HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- Brutálisan drágultak a gyümölcsök – Ennyivel nőttek a fogyasztói árak júliusban
- Gáspár Győző újra bíróság elé áll – A Kúria perújítást rendelt el a sikkasztási ügyében
- Brokkolis szendvics okozhatta egy olasz férfi halálát, többeket az intenzíven ápolnak
- Harmadik napja tombol a tűz Dél-Olaszországban – Megállás nélkül folyik az oltás
- Éremeső a magyar csapatnál! Két aranyat is szereztek az úszók a világjátékokon, és ez nem minden
HIRDETÉS
HÍREK > BELFÖLD > Sarkalatos törvény szólhat a kötelező nyugdíjazásról
Két megoldási lehetőséget vizsgál a kormány a bírák nyugdíjaztatásának alkotmányos megoldása kapcsán. Lapértesülés szerint mindkettő esetében megmaradna az a rendszer, amelyet a kormány elképzelt.
Az egészségügyet és a felsőoktatást kivéve az egész közszférába behoznák az általános nyugdíjkorhatárt, tehát a jelenlegi 62, majd a későbbiekben 65 éves kötelező nyugdíjba menetelt. A Magyar Hírlap úgy tudja, egyebek mellett ezt tartalmazza a kormány elé került, a bírákat érintő nyugdíjaztatási koncepciók egyik változata.
A lap szerint az elképzelések között szerepel az is, hogy a munkáltató kérvényezésre lehetővé tehetnék az érintett munkavállaló további foglalkoztatását.
Egy másik elképzelés pedig arról szól, hogy a nyugdíjtörvényt átemelnék az alaptörvény átmeneti intézkedései közé, ezzel sarkalatossá, tehát kétharmadossá tennék a jogszabályt. Az Alkotmánybíróság hétfői határozatában egyebek mellett azzal magyarázta, hogy a 62. életévüket betöltött bírák nyugdíjaztatása alkotmányellenes, hogy a szabályozás nem sarkalatos törvényben történt.
Nemzetközi példákat is vizsgálnak
A lap információi szerint a kormány megvizsgálja a nemzetközi példákat is, és azt is megvárhatja, hogy az európai jogi fórumok miképp határoznak az ügyben. A parlamenti képviselők a nyári szünetüket töltik, ezért sem várható szeptembernél korábban döntés. Kormányzati forrásaink szerint mindkét előterjesztés alkotmányos, és megfelel Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn tett kijelentésének, amely szerint marad a bírák nyugdíjazásának új rendszere.
Meg kell valósítani az Ab döntéseit
Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke a bírói nyugdíjaztatási szabályok kapcsán a Kossuth Rádióban azt mondta, az Ab döntéseit meg kell valósítania a törvényhozónak, mert ez a jogállamiság egyik legfontosabb kritériuma. Arról is beszélt, fontosnak tartja, hogy a kormány és a törvényhozás ne hagyja figyelmen kívül az alkotmánybírósági határozatban foglaltakat, hiszen a közelmúltban is előfordult, hogy versenyfutás-szerűen próbálták megelőzni, vagy különböző megoldásokkal megkerülni azokat.
Alkotmányellenes volt a gyorsaság
Paczolay szerint a testület többsége számára a bírói szolgálati viszonyból való felmentés kapcsán a korábbi 70 éves korhatár radikális, 62-65 évre csökkentése, és az intézkedés gyorsasága volt alkotmányellenes. Arról, hogy az ő szavazata döntött, kifejtette, a bíróságok gyakran hoznak szoros döntéseket, ő személy szerint jobban örült volna egy konszenzusosabb testületi állásfoglalásnak.
Arról pedig állandó vita folyik – tette hozzá –, hogy helyes-e a különvélemények nyilvánosságra hozatala. A rendes bíróságoknál például ez nem történik meg. Az Ab döntésének következményeiről szólva az elnök hangsúlyozta, a nyugdíjazás folytán távozó bírákat nem kell automatikusan visszavenni, hiszen az Ab erről nem foglalt állást, csupán a nyugdíjazási szabályokat semmisítette meg.
hirado
2012.07.20. 13:08
t: 96
Sarkalatos törvény szólhat a kötelező nyugdíjazásról
Két megoldási lehetőséget vizsgál a kormány a bírák nyugdíjaztatásának alkotmányos megoldása kapcsán. Lapértesülés szerint mindkettő esetében megmaradna az a rendszer, amelyet a kormány elképzelt.Az egészségügyet és a felsőoktatást kivéve az egész közszférába behoznák az általános nyugdíjkorhatárt, tehát a jelenlegi 62, majd a későbbiekben 65 éves kötelező nyugdíjba menetelt. A Magyar Hírlap úgy tudja, egyebek mellett ezt tartalmazza a kormány elé került, a bírákat érintő nyugdíjaztatási koncepciók egyik változata.
A lap szerint az elképzelések között szerepel az is, hogy a munkáltató kérvényezésre lehetővé tehetnék az érintett munkavállaló további foglalkoztatását.
Egy másik elképzelés pedig arról szól, hogy a nyugdíjtörvényt átemelnék az alaptörvény átmeneti intézkedései közé, ezzel sarkalatossá, tehát kétharmadossá tennék a jogszabályt. Az Alkotmánybíróság hétfői határozatában egyebek mellett azzal magyarázta, hogy a 62. életévüket betöltött bírák nyugdíjaztatása alkotmányellenes, hogy a szabályozás nem sarkalatos törvényben történt.
Nemzetközi példákat is vizsgálnak
A lap információi szerint a kormány megvizsgálja a nemzetközi példákat is, és azt is megvárhatja, hogy az európai jogi fórumok miképp határoznak az ügyben. A parlamenti képviselők a nyári szünetüket töltik, ezért sem várható szeptembernél korábban döntés. Kormányzati forrásaink szerint mindkét előterjesztés alkotmányos, és megfelel Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn tett kijelentésének, amely szerint marad a bírák nyugdíjazásának új rendszere.
Meg kell valósítani az Ab döntéseit
Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke a bírói nyugdíjaztatási szabályok kapcsán a Kossuth Rádióban azt mondta, az Ab döntéseit meg kell valósítania a törvényhozónak, mert ez a jogállamiság egyik legfontosabb kritériuma. Arról is beszélt, fontosnak tartja, hogy a kormány és a törvényhozás ne hagyja figyelmen kívül az alkotmánybírósági határozatban foglaltakat, hiszen a közelmúltban is előfordult, hogy versenyfutás-szerűen próbálták megelőzni, vagy különböző megoldásokkal megkerülni azokat.
Alkotmányellenes volt a gyorsaság
Paczolay szerint a testület többsége számára a bírói szolgálati viszonyból való felmentés kapcsán a korábbi 70 éves korhatár radikális, 62-65 évre csökkentése, és az intézkedés gyorsasága volt alkotmányellenes. Arról, hogy az ő szavazata döntött, kifejtette, a bíróságok gyakran hoznak szoros döntéseket, ő személy szerint jobban örült volna egy konszenzusosabb testületi állásfoglalásnak.
Arról pedig állandó vita folyik – tette hozzá –, hogy helyes-e a különvélemények nyilvánosságra hozatala. A rendes bíróságoknál például ez nem történik meg. Az Ab döntésének következményeiről szólva az elnök hangsúlyozta, a nyugdíjazás folytán távozó bírákat nem kell automatikusan visszavenni, hiszen az Ab erről nem foglalt állást, csupán a nyugdíjazási szabályokat semmisítette meg.
hirado
2012.07.20. 13:08
Legfrissebb hirek
- Nagy Ervinnel, lovas amazonokkal, életre kelő oroszlánszoborral kilőtt a TISZA Párt kampánydala
- Egyre több magyar tartja pénzét külföldi számlákon és trezorokban
- Közúti ellenőrzéskor autókat vehet el a NAV
- A szesztilalom a trafikban nem érvényes
- Késelés Józsefvárosban
- Támogatja a zsebszerződések elleni lépéseket az LMP
- Magyar nap az Európa Ligában az M1-en és a telesport.hu-n
- Amerikai képviselő: A Tavares-jelentésnek nincs jelentősége
- Balog: A béremelés megfelel az ország teljesítőképességének
- Varga: Komoly lehetőség az uniós gazdaságfejlesztési támogatás
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Meghalt Schmuck Andor - hónapok óta küzdött súlyos betegségével
- Az USA is beszállt, egyre durvább a helyzet – Minket is tönkrevág az iráni háború?
- Hatalmas lángoszlop csapott fel Iránban, dróntámadás érte a világ legnagyobb földgázmezőjét
- Orbán Viktor reggeli interjúja: „Beszéljünk egyenesen, Brüsszelben háborút akarnak”
- Szijjártó: Izraelben 787, Iránban 14 magyar regisztrált konzuli védelemre
- Kitört a pánik Izraelben, megrohanták az emberek a boltokat
- Izraeli légicsapások: már két hete F-15-ösök állomásoznak Jordániában, hogy segítsenek elfogni az iráni rakétákat
- Válaszcsapás: Irán 100 drónt indított Izrael felé
- Izrael lefejezte az iráni hadvezetést: katonai vezetők és atomtudósok az áldozatok között
- Kiszivárgott, milyen nagy dobással készül Orbán Viktor: „Ha megfeszülök, sem tudok jobbat kihozni”
HIRDETÉS
