
Rég nem látott szárazság okoz gondot a Közép-Tisza-vidéken.
Az 1963 óta nem tapasztalt rendkívüli szárazság és forróság miatt romlott az állóvizek és a folyók vízminősége, de még nem érte el a veszélyes szintet – mondta el a 180 percben a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság főmérnöke. Horváth Béla a 180 percben hangsúlyozta: a tapasztalt oxigénhiány, a halpusztulás természetes velejárója a rendkívüli forróságnak és a csekély vízkészletnek, amely mostanra kialakult. Szerinte olyan katasztrofális helyzet még nincs, mint amilyen az időjárási körülmények közt kialakulhatott volna, de a határán vagyunk.
A térségben tapasztalt algásodás a szakember szerint folyamatosan ellenőrzött tiszai fürdővizekben még nem érte el azt a kockázati értéket, ami miatt egészségtelenné nyilváníthatnák őket, de a Tisza-tóban a kova-, más néven barna alga most nagyon nagy mennyiségben van jelen, és az éjszaka elhasznált oxigénmennyiség miatt halpusztulást okozhat. Mindazonáltal az egészségre ott sem ártalmas.
A Balaton élővilágában történt utóbbi változások közül a hínár visszaszorulása nem tudatos, külső beavatkozás eredménye, hanem a tó partján lezajlódó folyamatok természetes következménye – reagált a Magyar Rádió reggeli műsorában egy korábban elhangzott megszólalásra a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. vezérigazgatója.
Füstös Gábor a feladatokról szólva kiemelte az angolna mennyiségének csökkentését és a busaállomány kiemelését, utóbbiak elszaporodása ugyanis a planktonkészlet pusztulása miatt az őshonos fajokra is veszélyes. A szakember a gondok közt említette a nem csillapodó orvhalászatot is, amely ellen nagyon keményen küzdenek, és már idén is sok komoly fogásuk volt. Füstös a 180 percben hozzátette: a tóparti éttermekbe egyre nagyobb arányban kerül balatoni hal, igaz, még nem a kellő mennyiségben.
hirado
2012.07.18. 14:49