
A magyar forint hozama az egyik legmagasabb a világon, vagyis az egyik legvonzóbb valuta. Ez azonban csak a befektetőnek jó a közgazdász szerint.
Nem hat a forint árfolyamára az, hogy szünetelnek a kormányzat és az IMF tárgyalásai, a piac nem számított arra, hogy a júliusi megbeszélés-sorozat után rögtön és világosan látszik, hogy mikor lesz megállapodás - mondta a Vasárnapi újságban Weinhardt Attila pénzügyi elemző.
A Portfolio.hu munkatársa annak kapcsán, hogy a nemzetközi szervezetek felvetették, a kormány szüntesse meg a jegybankra kivetett tranzakciós illetéket, azt mondta, az EU és az IMF határozottan védi a jegybankok függetlenségét. Az elemző hangsúlyozta: ez egy alapérték a nyugati világban, aminek a tiszteletét kikövetelik a kormánytól is, és ez elemzői szemel is helyes magatartás. Szerinte a jegybank kapcsán a magyar kabinetnek kell rugalmasabbnak lennie, ebben nem fog engedni a nemzetközi közösség, a vita lezáratlansága gátja lehet az IMF-fel tervezett megegyezésnek.
Varga Mihály, a hiteltárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter korábban azt nyilatkozta, kormány nem akar vagyonadót bevezetni, nem kíván változtatni az egykulcsos adón, viszont esetleg tudna engedni a jegybankot terhelő tranzakciós illetékből.
Az IMF és a társadalmi érdek
Weinhardt Attila azt is hangsúlyozta: a nemzetközi szervezetek nem minden döntése hibátlan, ettől azonban még nem minden döntésük rossz. Lehetnek olyan hangok, amelyek a nemzetközi szervezetek iránymutatásának elfogadása ellen szólnak, de fontos látni, hogy például az IMF nem olyan intézkedéseket vár el, amelyek „mindenáron a magyar társadalom érdekei ellen szolgálnának”, hanem olyat, amely kiszámítható, stabil növekedési pályára állítja az országot. „Tehát lényegében a társadalom érdekéről beszélünk” – fogalmazott a szakértő.
Weinhardt Attila a bankrendszer terhei kapcsán is nyilatkozott, úgy véli, vannak olyan határok, amelyeken túl a kormányzatnak „nem érdemes feszegetni a húrokat”, hiszen az károsan hatna vissza a magyar gazdaságra. A különadóval, a kedvezményes végtörlesztési lehetőséggel vagy az árfolyamgát bevezetésével súlyos pénzügyi áldozatokat követeltek a bankoktól. A plusz terhek azonban visszavetik a hitelezést, így a beruházásokat is, amelynek rátája a mély felé tart, így pedig nem lehet bővíteni a foglalkoztatottságot. A kormánynak tehát úgy kell egyensúlyoznia, hogy elviselhetők maradjanak a bankrendszer terhei és megmaradjon a piacon a kiszámíthatóság – tette hozzá az elemző.
Kinek jó a magas alapkamat?
A Valutaalap küldöttsége az Európai Bizottság missziójával és az Európai Központi Bank megfigyelőivel együtt július 17-25. között tartózkodott Budapesten. „A jelenleg folytatott monetáris politika továbbra is megfelelő. A bankrendszer szilárdságát helyreállító reformok kulcsfontosságúak” – olvasható abban a közleményben, amelyet az IMF Magyarországon járt küldöttsége csütörtök este adott ki. A szakértők szeptemberben folytatják az egyeztetést a magyar kormánnyal, a konzultáció célja, hogy a magyar állam mintegy 15 milliárd eurós elővigyázatossági hitelkerethez jusson a Nemzetközi Valutaalaptól. Ehhez a washingtoni központú nemzetközi szervezet azonban föltételeket szab.
A Vasárnapi újságban nyilatkozó másik szakember, Torba Tamás közgazdász emlékeztetett rá, a magyar kormány a tárgyalásokon előterjesztette álláspontját arról, hogyan képzeli el a közeljövőt, a 2013-as költségvetést. Az IMF és az EU részéről a döntő kérdés, hogy fenntartható-e az alacsony költségvetési deficit, illetve az államadósság csökkenésével jellemezhető pénzügyi trend.
A jegybank függetlenségéről szóló vita kapcsán a szakember megjegyezte, zavarja, hogy sokszor csak az infláció elleni fellépést teszik a Magyar Nemzeti Bank (MNB) feladatává, pedig az intézményről szóló törvény sok más kitételt is tartalmaz.
Azt is hangsúlyozta, hogy szerinte az alapkamat többek által bírált magasan tartásával az MNB nem az infláció ellen harcol, mert a kettőnek ma Magyarországon nincs köze egymáshoz.
Torba Tamás azt mondta, a jegybank a rátát azért nem viszi lejjebb, mert álláspontja szerint alacsonyabb kamat esetén elfordulnának a magyar államadósságot finanszírozó külföldi befektetők az országtól. Így a magyar forint hozama az egyik legmagasabb a világon, vagyis az egyik legvonzóbb valuta. Ez azonban csak a befektetőnek jó, az adósnak, a magyar államnak nem. A kisebb kamat az elemző szerint mindenkinek jobb lenne, mert a kisebb állami terhek fenntarthatóbb helyzetet teremtenének – tette hozzá a Vasárnapi újságban Torba Tamás közgazdász.
hirado
2012.07.30. 02:09