
2014-ben lejár a külföldiek földvásárlási tilalma, s Magyarországnak rendkívül jó termőhelyi adottságai vannak, és a vízkészletünk is rendkívül biztonságos.
Erőszakos földvásárlási hullámra számít az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának elnöke. Font Sándor ezt azzal indokolja, hogy lejár a külföldiek földvásárlásának tilalma, és Európában már nincs szabadon megvehető termőföld. Az Agrárgazdasági Kutatóintézet főigazgatója szerint leginkább a külföldi gazdasági társaságoktól lehet tartani. A készülő földtörvénynek erre a helyzetre is megoldást kell találnia.
Vannak még kifogásai az ellenzéknek
Az új földtörvény egyébként a héten került a kormány elé. A jogszabálytervezetről a vidékfejlesztési miniszter az ellenzékkel is egyeztetett. Fazekas Sándor az MSZP, az LMP és a Jobbik szakpolitikusával való megbeszélés után azt mondta: a kormány a földtörvény kapcsán is legalább olyan egyetértésre törekszik az ellenzékkel, mint a hungaricumtörvénynél. Az LMP szerint az új jogszabálynak a nagybirtokosokkal szemben a családi gazdaságokat kellene előnybe részesítenie. Az MSZP viszont úgy látja, hogy az sem jó, hogy a jogszabálytervezet szerint legfeljebb 1000 hektárt bérelhetne egy személy.
Vonzó lehet a magyar termőföld
Font Sándor, a mezőgazdasági bizottság fideszes elnöke Az Estében emlékeztetett rá, hogy 2014-ben lejár a külföldiek földvásárlási tilalma. Mint mondta: Magyarországnak rendkívül jó termőhelyi adottságai vannak, és a vízkészletünk is rendkívül biztonságos. „Mindent tudunk termelni, kivéve a déligyümölcsöket. Ilyen termőföldi adottságaik más európai országoknak nincs. Ezért a termőföld vagyonszerző képessége jóval nagyobb a becslések szerint, mint más országoké, s erre rá fog szabadulni egy európai vásárlási hajlam” – közölte.
Kapronczai István, az Agrárgazdasági Kutatóintézet főigazgatója az m1 esti műsorában közölte: az olcsó magyar termőföldet meg fogja támadni a külföldi kereslet, de nem is annyira a termelőkereslet fogja megtalálni, hanem a spekulatív befektetők, s ez a legkárosabb, ugyanis a spekulatív befektetők nincsenek tekintettel a magyar termelőkre – mondta.
Mi lehet a megoldás?
Arra az újságírói kérdésre, hogy mi lehet a megoldás, Kapronczai elmondta: a megoldás egy olyan földtörvény megalkotása lehet, amely ezeket a kihívásokat kezeli. Nem elég egy kerettörvényt alkotni, hanem szinte földkódexbe kell gondolkodni, "mindenképpen olyan törvény kell, amely által az átmenet a régiről az újra a lehető legkisebb veszteséggel bonyolítható le" – mondta a műsorban.
Font Sándor kitért rá, hogy az Európai Unió jogszabálya két alapjogot ismer el: egyrészt a tőke szabad áramlását, másrészt a letelepedés szabadságát, tehát bárki bárhova mehet és bármit vásárolhat. A politikus kiemelte, hogy egyes jogfordulatai kimondják, a közérdekre való hivatkozással ezek az alapjogok szűkíthetők, míg egy másik jogfordulat kimondja, hogy a termőföld különleges jószág, ezért megengedi, elfogadja, hogy előzetes hatósági eljárással feltételeket szabhassunk arról, hogy kik lehetnek a föld tulajdonosai.
Kapronczai István ezzel kapcsolatban közölte, olyan megoldás nem képzelhető el az EU által elfogadottnak, amely azt deklarálja, hogy őrizzük meg magyar tulajdonban a földet, ezért olyan szabályok kellenek, amelyek a vidéki foglalkoztatást, a környezetvédelmet előtérbe helyezve eladhatók úgy az uniónak, hogy elérjük a célunkat.
hirado
2012.07.06. 15:05