos dohány-kiskereskedelem haszna magyar családokhoz kerüljön, a harmadik pedig, hogy támogassa a magyar dohány-előállítókat. Szerinte semmi szégyellnivaló nincs abban, hogy magyarországi dohánykereskedők vagy -előállítók olyan jogokhoz jutnak, mint amilyenekhez például a Philip Morris jutott az elmúlt években.
Az egyik ilyen kis magyar cég lehet például a Continental, amelynek disztribúciós részlege egyébként éppen a Lázár Jánoshoz kötődő Hódmezővásárhelyen van, és a cég egyik felügyelőbizottsági tagja egy alföldi fideszes képviselő, Dancsó József. A trafiktörvény létrejöttének érdekes epizódja volt, mikor kiderült, hogy az uniónak egyeztetésre küldött javaslatot egy Sánta János nevű ember gépén szerkesztették, és hogy a Continental és egyben a cikkünkben megszólaló dohányos érdekvédelmi szervezet vezetőjét is éppen így hívják.
Később Lázár beismerte, a törvény kidolgozásában együttműködött a Continental Zrt.-vel, de azt mondta, nincs szó arról, hogy az egyetlen magyar tulajdonú vállalkozásnak bármilyen előnye is lenne, legfeljebb a hátrányából faraghatna le valamit.
Kevesebb lesz a bevétel
A nagy dohánycégek persze nem a várhatóan csökkenő árbevételükkel, hanem elsősorban a feketepiac növekedésével és az ennek hatására kieső költségvetési bevételekkel érvelnek. Kalkulációjuk szerint a lépés a jelenlegi 3-5 százalékról nagyjából 15 százalékra növeli majd a feketepiac arányát, és 80 milliárddal csökkenti az állam jövedéki adó bevételét. Tavaly a cigaretta forgalmazásból 380 milliárd forint bevétele származott a költségvetésnek, ezt kívánja most a kormány növelni úgy, hogy közben 600 millió szál cigaretta kiesésével számolnak.
Mivel a pontos kalkulációkat, hatástanulmányokat sem a nemzetgazdasági tárca, sem a dohánycégek nem tették közzé, nehéz megítélni a különböző számok realitását. Ugyanakkor a nemzetközi tapasztalatok alapján úgy tűnik, hogy a hasonló intézkedések rendszerint a feketepiac és a csempészet megerősödését is magukkal hozzák, megkárosítva ezzel a költségvetést.
A GfK úgy számol, a folyamatosan csökkenő illegális részesedés már az idén növekvőbe fordulhat, előrejelzések szerint 5-6 százalékra, míg jövőre a kereskedelmi korlátozás miatt 7-10 százalékot is kitehet. Ez jövedéki adóban és áfában is kiesést eredményez a költségvetésben, ők 2013-ra 25-30 milliárd forintos csökkenéssel számolnak.
A sodrós termékek adótartalmának közelítése a dobozos cigarettához szintén a csempészek malmára hajtja a vizet, eddig ugyanis inkább a dobozosról sodrósra váltás volt megfigyelhető a fogyasztók körében. A hagyományos cigaretta 15 százalékos idei fogyasztáscsökkenését nem a feketepiac, hanem a sodrós dohány piacának látványos erősödése kísérte. A drágább zacskós dohánnyal azonban már a dobozos csempészáru is felveszi a versenyt.
Csúszhat az indulás
Az új hálózat a tervek szerint már jövő januárban elindulna, a parlament őszi ülésszakára vonatkozó, júniusban kiadott törvényalkotási programban azonban nem szerepel a trafiktörvény, így nagyon kevés rá az esély, hogy működő rendszer januárig összeáll, szakértők szerint a koncesszió kiosztása, a hálózat kialakítása jóval több időt vesz majd igénybe.
A magyar törvény meghatározná, hogy a dohánytermék-értékesítési koncesszióra pályázók közül előnyben kell részesíteni a megváltozott munkaképességűeket, a legalább 3 hónapja igazoltan munkanélkülieket, valamint a szülési szabadságról vagy gyermek gondozása miatti fizetés nélküli szabadságról visszatérőket, illetve az ilyen személyeket foglalkoztató gazdasági társaságokat. A koncessziót legalább húsz, legfeljebb harminc évre lehet elnyerni, és ha egyéni vállalkozó birtokolja, akkor a jog örökölhető is.
A törvényjavaslat szerint a vámhatóság ötmilliótól ötszázmillió forintig terjedő bírsággal sújthatja azt, aki a törvényben foglaltak ellenére koncessziós jogosultság vagy engedély nélkül üzletszerűen árul dohányterméket.
index
2012.08.30. 13:50
Legfrissebb hirek
- Nagy Ervinnel, lovas amazonokkal, életre kelő oroszlánszoborral kilőtt a TISZA Párt kampánydala
- Egyre több magyar tartja pénzét külföldi számlákon és trezorokban
- Közúti ellenőrzéskor autókat vehet el a NAV
- A szesztilalom a trafikban nem érvényes
- Késelés Józsefvárosban
- Támogatja a zsebszerződések elleni lépéseket az LMP
- Magyar nap az Európa Ligában az M1-en és a telesport.hu-n
- Amerikai képviselő: A Tavares-jelentésnek nincs jelentősége
- Balog: A béremelés megfelel az ország teljesítőképességének
- Varga: Komoly lehetőség az uniós gazdaságfejlesztési támogatás
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Meghalt Schmuck Andor - hónapok óta küzdött súlyos betegségével
- Az USA is beszállt, egyre durvább a helyzet – Minket is tönkrevág az iráni háború?
- Hatalmas lángoszlop csapott fel Iránban, dróntámadás érte a világ legnagyobb földgázmezőjét
- Orbán Viktor reggeli interjúja: „Beszéljünk egyenesen, Brüsszelben háborút akarnak”
- Szijjártó: Izraelben 787, Iránban 14 magyar regisztrált konzuli védelemre
- Kitört a pánik Izraelben, megrohanták az emberek a boltokat
- Izraeli légicsapások: már két hete F-15-ösök állomásoznak Jordániában, hogy segítsenek elfogni az iráni rakétákat
- Válaszcsapás: Irán 100 drónt indított Izrael felé
- Izrael lefejezte az iráni hadvezetést: katonai vezetők és atomtudósok az áldozatok között
- Kiszivárgott, milyen nagy dobással készül Orbán Viktor: „Ha megfeszülök, sem tudok jobbat kihozni”
HIRDETÉS
