
Kedden jön az EU/IMF-küldöttség, elkezdődhetnek az egyeztetések a Magyarországnak szánt hitelről. Hogy mennyi és milyen kölcsönt kapunk, nem tudni.
Nyolc hónappal azután, hogy a kormány bejelentette, új típusú együttműködésről kezd tárgyalásokat a Nemzetközi Valutalappal (IMF), Budapestre érkezik az Európai Unió és az IMF küldöttsége. A július 17-i dátum európai bizottsági bejelentése kapcsán Varga Mihály nemzetközi hiteltárgyalásokért felelős miniszter azt mondta: ezzel a delegációval érdemben tud egyeztetni a kormány. Fontos fejlemény lehet a tárgyalások szempontjából, hogy az Országgyűlés a héten elfogadta a jövő évi költségvetés fő számait, ennek alapján az államháztartás 15.083 milliárd 554,3 millió forint bevételre számíthat 2013-ban, 15.737 milliárd 431,3 millió forint kiadás mellett, ami 653 milliárd 877 millió forintos, a GDP 2,2 százalékának megfelelő hiányt jelent. A költségvetés a bruttó hazai termék 1,6 százalékos növekedésével számol 2013-ban, az infláció 4,2 százalék lehet a kormány várakozása szerint.
A jegybanktörvény segített
Az Európai Bizottság szóvivője július 6-án Brüsszelben jelentette be a delegációk érkezésének időpontját. Olivier Bailly üdvözölte, hogy a magyar Országgyűlés elfogadta a Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló törvény módosítását. A szóvivő közölte, az Európai Bizottság ezek után megszünteti a januárban indított kötelezettségszegési eljárást. "Amint a törvény hatályba lép, a bizottság kész lezárni a kötelezettségszegési eljárást." Varga Mihály akkor elmondta: továbbra is reálisnak érzi, hogy a hitelmegállapodás közel lesz a piac által várt 15 milliárd euróhoz. A hitel formája kapcsán kifejtette: az a kérdés, hogy egy olyan hitelre van-e szüksége az országnak, amely azonnali pénzátutalással jár, vagy egy olyanra, amely csak egy biztonsági hálót teremt az ország gazdaságának. "Azt gondolom, hogy nekünk az utóbbira van szükségünk, az elővigyázatossági megállapodást látjuk most hasznosabbnak az ország szempontjából" - fogalmazott.
Kulcskérdések
Pénteken Varga Mihály a tv2 reggeli műsorában azt mondta: az ingatlanadó vagy a vagyonadó kérdése szóba kerülhet a tárgyalásokon, de ebben a magyar kormány nem enged. Olyan jellegű adót, mint az ingatlanadó, Magyarország jelenleg nem tud bevezetni, mert ehhez nincsenek meg a feltételek, ebben az ügyben alkotmánybírósági döntés is született - érvelt a miniszter. Az egykulcsos adóval kapcsolatban közölte: Magyarországon 2013-tól lesz tiszta formában egykulcsos az adórendszer. Ezzel kapcsolatban azt kérik az IMF-től, várja meg, hogy 2013-ban ez az adórendszer mit tud teljesíteni. Felhívta a figyelmet arra, az IMF korábbi szakmai anyagaiban is az szerepel, hogy az egykulcsos adó javítja a gazdaság versenyképességét.
Fokozott óvatosság
Az "elővigyázatosság" az IMF (és a pénzt társító EU) szótárában nem hitelfajtát jelent, hanem a hitel felhasználásának módját jelzi, azt, hogy a hitelt kapó ország számára a pénz rendelkezésre áll, de azt nem használja fel. Az IMF egyik ilyen eszköze a rugalmas hitelkeret (Flexible Credit Line), amelyet az erős gazdasági alapokkal, jó mérlegteljesítményekkel rendelkező országoknak kínál válságmegelőző céllal. A másik, szigorúbb, új típusú eszköz az elővigyázatossági és likviditási hitelkeret (Precautionary and Liquidity Line). Ezt szintén erős alapokkal és jó teljesítménymúlttal rendelkező országoknak adják, de olyanoknak, amelyek átmeneti sebezhetőségük miatt a szabvány előfeltételeknél több odafigyelésre szorulnak. Ez a keret is szolgálhat pusztán elővigyázatossági biztosíték gyanánt.
Pályára állítva?
Elővigyázatossági keretként kezelhető az IMF hagyományos és legelterjedtebb hitelkerete, a készenléti megállapodás (Stand-By Arrangement), amelynek nincsenek szabvány előfeltételei. Az IMF akkor köti meg a megállapodást, ha sikerül megegyezni az elvárt makrogazdasági pályában és a célszámok elérésének menetrendjében. A szükséges intézkedések tekintetében az IMF újabban rugalmasságot tanúsít. A pálya tartását az IMF rendszerint negyedévente ellenőrzi. A készenléti megállapodás futamideje egy-két, kivételesen három év, összege alapesetben az IMF-kvóta 200 százaléka, de az ezer százalékot is meghaladhatja. Ha a kedvezményezett az összegből nem hív le, akkor csak a rendelkezésre állást téríti meg az IMF-nek: ez a díj a keret nagyságától függően a keretösszeg maximum 0,6 százaléka lehet évente. A készenléti megállapodás hosszabb futamidejű változata a kiterjesztett alapeszköz (Extended Fund Facility), ilyen megállapodása van például Írországnak.
hirado
2012.07.15. 11:29