HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- Brutálisan drágultak a gyümölcsök – Ennyivel nőttek a fogyasztói árak júliusban
- Gáspár Győző újra bíróság elé áll – A Kúria perújítást rendelt el a sikkasztási ügyében
- Brokkolis szendvics okozhatta egy olasz férfi halálát, többeket az intenzíven ápolnak
- Harmadik napja tombol a tűz Dél-Olaszországban – Megállás nélkül folyik az oltás
- Éremeső a magyar csapatnál! Két aranyat is szereztek az úszók a világjátékokon, és ez nem minden
HIRDETÉS
HÍREK > BELFÖLD > Zlinszky: Ne lehessen spekulánsoké a magyar föld
A Professzorok Batthyányi Körének elnökségi tagja szerint földtörvényben el kell érni, hogy a mezőgazdasági ingatlan ne áru legyen, hanem nemzeti létalap.
Hónapok óta zajlik a társadalmi vita az új földtörvényről, mely olyan kérdésekben is irányadó lesz, hogy hogyan akadályozható meg a 2014-es moratórium lejárta után a törvény kijátszásával, olcsón megszerzett földek tulajdonjogának hivatalossá tétele, meghatározza, ki vásárolhat Magyarországon földet, s milyen kötelességei lesznek a földtulajdonosnak.
A miniszterelnök kérésére most a Professzorok Batthyányi Körével folytat egyeztetést a földtörvényről a Vidékfejlesztési Minisztérium. Zlinszky János volt alkotmánybíró, egyetemi tanár, a Professzorok Batthyány Körének elnökségi tagja a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában számolt be a Batthyányi Kör álláspontjáról.
A földtörvény azt határozza meg, ki gazdálkodhat a magyarországi mezőgazdasági földeken, s bizonyos alapfeltételekhez akarja kötni a földtulajdont, magyarázta Zlinszky János. A föld a vidéki népesség nagy részének létalapja, ezért lehetőleg úgy kell elosztani, hogy az legyen a tulajdonosa, aki gazdálkodni tud vele. A polgári törvénykönyv szerint a tulajdonjog birtokosa gazdálkodhat a földön. Ezt a két elvet kell összhangba hozni úgy, hogy a tulajdonos kiemelt pozícióját a földtörvény is vegye figyelembe, ugyanakkor tulajdonjogot az szerezhessen, aki jó gazda módjára kezeli a földet, tette hozzá a volt alkotmánybíró.
A tőkefelhalmozás a mezőgazdasági népesség létalapját vonná el
Zlinszky János kiemelte, lehetővé kell tenni, hogy akik élethivatásszerűen, családilag akarnak a földdel foglalkozni, azoknak olyan mennyiségű föld jusson, amelyből meg tudnak élni, de ez ne legyen alkalmas tőkefelhalmozásra. Az európai piacra ugyanakkor jellemző a tőkefelhalmozás és a nyereségre törekvés, amely a földkeresletben is megmutatkozik. Vannak, akik nagy földterületeket szeretnének birtokolni, amelyen nagyüzemi módon, gépekkel, kevés ember bevonásával, minél jobban automatizálva kívánnak termelni. Ezzel azonban a mezőgazdasági lakosság létalapját vonnák el.
A jogellenes tulajdonszerzés a jogállam súlyos megsértése
Magyarország uniós csatlakozásakor egy időre kikötötte, hogy ne legyen köteles mezőgazdasági bevándorlókat fogadni, és a földeket piaci árunak tekinteni, mert az uniós tagállamok és a magyar vagyoni viszonyok különbsége miatt az itthoni földeket áron alul fel lehetett volna vásárolni. Ez a moratórium jár le 2014-ben, s a zsebszerződésesek alig várják, hogy érvényesítsék a néhány éve megkötött, különböző jogi manőverek révén kialakított egyezményeket, és hivatalosan is magukénak nevezhessék a törvény kijátszásával, olcsón szerzett földeket.
Azok a külföldiek ugyanis, akiknek módja volt rá, kárpótlási jegyeket vásároltak fel, vagy áttételesen szereztek földjogokat. Egy jogállamban azonban nem lehet jogellenesen jogot szerezni, hangsúlyozta Zlinszky János. Amennyiben a magyar törvényi megkötések ellenére létrejött viszonyok a tilalom megszűnésével aktiválódnának, az a jogállam súlyos megsértése lenne, és ezt minden módon – többek között a földtörvénnyel is – meg kell akadályozni. A jogellenes feltételekkel kötött szerződés ugyan semmisnek tekinthető, ha azonban a két fél ezt nem akarja, akkor ennek felkutatása bonyolult feladat. Sok szervezet közös munkájával kell a jogellenes állapotot felszámolni mielőtt a földek szabad mozgására lehetőség adódik. Ennek érdekében alakult meg a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, az ügyészség, a rendőrség, helyi szervek és mezőgazdák részvételével egy kormányközi bizottság.
Óriási felháborodás várható
Zlinszky János arra is felhívta a figyelmet, hogy óriási felháborodás várható azok részéről, akik nem tudnak majd élni az előre, jogellenesen megszerzett igényeikkel, s ezt a magyar kormánynak ki kell védenie. A földtörvényt úgy kell megalkotni – tette hozzá, hogy az európai jogelvekhez és a magyar jogszabályokhoz egyaránt illeszkedjen, s alaptendenciának kell lennie, hogy a föld ne áru legyen, hanem nemzeti létalap.
hirado
2012.07.15. 11:34
t: 70
Zlinszky: Ne lehessen spekulánsoké a magyar föld
A Professzorok Batthyányi Körének elnökségi tagja szerint földtörvényben el kell érni, hogy a mezőgazdasági ingatlan ne áru legyen, hanem nemzeti létalap. Hónapok óta zajlik a társadalmi vita az új földtörvényről, mely olyan kérdésekben is irányadó lesz, hogy hogyan akadályozható meg a 2014-es moratórium lejárta után a törvény kijátszásával, olcsón megszerzett földek tulajdonjogának hivatalossá tétele, meghatározza, ki vásárolhat Magyarországon földet, s milyen kötelességei lesznek a földtulajdonosnak.
A miniszterelnök kérésére most a Professzorok Batthyányi Körével folytat egyeztetést a földtörvényről a Vidékfejlesztési Minisztérium. Zlinszky János volt alkotmánybíró, egyetemi tanár, a Professzorok Batthyány Körének elnökségi tagja a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában számolt be a Batthyányi Kör álláspontjáról.
A földtörvény azt határozza meg, ki gazdálkodhat a magyarországi mezőgazdasági földeken, s bizonyos alapfeltételekhez akarja kötni a földtulajdont, magyarázta Zlinszky János. A föld a vidéki népesség nagy részének létalapja, ezért lehetőleg úgy kell elosztani, hogy az legyen a tulajdonosa, aki gazdálkodni tud vele. A polgári törvénykönyv szerint a tulajdonjog birtokosa gazdálkodhat a földön. Ezt a két elvet kell összhangba hozni úgy, hogy a tulajdonos kiemelt pozícióját a földtörvény is vegye figyelembe, ugyanakkor tulajdonjogot az szerezhessen, aki jó gazda módjára kezeli a földet, tette hozzá a volt alkotmánybíró.
A tőkefelhalmozás a mezőgazdasági népesség létalapját vonná el
Zlinszky János kiemelte, lehetővé kell tenni, hogy akik élethivatásszerűen, családilag akarnak a földdel foglalkozni, azoknak olyan mennyiségű föld jusson, amelyből meg tudnak élni, de ez ne legyen alkalmas tőkefelhalmozásra. Az európai piacra ugyanakkor jellemző a tőkefelhalmozás és a nyereségre törekvés, amely a földkeresletben is megmutatkozik. Vannak, akik nagy földterületeket szeretnének birtokolni, amelyen nagyüzemi módon, gépekkel, kevés ember bevonásával, minél jobban automatizálva kívánnak termelni. Ezzel azonban a mezőgazdasági lakosság létalapját vonnák el.
A jogellenes tulajdonszerzés a jogállam súlyos megsértése
Magyarország uniós csatlakozásakor egy időre kikötötte, hogy ne legyen köteles mezőgazdasági bevándorlókat fogadni, és a földeket piaci árunak tekinteni, mert az uniós tagállamok és a magyar vagyoni viszonyok különbsége miatt az itthoni földeket áron alul fel lehetett volna vásárolni. Ez a moratórium jár le 2014-ben, s a zsebszerződésesek alig várják, hogy érvényesítsék a néhány éve megkötött, különböző jogi manőverek révén kialakított egyezményeket, és hivatalosan is magukénak nevezhessék a törvény kijátszásával, olcsón szerzett földeket.
Azok a külföldiek ugyanis, akiknek módja volt rá, kárpótlási jegyeket vásároltak fel, vagy áttételesen szereztek földjogokat. Egy jogállamban azonban nem lehet jogellenesen jogot szerezni, hangsúlyozta Zlinszky János. Amennyiben a magyar törvényi megkötések ellenére létrejött viszonyok a tilalom megszűnésével aktiválódnának, az a jogállam súlyos megsértése lenne, és ezt minden módon – többek között a földtörvénnyel is – meg kell akadályozni. A jogellenes feltételekkel kötött szerződés ugyan semmisnek tekinthető, ha azonban a két fél ezt nem akarja, akkor ennek felkutatása bonyolult feladat. Sok szervezet közös munkájával kell a jogellenes állapotot felszámolni mielőtt a földek szabad mozgására lehetőség adódik. Ennek érdekében alakult meg a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, az ügyészség, a rendőrség, helyi szervek és mezőgazdák részvételével egy kormányközi bizottság.
Óriási felháborodás várható
Zlinszky János arra is felhívta a figyelmet, hogy óriási felháborodás várható azok részéről, akik nem tudnak majd élni az előre, jogellenesen megszerzett igényeikkel, s ezt a magyar kormánynak ki kell védenie. A földtörvényt úgy kell megalkotni – tette hozzá, hogy az európai jogelvekhez és a magyar jogszabályokhoz egyaránt illeszkedjen, s alaptendenciának kell lennie, hogy a föld ne áru legyen, hanem nemzeti létalap.
hirado
2012.07.15. 11:34
Legfrissebb hirek
- Nagy Ervinnel, lovas amazonokkal, életre kelő oroszlánszoborral kilőtt a TISZA Párt kampánydala
- Egyre több magyar tartja pénzét külföldi számlákon és trezorokban
- Közúti ellenőrzéskor autókat vehet el a NAV
- A szesztilalom a trafikban nem érvényes
- Késelés Józsefvárosban
- Támogatja a zsebszerződések elleni lépéseket az LMP
- Magyar nap az Európa Ligában az M1-en és a telesport.hu-n
- Amerikai képviselő: A Tavares-jelentésnek nincs jelentősége
- Balog: A béremelés megfelel az ország teljesítőképességének
- Varga: Komoly lehetőség az uniós gazdaságfejlesztési támogatás
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Meghalt Schmuck Andor - hónapok óta küzdött súlyos betegségével
- Az USA is beszállt, egyre durvább a helyzet – Minket is tönkrevág az iráni háború?
- Hatalmas lángoszlop csapott fel Iránban, dróntámadás érte a világ legnagyobb földgázmezőjét
- Orbán Viktor reggeli interjúja: „Beszéljünk egyenesen, Brüsszelben háborút akarnak”
- Szijjártó: Izraelben 787, Iránban 14 magyar regisztrált konzuli védelemre
- Kitört a pánik Izraelben, megrohanták az emberek a boltokat
- Izraeli légicsapások: már két hete F-15-ösök állomásoznak Jordániában, hogy segítsenek elfogni az iráni rakétákat
- Válaszcsapás: Irán 100 drónt indított Izrael felé
- Izrael lefejezte az iráni hadvezetést: katonai vezetők és atomtudósok az áldozatok között
- Kiszivárgott, milyen nagy dobással készül Orbán Viktor: „Ha megfeszülök, sem tudok jobbat kihozni”
HIRDETÉS
