
Civil kezdeményezésre a parlamentnek hamarosan foglalkoznia kell a Szigetköz vízpótlásával. Az aláírásgyűjtők fenékküszöbök építéséért küzdenek.
Idén májusban országos kezdeményezést indított a bősi vízlépcső okozta problémák napirendre vételére és megoldására a Kisalföld című napilap. A szervezőknek minimum 50 ezer aláírást kellett megszerezniük ahhoz, hogy az Országgyűlés foglalkozzon a témával. A szervezők a napokban kapták az ellenőrzések utáni jelentést. A hitelesített aláírások száma nemcsak hogy elérte, de jócskán túl is lépte a kívánt minimumot.
Tóásó Gyula, a Szigetközi Természetvédelmi Egyesület (Szite) elnöke az akció elindításakor azt mondta, nagy esélyt látnak arra, szlovák-magyar összefogással, feltehetőleg európai uniós összefogással megoldható a Csallóköz, az Öreg-Duna és a Szigetköz közös ökológiai rendszerré alakítása. Egy ilyen program a természetvédő szerint példaértékű lehetne Európában.
Kadler Gusztáv, a Magyar Kajak-Kenu Szövetség általános alelnöke is jelen volt az aláírásgyűjtési akció elindításakor, és akkor azt mondta, nem csak a vízi turizmus, de a vízi sportok is veszélybe kerülhetnek az érintett szakaszokon, ha záros határidőn belül nem születik megoldás a problémára. Kadler Gusztáv szerint nyáron már komoly gondokat okoz kajakozni a Dunán, úgy véli, ma már elmondható, hogy ha nem történik valami, akkor Győrben a Révfalu negyedből előbb-utóbb gyalog lehet átmenni a Mosoni-Dunán a belvárosba. Míg eddig 30-40 hajó is kényelmesen elfért a folyónak ezen az ágán, manapság az alacsony vízálláskor jó, ha tizedennyi. Ha négy-hat éven belül nem történik semmi a vízpótlásra, akkor Győrben a vízi sportok száz százalék, hogy meg fognak szűnni – tette hozzá a szakember.
A Szigetközben az Öreg-Duna-meder és a Duna változatos ágrendszere közötti élő kapcsolat a folyó elterelését követően, húsz évvel ezelőtt végképp megszakadt. A káros folyamatok még ennél is korábban megkezdődtek, a Magyarország fölötti Duna-szakaszon ugyanis sorra épültek a vízlépcsők, amelyek visszafogták a hordalékot, ezért a Duna egyre mélyebbre ásta magát a főmederben a szigetközi szakaszon. Eközben a mellékágrendszer folyamatosan töltődött. Az elmúlt két évtizedben a szigetközi szisztéma vízellátását nagyrészt sikerült megoldani, ám az Öreg-Duna sorsa továbbra is rendezetlen maradt.
Ezen próbál meg változtatni a civil kezdeményezés, amelynek keretében a szükséges 50 ezer aláírásnál 20 ezerrel többet sikerült összegyűjteni – mondta el Nyerges Csaba, a Kisalföld című napilap főszerkesztője. Az Országgyűlésnek így három hónapon belül napirendjére kell tűznie ezt a kérdést. Az újságíró hozzátette, sokan azt mondják, az elsődleges kérdés, hogy Magyarország kapja vissza a Duna vízhozamának 50 százalékát, és majd akkor lehet megoldásokról beszélni. Nyerges Csaba szerint azonban ettől még ugyanúgy kiszáradna a Szigetköz. A Szite javaslata, hogy az Öreg-Duna magasságát fenékküszöbökkel emeljék meg, és ezután nyissák ki a lezárt szigetközi ágvégeket, így alakulhatna ki a környék egységes ökológiai rendszere.
A terv kivitelezésének összköltsége még az előzetes becslések szerint is meghaladja a 10 milliárd forintot. Nyerges Csaba azt mondta, remélik, hogy az Országgyűlés is a kezdeményezés mellé áll, és ebben az esetben a saját pénzek mellett a 2014-ben induló európai uniós pályázati források keretéből lehetne kivitelezni a Szigetközi Természetvédelmi Egyesület szakemberei által összeállított terveket.
hirado
2012.08.27. 14:38