HIRDETÉS
HIRDETÉS

HÍREK > BELFÖLD > Gőgös: Szarvasmarha helyett csak lótetű és pocok

t: 146

Gőgös: Szarvasmarha helyett csak lótetű és pocok

A szakpolitikus kifogásolta, hogy az állami pályázatokon nem vizsgálják, van-e az üzleti tervben forrás az állatok vásárlására.

Az állami földterületekre a nyertesek egy része, akik korábban nem folytattak semmiféle mezőgazdasági tevékenységet, azért pályázott, mert elég komoly, területalapú támogatást kap. Kiszámolta, hogy egy minimális művelés mellett 30-50 ezer forintos jövedelem maradhat csak a támogatásból, ez 50 hektárnál elég tisztességes forrás – jelentette ki Gőgös Zoltán, az MSZP szakpolitikusa az m1 Ma reggel című műsorában.

Cáfolta a Magyar Nemzet állítását, miszerint antiszemita kijelentést tett volna Szabó Rebeka LMP-s képviselőnek. Mint mondta. a képviselőnő azt vetette fel, hogy ne várják ki a földhaszonbérleti szerződések lejártát, hanem vegyék el a földet a termelőktől néhány éven belül, és azt műveljék közösségi tulajdonban, akkor rákérdezett, hogy milyen tulajdonformára gondol, kibucra? Egyébként a kibuc a legjobb közösségi forma, a világ legjobb tejelő tehenészeteit, kertészeteit működtetik – szögezte le.

A szocialista politikus úgy vélte: egyébként szövetkezni kell, ezt azonban csak a termelők 20 százaléka érzi fontosnak, ami szerinte nagyon nagy baj.

Beszélt arról is, hogy a magyar agrárium motivációs rendszere erősen kötődik az unióhoz. Ennek a hibája, hogy tisztán növénytermesztés-centrikus a támogatási rendszer, ehhez Magyarország csak némi nemzeti pénzt tud tenni – fogalmazott Gőgös Zoltán.

Arra a felvetésre, hogy a kormány célja az állattartás felfejlesztése, azt válaszolta: ezért zárják be a nagyesztergári telepet, hogy a barátoknak, a Magosznak odaadjanak 400 hektár földet, az állatok pedig a vágóhídra kerülnek. Szerinte, ha ezt a szocialista kormányok is így csinálták volna, Szijjártó Péter minden reggel megjelenik a műsorban.

Megemlítette azt is, hogy Magyarországon nincsenek latifundiumok, azok ugyanis 100 ezer hektárnál kezdődnek. Egy 5 ezer hektáros birtok azonban, ha foglalkoztat 600 embert, sokkal hatékonyabban segíti a vidéki foglalkoztatást, mintha egy 800 hektáros családi gazdaságot hárman csinálnak. Szerinte a pályázatoknál azt kell figyelembe venni, mennyi embert tart el ugyanaz a földterület.

Arra a felvetésre, miszerint az állami földpályázatokba ezért írták be az állattartást, hogy minél többen kapjanak földet, azt felelte: ha valaki azt írja be, hogy 250 hízómarhát fog egy év múlva tartani, senki nem nézi meg, honnan lesz ehhez 100 millió forintja, és hogy van-e piacon tenyészállat. Ha ezeket nem veszik figyelembe, azokon a földeken csak lótetű és pocok lesz – hangoztatta Gőgös Zoltán.

hirado

2012.07.12. 11:15

| Többi

vissza a rovathoz | vissza címoldalra

Legfrissebb hirek