
Nem magán-, hanem különvélemény volt, az IMF pedig azzal találkozik és beszélget, akivel akar - mondta a 180 percben a közgazdász.
Missura Gábor súlyosan téved, amikor azt állítja, hogy az MNB-felügyelőbizottság három tagjának nem volt jogszabályi lehetősége tárgyalni a Valutaalap küldöttségével, az MNB felügyelőbizottság titkárának nyilatkozata teljes félrevezetés, abban alaptalan állítások halmaza van - jelentette ki a 180 percben Róna Péter az MNB-fb LMP delegálta tagja.
A közgazdász hangsúlyozta Missura véleményével szemben a Valutaalap azzal találkozik és beszélget, akivel akar, ahogyan az az állítás sem igaz, hogy Katona Tamás és ő a felügyelőbizottságot képviselte volna ezen a beszélgetésen. Róna hangsúlyozta: ő kereste meg az Európai Központi Bankot azzal, hogy a Magyarországon bevezetni tervezett tranzakciós adóról szóló kisebbségi állásfoglalás nem szerepel az fb jegyzőkönyvében.
A közgazdász aláhúzta: Járai Zsigmond fb-elnök állításával szemben nem magán-, hanem a különvéleményüket fejtették ki a találkozón az MNB-re kiterjesztett tranzakciós illetékről, amely szerintük sérti a jegybanktörvényt, az uniós jogelveket, az illetékadóról szóló 1990-es törvényt, jogszerűen pedig nincs forrása az MNB-re kirótt mintegy 120 milliárdos tranzakciós illetéknek.
Utóbbi kérdést Róna korábban az fb-nek is felvetette, ám - mint a közgazdász mondta - ezt az előterjesztést a fideszes többség leszavazta, arra hivatkozva, hogy a testületnek nincs hatásköre ezt vizsgálni, az előterjesztés be sem került a jegyzőkönybe, annak így semmiféle nyoma nem maradt, ott csak a többségi vélemény szerepel. Róna ezek után kereste meg az európai jegybankhálózatot felügyelő EKB-t, hogy felhívja a figyelmet arra: a kisebbségi állásfoglalások nem szerepelnek az fb jegyzőkönyvében, választ azonban még nem kapott.
Arra a felvetésre, hogy a különvélemény megfogalmazása nem sérti, gyengíti-e a magyar érdekeket az IMF-tárgyalások idején, Róna határozott nemmel felelt. Szerinte az „nem mehet tovább”, hogy a különvéleményeknek nincs nyoma, hiszen például az alkotmánybírók különvéleménye is mindig megjelenik a dokumentációban. Hozzátette azt is: nem ő, hanem Járai Zsigmond kereste meg a sajtót az ügyben.
hirado
2012.07.23. 11:24