
A Magyar Aquakultúra Szövetség szerint a magyar szakemberek aprópénzre váltható tudást adhatnak a kínai partnereknek.
Tovább erősítik a magyar-kínai halászati, haltermelési kapcsolatokat. Kína most újabb szakembereket és magyar technológiát vár.
A tengerek, óceánok túlhalászása, illetve az olcsó élelmiszer iránti igény erősíti a haltermelés fejlődését világszerte – hangzott el a Kossuth rádió Hajnal-táj című műsorában. Az emiatt felerősödött magyar-kínai tudásexportról szólva Bardócz Tamás, a Vidékfejlesztési Minisztérium halgazdálkodási osztályának vezetője elmondta: számos magyar szakember dolgozott már Ázsiában.
A világ haltermelésének jelentős százalékát adja Ázsia, ahol leginkább pontyfélék kerülnek piacra. A kínai haltermeléshez Magyarország technológiával és tudással járulhat hozzá – jelentette ki.
A magyar tudásexportnak hagyományai vannak: a nyolcvanas években magyar szakemberek fejlesztették Brazília haltermelését. A kínai kapcsolat nemcsak technológiát, tudást, eljárásokat és konkrét szakembereket jelent, hanem megnyitnák a Szarvason őrzött úgynevezett pontygénbankot is – tette hozzá Bardócz Tamás. Magyarországon nagyon komoly pontynemesítő és -tenyésztő munka folyik – hangsúlyozta. A tudásexport egy következő lépcsője, hogy a technológiát, a fejlesztést is Magyarország szállítaná az adott országba – körvonalazta.
Szűcs István, a Magyar Aquakultúra Szövetség alelnöke szerint a magyar szakemberek aprópénzre váltható tudást adhatnak kínai partnereiknek. Példaként a magas szintű szakemberképzést, illetve a precíziós aquakultúrát érintő fejlesztések megalapozását említette.
Milliárdos üzletről van szó, hiszen a tervek szerint magyar vállalkozások építenék ki a telepeket, a szivattyúrendszereket. A munka jelenleg a kapcsolatfelvétel szakaszában tart.
hirado
2012.07.25. 14:01