HIRDETÉS
HIRDETÉS

HÍREK > ÜZLET > Ennyit kerestünk az év első öt hónapjában

t: 109

Ennyit kerestünk az év első öt hónapjában

A KSH szerint 220 ezer 700 forint volt a havi bruttó átlagkereset a januártól májusig tartó időszakban. A versenyszférában dolgozók átlagosan tíz százalékkal kerestek többet a közalkalmazottaknál.


A bruttó átlagkeresetek 4,4, a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek 1,7 százalékkal emelkedtek 2012 első öt hónapjában az előző év azonos időszakához képest - jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 220 ezer 700 forint, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 231 ezer 800 forint volt. A közszférában 208 ezer 400 forint volt egy átlagos alkalmazásban álló bruttó keresete, amennyiben nem közfoglalkoztatás keretében dolgozott - közölte a KSH.

Csökkentek a reálbérek

Májusban a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél a bruttó átlagkeresetek 6,4 százalékkal, a nettó keresetek - a családi adókedvezmény hatása nélkül - 3,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit.

A rendszeres bruttó keresetek növekedése májusban tovább gyorsult a vállalkozói szektorban: 9,6 százalékkal nőttek, az áprilisi 7,6 és a márciusi 6,8 százalék után. A költségvetési szektorban a bruttó átlagkereset 6,2, a havi rendszeres jövedelem viszont csak 1,8 százalékkal nőtt, a nettó átlagkereset pedig 4,7 százalékkal haladta meg a tavaly májusit a közfoglalkoztatottak nélkül számítva.

Májusban a fogyasztói árak 5,3 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban.

Az év első öt hónapjában a költségvetési szférában a teljes munkaidőben foglalkoztatottak mintegy 57 százaléka részesült az adó- és járulékváltozások ellentételezésére szolgáló, de a keresetbe nem tartozó kompenzációban, amelynek átlagos havi összege 10 ezer 400 forint volt.

A pénzügyi ágazat fizet a legjobban

Január-májusban a legjobban fizető gazdasági ág továbbra is a pénzügyi, biztosítási tevékenység volt (464 ezer 900 forint), ezt az információ és kommunikáció (413 ezer 500 forint), valamint az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) követte (397 ezer 200 forint). A legkevesebbet a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (139 ezer 600 forint), a humán-egészségügyi, szociális ellátás (147 ezer 100 forint), illetve a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (158 ezer 200 forint) ágban dolgozók kerestek - közölte a KSH.

Tízezerrel többen dolgoznak a közszférában

A versenyszféra legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásainál 1 millió 808 ezer fő volt az alkalmazásban állók száma, 29,5 ezer fővel kevesebb, mint 2011. január-májusban. A költségvetési szférában 737 ezren dolgoztak, 10 ezer fővel többen, mint egy évvel ezelőtt, közülük átlagosan 73 ezren (57 százalékkal többen) közfoglalkoztatás keretében.

Csökkent a foglalkoztatottak száma

Összességében a nemzetgazdaságban - az 5 fő feletti vállalkozásokban, a költségvetési szférában és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél - a közfoglalkoztatottakkal együtt 2,49 millió fő állt alkalmazásban, ami 18,2 ezer fővel kevesebb, mint az egy évvel korábbi létszám.

Váratlanul magas bérnövekedés

Suppan Gergely, a TakarékBank senior elemzője szerint a várakozásokat messze meghaladóan nőttek a bruttó bérek májusban az áprilisi 2,5 százalék után, míg a nettó bérek 3,8 százalékos növekedése 1,4 százalékos reálbércsökkenést okozott. A szakértő szerint a családi adókedvezményekkel együtt feltehetően nagyobb lehetett a nettó bérek növekedése, így a reálbércsökkenés mértéke is jóval kisebb volt.

A váratlanul nagy bérnövekedést részben az okozta, hogy a versenyszférában 9,4 százalékra gyorsult a bérnövekedés, míg a rendszeres (bónuszoktól megtisztított) bérnövekedés elérte a 9,6 százalékot. A májusi átlagos béreket a költségvetési szféra bérkifizetései is kevésbé húzták le, így itt a bérek 0,6 százalékkal csökkentek az áprilisi 7,3 százalékos visszaesés után, ami a nem rendszeres kifizetések 157,5 százalékos növekedésének köszönhető - hangsúlyozta Suppan Gergely.

Hozzátette: a költségvetési szféra átlagjövedelmét a közcélú foglalkoztatás bérei húzzák le, e nélkül a költségvetési szférában 6,2 százalékos bérnövekedés valósult meg.

Árokszállási Zoltán, az Erste elemzője is váratlanul magasnak nevezte a bruttó átlagkeresetek májusi, 6,4 százalékos emelkedését, hozzáfűzve, hogy az ő előrejelzésükben csak 3,2 százalékos növekedés szerepelt.

A szakértő szerint a májusi meglepetés oka egyrészt az, hogy a költségvetési szférában - közfoglalkoztatás nélkül - jelentősen nőttek a rendszeres kifizetések, másrészt több mint 6 százalékkal emelkedett a bruttó bér, szintén a közcélú foglalkoztatást figyelmen kívül hagyva. A vállalkozói szférában a havi rendszeres bérek és a prémiumok növekedése a vártnál nagyobb dinamikát mutatott még annak ellenére is, hogy tavaly májusban több munkanap volt mint idén.

Árokszállási Zoltán kifejtette: csökkenti az inflációs nyomást, hogy a vállalkozásoknál éves összehasonlításban több mint 2 százalékkal csökkent az alkalmazottak száma, miközben a bérek jelentősen nőttek. Hozzáfűzte: a Magyar Nemzeti Bank kamatpolitikáját nem annyira az inflációs adatok, hanem Magyarország kockázati megítélése mozgathatja.

Évi 4,5 százalékos növekedés?

Mivel a májusi bérnövekedés megugrását több egyszeri tényező is okozhatta, éves átlagban 4,5 százalékos bérnövekedésre lehet számítani az elemző szerint. A bérek növekedése szerinte nem okoz kereslet oldali inflációs nyomást, ezért a jegybank továbbra is az egyszeri költségsokkokra, illetve a pénzügyi stabilitásra koncentrálhat. Mivel a globális monetáris feltételek nagymértékben enyhültek az elmúlt hetekben, valamint két monetáris tanácstag jelezte, hogy az IMF-tárgyalások megkezdését követően lehetséges a kamatcsökkentés, nem kizárt, hogy a jövő héten ez már bekövetkezik, tekintve, hogy a piacok is beárazták.


hirado

2012.07.19. 22:13

| Többi

vissza a rovathoz | vissza címoldalra

Legfrissebb hirek