
„Egyszerre színház és kőkemény érdekharc. Az Európai Tanács épületének alagsorában több ezer telefon, fax, közvetítő pult van, a csúcsok idején idesereglik az egész európai sajtó, és ha jól játszanak, olyan nyilvánosságot kaphatnak a politikusok, ami hónapokra megdobhatja a népszerűségi indexüket” – jellemezte lapunknak az uniós csúcs fejleményeit egy brüsszeli magyar eurokrata.
Forrásunk szerint igen sokat elárul, hogy a csúcs utáni magyar miniszterelnöki sajtótájékoztatón egy előre megrendezett ünnepség fogadta az érdeklődőket, tehát sejthető volt, hogy a találkozó eredménnyel zárul, és magyar szempontból is lesz mit ünnepelni.
Gyurcsány Ferenc csütörtök-pénteken a többi kormány- és államfőt, illetve az európai sajtót meglepő taktikázásba fogott: az utolsó pillanatig „elfogadhatatlannak” nevezve a soros brit elnökség költségvetési javaslatát, amiért az az új tagállamoktól akart pénzeket elvonni. Kérdés, hosszútávon miképpen befolyásolja ez a kérlelhetetlenség Budapest megítélését, hiszen még az Európai Unióval szemben időnként kritikus Orbán Viktor sem volt ennyire harcias a csatlakozási tárgyalások idején. „Nézze – fogalmazott egy brüsszeli forrásunk –, rosszul jön ki, ha gazdag családhoz háztűznézőbe menő szegény vőlegény az első tíz perc után már követeli a méregdrága sportkocsi slusszkulcsát.”
Harcias álláspont
A Delors bizottság 1997-es bukása óta olyannyira szigorúan vannak megállapítva a felhasználási szabályok, hogy a közös büdzsét soha nem tudták kimeríteni, mindig ragadtak bent pénzek. Ennek fényében a Gyurcsány által kért összeg nem tényező, ezért is furcsa a nagy tagországok számára a magyar miniszterelnök erőlködése. De tisztában vannak vele, hogy Magyarországon kampány van, és a miniszterelnök a hazai közvéleménynek játszik.
A harminc órás maratoni tárgyalás majdnem kútba esett, végül a működésbe lépő német-francia tengely mentette meg a csúcsot. A pénteki nap hőse Angela Merkel volt, aki önként magára vette a közvetítő szerepét (ez a soros brit elnökség dolga lett volna), és kompromisszumos megoldást talált a júniusi luxemburgi, illetve a decemberi londoni tervezet között.
Relatív siker
Mindenesetre Magyarország európai megbecsültségét nagyon jól illusztrálja az a tény, hogy a 2007 és 2013 közötti időszakban hazánk a második legnagyobb támogatott lett. 22,6 milliárd euró várja, hogy a magyar pályázók lehívják. 3,5-szer több, mint amennyit 2004-2006 közt kaphattunk, és a támogatások felhasználásán is könnyítettek.
Bevették az áfa-szabályt, a kohéziós pénzek lehívására továbbra is három év áll rendelkezésünkre (n+3-as szabály), a társfinanszírozásban növekedett az EU szerepvállalása, sőt külön eredmény, hogy az uniós támogatásokat ezentúl szociális lakásépítésre is fel lehet használni. Ez az igazi győzelem, hiszen növeli hazánk abszorpciós képességét, és tehermentesíti a költségvetést. Kudarc viszont, hogy az n+3-as szabályt csak 2010-ig használhatjuk ki.
„Fontos volt, hogy lehetőleg minél több pénz álljon Magyarország rendelkezésére, hiszen még nem látjuk tisztán, hogy milyen a tényleges felszívó képességünk, ráadásul az abszorpciós kapacitásunk az első tapasztalatok – esetleg kudarcok – után csak növekedni fog” – értékelte lapunknak a szombat hajnali eredményt Balázs Péter, a Bizottság költségvetés-tervezetének kidolgozásában részt vevő volt európai biztos.
Parlamenti különvélemények
Fazakas Szabolcs, az Európai Parlament költségvetési bizottságának tagja szerint az a legfontosabb, hogy végre van egy bázis, amire építkezni lehet. Magyarország számára jó, hogy elkezdheti a hazai projektek konkrét kidolgozását, Európa számára rossz, hogy Blair megosztotta a tagállamokat, és a költségvetés megnyirbálásával precedenst teremtett.
Még hátra van az Európai Parlament döntése, ahol a képviselők néhány napja jelezték, nem kívánnak a luxemburgi ajánlat alá menni, és a mostani kompromisszum 8,7 milliárddal még mindig kevesebb. A Hírszerzőnek nyilatkozó Fazakas szerint a Parlament nem fog blokkolni, igaz, nem tudni milyen a képviselők hangulata, az a bizottsági elnökök holnapi tanácskozásán derül majd ki. Jelenleg az uniós intézményeken valóságos eufória lett úrrá, mert az EU kimászni látszik a nyári válságból, rossz lenne, ha ezt visszafognák.
„Ez nem az az Unió, amit csatlakozásunk előtt évtizedekig látunk magunk előtt” – értékelte a helyzetet Surján László, a Fidesz EP képviselője. A korábbi ciklusok során komolyan vették az írek, portugálok, spanyolok, görögök felzárkóztatását, most a nagy tagállamok fukarsága miatt nagyobb feladatokat kell ellátni levesebb pénzből. Surján szerint örülnünk kell a kilátásba helyezett támogatásoknak, de az EU új szemléletmódját látva nincs okunk az ünneplésre.
Az, hogy könnyítettek a felhasználáson, még nem jelenti, hogy több pénzt kapunk, mint a megítélt fix keret (22,6 milliárd). A magyar néppárti képviselő ezért is meglepőnek tartja Gyurcsány Ferenc azon nyilatkozatát, mely szerint a szabályok lazításával együtt harmincmilliárdot kap majd az ország. Surján biztos benne, hogy az EP nem fog automatikusan rábólintani a Tanács döntésére, mindenképpen kísérletet tesznek a büdzsé-tervezet feljavítására.
hirszerzo
2005.12.19. 10:50