
A méhlegelők csökkenését okozza, hogy a hatóságok irtandónak minősítenek több jól mézelő növényfajt - véli az országos méhészeti egyesület.
Népszerű a magyar méz a külföldiek körében, főleg kínai és japán turisták keresik a Fővám téri vásárcsarnokban. A Magyar Mézek Boltjának vezetője, Nehéz Gyula a nagy forróság miatt idén gyengébb termésre számít, de a hazai méz nemzetközi versenyképessége szerinte egyértelmű.
A három évtizedes hagyományokkal rendelkező családi méhészet tulajdonosa saját cége kapcsán a Kossuth Rádiónak elmondta, nem panaszkodik, nekik volt egy kis szerencséjük, mert a Dunántúlon megmaradt a repce, ellentétben az Alfölddel, ahol nagyobb volt a szárazság. Az akác több helyen elfagyott – a Dunántúlon közepes mennyiség termett – a napraforgó azonban jól sikerült, így nyári vegyesmézekből nem lesz hiány – mondta a szakember.
A tanárból lett méhész azért cserélte a katedrát a kaptárra, mert szerinte a jó mézet mindig el lehet majd adni. A méz sohasem marad a magyar méhészek nyakán, a kérdés nem ez, hanem hogy milyen áron tudják eladni. Ha előfordul is, hogy egy-két hónapra leáll a felvásárlás a termelőknek nem kell kétségbeesniük, mert a méz eláll, és előbb-utóbb újraindul a kereskedelem – mondta Nehéz Gyula.
Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület is egyetért vele, hogy jól eladható, a magyar méz versenyképes egész Európában, hagyományosan jó a hírneve és a minősége. Sőt, a szervezet elnöke, Bross Péter a 180 percben azt mondta, a hazai nektár külföldön még népszerűbb, mint itthon. A magyar fogyasztás körülbelül 7 ezer tonna, míg a hazai termelők az EU 180 ezer tonnás mézimportjának körülbelül 5-10 százalékát fedezik.
A szakmai szervezet vezetője hangsúlyozta, Magyarország nagyon nagy mézhatalom, a lakosság számához képest itt dolgozik a legtöbb méhész Európában, és az egy főre jutó termelésben is az első helyen állunk. A tízmilliós Magyarország például több mézet termel, mint a hatvanmilliós Franciaország.
A fogyasztás területén azonban hazánk nagyon le van maradva, a magyar emberek átlagosan fele- harmadannyi mézet esznek, mint az olasz, görög, francia vagy akár német polgárok. A magyar gasztronómiában ezért nagyobb szerepet kellene biztosítani a méznek – véli a szakember. Nem csak a vásárlóknak kellene azonban tudatosabbá válniuk, hanem a döntéshozók segítségére is szükség lenne a természetes méhlegelők csökkentésének megállítására – figyelmeztetett a 11 ezer méhészt tömörítő szervezet elnöke.
Nagyon fontos, hogy hiába van meg a magyar méhészek szaktudása, ha a méhcsaládok környeztében nincsenek meg a feltételek a tökéletes minőségű és nagy mennyiségű méz termeléshez. Nagyon sok virágport és nektárt adó növényt ugyanis a hatóságok tájidegenként kezelnek, így az aranyvesszőt, a selyemkórót vagy akár az akácot is. Ezek a jól mézelő, de úgynevezett invazív, vagyis idegen, behatoló fajok irtandónak számítanak, a selyemkórót például még a virágzás előtt büntetés terhe mellett le kell vágnia az adott terület tulajdonosának – mondta a 180 percben a méhészeti egyesület vezetője.
A hónap elején egyébként a vidékfejlesztési minisztérium helyettes államtitkára, Bognár Lajos azt ígérte, megkülönböztetett figyelmet fordítanak a méhészek támogatására, ezért hozták létre két éve a méhészeti nemzeti programot.
hirado
2012.08.15. 22:18