
Nyugat-Magyarországon az osztrákok, délen az olaszok, a Balaton környékén a németek tulajdonszerzése jellemző. Az új földtörvény megpróbál gátat szabni a spekulációnak.
Egymillió hektár, azaz a magyar földvagyon ötöde - szerényebb becslések szerint is ennyi termőföldet birtokol vagy használ külföldi gazda vagy befektető idehaza. Nyugat-Magyarországon az osztrákok, délen az olaszok, a Balaton-környékén a németek zsebszerződéses tulajdonszerzése jellemző – derül ki a Hajnal-táj összeállításból. V. Németh Zsolt államtitkár azt mondja, sok az árulkodó jel: ahol például magyar természetes személy a bejegyzett tulajdonos, de a tulajdoni lapon jelzálogbejegyzés van egy külföldi nevére, vagy a földön külföldi rendszámú traktor dolgozik, és például a traktoros németül beszél, ott alapos a gyanú: áltulajdonlásról, zsebszerződésről van szó. A bizonyítás azonban így sem könnyű.
Perek tömkelege jön?
A hivatalok kapacitás, illetve törvényi háttér hiányában nem tudják vizsgálni, kinek mennyi földje van, a valódi tulajdonosok pedig nagyon rafináltak, mindig újabb és újabb ötletük van a szerződések megóvására: nepperekkel, strómanokkal, százéves haszonélvezeti joggal fedezik le a földeket. Roszik Péter, a Győr-Moson-Sopron megyei agrárkamara elnöke arról számolt be, bőven vannak már olyan települések, ahol a földek jóval több mint fele külföldi tulajdonban van, akad olyan is, ahol akár már az „Ausztria” táblát is ki lehetne tenni. A szakember biztos forrásokból úgy tudja, és a cáfolatok ellenére is állítja: az osztrák agrárkamara 2014 tavaszától, amikor feloldják a külföldiek földvásárlási moratóriumát, mindent eszközt felhasznál majd, hogy a külföldiek megtarthassák illegálisan szerzett földtulajdonukat, és ha kell, fellép az új magyar földtörvénnyel szemben is.
Fazekas: Az új földtörvény egyértelmű
Fazekas Sándor szakminiszter nem hiszi, hogy ez lehetséges lenne. Azt mondja, az új magyar földtörvénytervezet egyértelműen meghatározza, ki élvez elsőbbséget a földvásárláskor: a földművesek, a helyben lakó, ott birtokkal rendelkező gazdák a földpiac első számú kedvezményezettjei, és ebből a körből is csak szigorú hatósági engedélyezéssel lehet majd földhöz jutni. Ezenkívül lesz egy földvagyon-önbevallási törvény is, amely nyilatkozatra kötelez mindenkit arról, hogy egy adott pillanatban kinek mekkora tulajdona van. Az általános cél, hogy a föld azoknál legyen, akik ténylegesen földműveléssel foglalkoznak – nyomatékosította Fazekas, aki szerint a földtörvény védhető, európai megoldásokat tartalmaz, de persze lehet róla vita az EU-ban, támadások is érhetik, a tárcavezető úgy látja, ahol föld van, ott mindig is volt és lesz vita.
Sorbaállás a magyar földért?
Ha külföldön vásárolható földet keresünk az olasz nyelvű interneten, akkor az első száz kínálat biztos, hogy Romániában lesz, főleg a magyarok lakta területen, ahol termőföldet, beépíthető birtokot és még napelemmel felszerelt területet is olcsón vehetnek az olaszok az itáliai árakhoz képest. Az olaszok hagyományosan főleg földbe és ingatlanba fektetik be pénzüket, földet vesznek Kelet-Európában, Dél-Amerikában és Afrikában is. A gazdasági válságban elsősorban nagybefektetőkről van szó, akik hazánk esetében is az Itáliához közeli országokban keresnek termőföldet, állattenyészetnek birtokot, gyümölcsöst. Olasz külkereskedelmi források szerint a magyar földek felvásárlására az olasz vevők már régen sorban állnak. A válsághelyzet nem feltétlenül riasztja el az olasz vásárlókat, elég arra gondolni, hogy az olaszok az utóbbi tíz évben kétszer annyi ingatlant vásároltak külföldön, mint korábban, mindenekelőtt az USA-ban, Spanyolországban, Görögországban és Közép- és Kelet-Európában.
hirado
2012.07.24. 14:09