
Augusztus 31-ig kérelmezhetik bankjuknál jelzáloghitel-szerződéseik módosítását, újrakötését, vagy kiváltását átlátható árazású kölcsönre azok a lakossági ügyfelek, akiknek a szerződése 2013 májusában, vagy ezt követően jár le.
Binder István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) szóvivője az MTI-nek elmondta: 2012. április elsejétől több jogszabály-módosítás is életbe lépett, amelyek a hitel (lízing) konstrukciók árazásának átláthatóbbá tételét célozták.
Kifejtette: változás többek között, hogy a 2012. április elseje után kötött jelzáloghitel szerződéseknél a pénzügyi intézmények a szerződésben rögzített kamatokon felül nem számíthatnak fel egyéb rendszeresen fizetendő kamat jellegű díjat vagy költséget, ha az ügyfél a szerződésnek megfelelően, határidőre törleszti hitelét.
Fontos új szabály továbbá, hogy a pénzügyi intézmények 2012. április elsejét követően, a jelzáloghitel-szerződések megkötésekor kötelesek a kamatláb változását előre meghatározni - emlékeztetett Binder István. A kamatlábat a pénzintézetek vagy a referencia kamatláb változásához kötik, míg a másik esetben a kamat mértékét a kölcsönszerződésben meghatározott 3, 5 vagy 10 éves kamatperiódusra rögzítik, azaz a kamatláb az adott periódusra vonatkozóan fix.
Hozzáfűzte, hogy a szabályok az ügyfél kérésére lehetőséget biztosítanak a hitelszerződés módosítására, újrakötésére vagy kiváltására a 2012 áprilisa előtt kötött szerződések esetén is, amennyiben 2012 áprilisát követően a futamidőből még több mint egy év van hátra.
Binder István elmondta, hogy az új szerződés megkötéséhez szükséges dokumentumokat 60 napon belül kell benyújtani a hitelező intézménynek. A szóvivő kiemelte, hogy ha a feltételek teljesülnek, a bank nem utasíthatja el az igényt, az eljárásért pedig külön költséget, díjat, jutalékot nem számíthat fel.
Hozzáfűzte, hogy az ügyfelek a hitelek ilyen típusú kiváltásával, módosításával vagy újrakötésével a szerződés futamideje alatt egy alkalommal élhetnek.
Binder István erről az M1 Ma reggel című műsorában is beszélt. A műsorban a jegybanki alapkamat csökkentése kapcsán elmondta: a jegybank döntése egy iránymutatás a bankok számára akár hitel-, akár betéti oldalon. A jegybanki döntés mellett még számos tényező befolyásolhatja azt, hogy vágnak-e a hitel- és betéti kamatokon a pénzintézetek.
Példaként említette az ügyfelek kockázatosságát, ami mind lakossági, mind vállalati oldalon egyre inkább nő, és ezt „kamatfelárral” számítják be a bankok.
A pénzintézetek versenyhelyzetétől is függhet, hogy a betéti oldalon csökkentik-e a kamatot. Ha az állampapíroknál nagyon kedvező versenytársa van a betéti kamatoknak, vagy ha a bankok rá vannak szorulva a forrásokra, mert az anyabank kevésbé tud finanszírozni, akkor egyáltalán nem biztos, hogy a betéti oldalon is csökkentenek – magyarázta Binder István.
hirado
2012.08.29. 20:26