HIRDETÉS
HIRDETÉS

HÍREK > BELFÖLD > Hétfőn döntenek: elkaszálhatják a bírák nyugdíjazását

t: 57

Hétfőn döntenek: elkaszálhatják a bírák nyugdíjazását

Hétfőn dönt az Alkotmánybíróság arról, hogy meg kell-e semmisíteni azt a törvényi rendelkezést, amely a bírák szolgálati jogviszonyát az általános öregségi nyugdíjkorhatárhoz köti. Az origo.hu úgy tudja, hogy a testület megsemmisíti majd a jogszabályt.

A bírák nyugdíjkorhatárának az általános nyugdíjkorhatárhoz igazítását az új alaptörvény és a bírák jogállásáról szóló törvény rögzítette.

Idén a mintegy 2900 fős bírói karból összesen 274-en vonulnak nyugállományba, azok, akik már betöltötték vagy az idén betöltik a 62 éves kort. A magyar bírák felső korhatára csaknem másfél évszázadon keresztül 70 év volt. Korábban a nyugdíjkorhatárt elérő bírák kérhették további foglalkoztatásukat, az új rendelkezés viszont kötelező rájuk.

Nem vonatkozik ilyen módon az általános öregségi nyugdíjkorhatár számos más hivatás gyakorlójára, így például az alkotmánybírákra, a közjegyzőkre, az egyetemi tanárokra.

Európa legtöbb országában 65 év vagy annál magasabb a bírák nyugdíjkorhatára, nem ritka a 70 év sem. Magyarországéhoz hasonló szabályozás van Máltán és Szlovákiában.

Alkotmányellenes a törvény?

Az origo.hu szombaton közzétett értesülése szerint az Ab várhatóan alkotmányellenesnek minősíti és megsemmisíti a bírák jogállásáról szóló törvény megtámadott rendelkezéseit.

A hírportál úgy tudja: az Ab nem a korhatár 70-ről 62 évre csökkentését kifogásolja, hanem azt, hogy a törvényben nem egyértelmű a nyugdíjkorhatár fogalma. Az alaptörvényben a bírói alkalmazás életkori szabályairól mindössze annyi szerepel, hogy a Kúria elnökének kivételével a bíró szolgálati jogviszonya az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig állhat fenn, és a bírósági törvényben is csak annyi áll, hogy a bírót fel kell menteni, ha a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte. Azt azonban, hogy ez pontosan hány éves korra vonatkozik, egyik törvény sem határozza meg, csupán az alaptörvénynél és a bírósági törvénynél alacsonyabb rendű társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény rögzíti jelenleg 62 évben, amely 2014-től fokozatosan emelkedik 65 évre.

Európának sem tetszik a törvény

A magyar bírák nyugdíjkorhatárának csökkentését nemzetközi fórumok is vizsgálják. Az uniós Európai Bizottság a luxembourgi székhelyű Európai Bíróságnál kezdeményezett kötelezettségszegése eljárást Magyarország ellen. A bíróság pénteken bejelentette, hogy a brüsszeli bizottság kérésének megfelelően gyorsított eljárásban már szeptemberben tárgyalják a kérdést.

Az MTI korábban úgy értesült: a gyorsított eljárásnak köszönhetően még ősszel megszülethet az ítélet. Ez az eljárási forma ritkaságnak számít az Európai Bíróság történetében, több évtized alatt csupán néhány esetben folyamodott hozzá.

A strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága előtt is vannak már a magyar bírák nyugdíjazásával kapcsolatos beadványok, több mint százan fordultak ehhez a fórumhoz. Mindkét nemzetközi bíróság előtt az egyik központi kérdés lesz, hogy diszkriminatív-e a magyar állam döntése.

Lövétei István alkotmányjogász korábban úgy vélekedett: bár meglehetősen egyértelmű, hogy a korhatár drasztikus leszállítása az igazságszolgáltatás függetlenségét veszélyeztetheti, az alaptörvénybe írt rendelkezések megsemmisítésére nincs lehetősége a testületnek.

Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke a napokban az InfoRádióban arról beszélt: amennyiben az Ab megsemmisíti a támadott rendelkezéseket, a hivatalnak ezzel kapcsolatban közvetlenül nem lesz tennivalója, nem vehetnék vissza automatikusan a nyugdíjazott bírákat, mindazok, akik sérelmezik nyugdíjazásukat, a munkaügyi bíróságokon kereshetik majd igazukat.

hirado

2012.07.14. 22:48

| Többi

vissza a rovathoz | vissza címoldalra

Legfrissebb hirek