HIRDETÉS
HIRDETÉS

HÍREK > ÜZLET > Kész átverés? - erre csak kevesen gondolnak

t: 383

Kész átverés? - erre csak kevesen gondolnak

Az emberek jelentős része kellő ismeret nélkül köt biztosítást. A szakemberek véleménye megoszlik arról, ez-e a legmegfelelőbb megtakarítási forma.

A legtöbb ember belátja azt, hogy a komoly értékkel bíró vagyontárgyait kár esetén nem tudná pótolni, ezért jóformán szinte mindenki köt mondjuk az ingatlanára biztosítást. Ugyanezeknek az embereknek eszükbe sem jut a vagyonukat megteremtő forrást, azaz magukat biztosítani. Pedig miközben minden ötszázadik lakás válik tűz vagy árvíz áldozatává, addig minden huszadik ember balesetben hal meg, illetve a férfiak egyharmada nem éli meg a nyugdíjas kort – hangzott el a Kossuth Rádió Napközben című műsorában.

Van egy életbiztosításom, melyet 23 évvel ezelőtt kötöttem. Ez egy 25 éves futamidejű életbiztosítás, illetve nyugdíj-előtakarékosság. A lejáratkor választhatok, hogy a pénzt egy összegben kérem, vagy egy életjáradékot fizet majd a biztosító. Hozam van a biztosításom tehát többet fogok visszakapni, mint amennyit befizettem, de meg kell mondanom, az utóbbi évek gazdasági eseményei meglehetősen szkeptikussá tettek. Nem látom még pontosan, mennyit fizetnek, de az biztos, hogy messze a várakozásaim alatt lesz a hozam. Nem igazán számoltam azzal, hogy az a pénz, amit 23 évvel ezelőtt elképzeltem, reálértéken ilyen kevés lesz. Amikor elkezdtem, akkor havi 5 ezer forint körül kellett fizetni, inflációval mindig emelkedett az összeg, most havi 25 ezer forintot fizetek, és két év múlva valamivel több mint 5 millió forintot kapok. Nem gondoltam, hogy egy fél élet alatt mindössze egy autó árát fogom összegyűjteni ezzel. Egy évvel ezelőtt kötöttem egy unit linked biztosítást, ez 10 éves futamidejű. Itt már nincsenek illúzióim, hogy milyen nagy összeget fizet majd a biztosító – mondta a műsor egyik riportalanya, aki a legnagyobb problémájának azt érzi, hogy nem ért igazán a pénzügyekhez, és nem tudja jól befektetni a pénzét.

Ha az ember befektetési tanácsadóhoz fordul, ott elhangzanak erősen kritikus megjegyzések ezekkel a befektetési formákkal kapcsolatban, egy igazi profi ezekre húzogatja a száját. Ők inkább a nagyon kockázatos tőzsdét javasolják, és azt mondják, hogy meg kell tanulni a pénzzel bánni – tette hozzá.

Csernoch Miklós pénzügyi tanácsadó a műsorban arról beszélt: Amerikában az emberek 60 százalékának van megtakarítása nyugdíjas korára, több mint a felük azonban alig több, mint ezer dollárt tartalékol. Az odakinn két hétre elegendő pénz. A magyarok 48 százalékának van megtakarítása, ennek a 60 százaléka azonban kevesebb, mint egy hónapra elegendő. Ez azt jelenti, ha valaki elveszíti a munkáját, legfeljebb egy hónapig húzza ki a megtakarításaiból, ha egyáltalán van neki.

Szentkereszti Péter befektetési tanácsadó a biztosítások mellett érvelt, mondván, hosszú távú megtakarításokat el sem lehet képzelni ezek nélkül, kockázati biztosítás nélkül pedig egyszerűen a levegőben lógnak az emberek. Ha valaki nem fordít időt és energiát és különösen tanulást arra, hogy a befektetések területén otthon legyen, akkor miért vár sikert? Ki van szolgáltatva az, akinek nincs kellő tudása az adott területről – szögezte le a szakember.




Csernoch Miklós úgy véli: a kockázati biztosítást mindenkinek ajánlja. Szentkereszti Péter arra hívta fel a figyelmet, hogy a riportban elhangzottak alapján nem lehet feltenni úgy a kérdést, hogy a 25 év után kifizetendő 5 millió forint sok, vagy kevés, hiszen mindvégig ott állt egy biztosító szolgáltatásaival az ügyfél mögött, az más kérdés, hogy ezt igénybe vette-e. A unit linked biztosításoknak semmi köze a kockázati biztosításokhoz, előbbiekben ugyanis csak olyan tessék-lássék biztosítási elem van, voltaképp megtakarításról van szó. Itt havonta befizet az ember egy részt, s attól függően, mennyit hoznak a befektetései, visszakap valamekkora részt – magyarázta a Csernoch Miklós.

Semmiképp nem javasolnánk egy civilnek, hogy tőzsdézzen, az nagyon profi, szakértelmet, és külön életformát igényel. Sokan a szakmában sem értik a unit linked biztosítások és a befektetési alapok működését, ezek nem bankszámlák, hanem tulajdonviszonyok – tette egyértelművé.

Teljesen szokványosnak mondták azt az esetet, amikor az életbiztosítás lejárta után kevesebb pénzt kap vissza az ügyfél, mint amennyit befizetett. Ilyenkor meg kell nézni, milyen egyéb díjakat vont le a biztosító a befizetett pénzből. Meg kell nézni a szerződést, és szakemberrel kell beszélni. Két hétvégi tanfolyam után egy biztosítási üzletkötő nem lesz szakember, általában még a saját termékeinek a lényegét sem érti fogalmazott – fogalmazott Szentkereszti Péter.

Csernoch Miklós szerint ez esetben vélhetően egy vegyes biztosításról volt szó. Ezt arról lehet megismerni, hogy ilyenkor a biztosító megjelöli a szerződés lejártakor kifizetendő összeget. Ez sokszor kevesebb, mint a befizetések összege levonva a kockázati értéket.

Ha valakit átvertek egy új építésű lakással, nem az építőipart kell szidni, hanem azt a vállalkozót, aki ezt megtette – fogalmazott Szentkereszti Péter. Hozzáfűzte: a unit linked biztosításokhoz képest ne nevezzük alternatívának a lakossági bankszámlákat, mert az komolytalan. Nem beszélve arról, korántsem biztos, hogy az emberek a bankban is megtakarítanak ugyanannyit, mint egy biztosításnál, utóbbi csekkjeit ugyanis rendre befizetik az emberek, míg a bankszámláról könnyebben költenek – érvelt a szakember.

Úgy vélte: gyakorlatilag kötelező programnak kellene lennie annak, hogy az ember megtakarít a gyermekének, vagy öregségére. Ez egy kötelezettség az ember saját, illetve a gyermeke jövője szempontjából. Ez a felnőtt gondolkodás.

Csernoch Miklós arra hívta fel a figyelmet, hogy sokkal olcsóbb megtakarítási formák is vannak, mint a unit linked biztosítások. Utóbbiak ugyanis legfeljebb a bankbetétek hozamát képesek elérni.


hirado

2012.06.29. 09:53

| Többi

vissza a rovathoz | vissza címoldalra

Legfrissebb hirek