Oktatási biztos: Baj lesz az iskolaőrségből

HÍREK > BELFÖLD > Oktatási biztos: Baj lesz az iskolaőrségből

t: 58

Több ponton is bírálja az új köznevelési törvényt Aáry-Tamás Lajos oktatási biztos. A hivatalvezető az iskolaőrség ötletét is kritizálta a 180 percben.

Kényes, konfliktusok veszélyét rejtő részeket tartalmaz az új köznevelési törvény – véli Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa. A kritizált pontok közé tartozik az iskolák állami fenntartásba vétele, az egész napos iskola bevezetése.

A hivatalvezető a 180 percben azt mondta, a fenntartóváltásról régóta zajló vita során az ég be az emberek tudatába, hogy az állam fogja működtetni az intézményeket, de közben nem tudni, hogy milyen formában, és az sem világos, hogy az iskolákban hozott döntéseket másodfokon ki bírálja majd el. Kérdés, hogy a jövőben hová fordulhat az a szülő, akinek nem tetszik valamely oktatási intézményében hozott döntés, illetve úgy érzi, hogy a jogait sérti. Aáry-Tamás Lajos hozzátette, kicsit attól fél – amiről a politikusokat is jó néhányszor tájékoztatta már –, hogy a nagy mennyiségű panasz, illetve másodfokú döntéskérelem az államtitkárok, miniszterek vagy éppen a kormányfő asztalán landol majd. A beadványoknak azonban nem ott lenne a helye, ezért érdemes a struktúrát minél előbb felállítani. Ezzel a szülők, dákok és tanárok számára is világossá lehetne tenni, hogy ki az aki működteti a jövőben az iskolákat.

Kérdésre válaszolva az oktatási jogok biztosa hozzátette, bár ő valóban közelebb van a tűzhöz, de nem tudja, mikor kerülnek az intézmények állami fenntartásba, és mikor oldódnak meg a nyitott kérdések. „Nem látom ezt a folyamatot. A jelzések alapján – nagyon sokat beszélek tanárokkal, diákokkal – érzem azt, hogy mi okoz gondot számukra” – mondta Aáry-Tamás Lajos. Az egész napos iskola szintén ilyen bizonytalan pont, amitől főleg a középosztálybeli családok félnek, nem látják, hogy ez pontosan mit jelent. Ha ezek a polgári rétegbe tartozó szülők nem tudják elvinni a gyerekeiket külön angolra, lovagolni, zongora- vagy épp balettórára, akkor a hivatalvezető szerint olyan konfliktushalmaz alakul ki, amilyen az ő tizenkét éves gyakorlata alatt még nem volt.

A tankötelezettség korhatárának leszállítása ugyancsak problémákat okozhat a jövőben, bár nem az oktatásban, sőt, az iskolák az intézkedés által valószínű, kényelmesebb helyzetbe kerülnek. Az intézmények ugyan megszabadulhatnak a tizenhat év fölötti, például agresszív vagy tanulni nem kívánó gyerekektől, de ők később az iskolán kívül jelenthetnek gondot a társadalomnak. Aáry-Tamás Lajos szerint a korábbi emberi erőforrás miniszter, Réthelyi Miklós is elismerte, hogy nincs semmilyen, az iskolákból kikerülő gyerekek jövőjét segítő új struktúra. „Ha csak úgy kilökjük őket a rendszerből, és nem tudunk nekik valamilyen tudást adni, hogy ők képesek legyenek dolgozni, érvényesülni az életben, akkor ne csodálkozzunk, ha ott fognak állni az önkormányzatoknál segélyért” – tette hozzá az oktatási biztos.

Az iskolaőri rendszer tervezett kialakítása kapcsán Aáry-Tamás Lajos azt mondta, két dolog miatt is bántja az elképzelés. Egyrészt jó lenne, ha oktatási kérdésekben az oktatási döntéshozók alkotnának rendeleteket, másrészt a nagyon egyszerű megoldások hasonló esetekben sohasem válnak be, hiszen bonyolult kérdésről van szó, az agresszió nem egy csettintéssel megoldandó probléma. Ráadásul a rendőrség nagyon jó programokat dolgozott már ki ezen a téren, az iskolarendőr ott van minden intézményben. „Nem kellene még ilyen iskolaőröket bevezetni, vagy ha igen, akkor egy nagy komplex program keretén belül, ahol sok-sok mindenkinek szerepe van. Ha kriminalizáljuk egy kicsit, és átvesszük a tanároktól a nevelés funkcióját,akkor azt gondolom, hogy abból lesznek bajok” – mondta a hivatalvezető.

Aáry-Tamás Lajos elmondta még, a hozzá érkező panaszok száma az utóbbi hét-nyolc esztendőben állandónak mondható, nagyjából másfél ezer körül alakul évente. A minőségük azonban változott. Az elmúlt tizenkét év, amióta a hivatalát betölti elegendő volt arra, hogy az oktatás szereplői és a média képviselői is tudják, hogy az oktatási konfliktusoknak van jogi vetülete. Ma már számos olyan panasz érkezik, amelyek az oktatási biztos korábbi beszámolóiból kimásolt, az adott ügyhöz kapcsolható részeket tartalmaznak. A beadványok kétharmada a közoktatásból, egyharmada a felsőoktatásból érkezik, és míg 2000-2002 között a szülők küldték a legtöbb panaszt, ma már a diákok és a hallgatók. Ez összefügghet azzal, hogy míg tizenkét éve a panaszok csupán öt százalékát kapták elektronikusan, ma már hetven százalékát, a fiatalok pedig szívesen használják ezt a diszkrétnek, gyorsnak, olcsónak tartott kommunikációs formát.

hirado

2012.06.29. 09:33

| Többi

vissza a rovathoz | vissza címoldalra

Oktatási biztos: Baj lesz az iskolaőrségből

Legfrissebb hirek