
A vízszint csökkenése a kihalás szélére sodorja az élővilágot.
Veszélyben vannak a holtágban élő halak, a botos kölönte, a lápi póc és a mocsári teknős is az Ó-Dráván a helyiek szerint, mert folyamatosan csökken a vízszint. A horgászok a környékbeli szántóföldek tulajdonosait okolják, mert öntözésre használják az Ó-Dráva vizét. Engedélyük viszont van rá, igaz, azt még akkor adták ki, amikor nem volt aszály - ismertette az M1 Híradója.
A riport beszámolt róla, hogy éjjel-nappal szivattyúzzák az Ó-Drávát, a holtágból kinyert vízzel a környékbeli földeket öntözik. A helyiek szerint emiatt egy méterrel csökkent a vízszint, ez pedig veszélyezteti a védett állatokat és növényeket.
A répaföldön óriási a szárazság, így szinte folyamatosan locsolnak. Bár a vízügyi felügyelőség korábban hozzájárult ehhez, a horgászok szerint az aszály miatt felül kellene vizsgálni az engedélyt.
"A nézők is biztosan voltak már borospincében, a hordóból slagon megszívják, és folyik ki a pohárba. Tehát ha szivattyúzzák a vizet, akkor meggyorsítják az elfolyási folyamatot" - mondta Fülöp József, a Horgászegyesületek Somogy Megyei Szövetségének ügyvezető elnöke.
A Duna-Dráva Nemzeti Park munkatársai is úgy látják, túl kevés a víz a holtágban, ami főleg a növényekben tehet kárt.
"Hosszabb távon nem jó ennek a víztestnek sem, hogy ha minden évben ilyen kis vízállások alakulnak ki. Mert én arra gondolok, hogy főleg a part menti növényzet az, ami nagy károkat szenvedhet" - nyilatkozta Fenyősi László, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságának osztályvezetője.
A vízügyi felügyelőség azt ígéri: ha marad az alacsony vízállás, nem újítják meg az engedélyt.
"Természetesen, ha a használat során felmerül egy ilyen körülmény, akkor ezt mindenképpen figyelembe kell venni. Az engedélynek is van egy határideje" - közölte Vágner Géza, a Dél-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség osztályvezető-helyettese.
A környékbeli földek öntözésére évente 300 ezer köbméter vízet szivattyúznak ki az Ó-Drávából.
hirado
2012.08.19. 08:00