HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- Brutálisan drágultak a gyümölcsök – Ennyivel nőttek a fogyasztói árak júliusban
- Gáspár Győző újra bíróság elé áll – A Kúria perújítást rendelt el a sikkasztási ügyében
- Brokkolis szendvics okozhatta egy olasz férfi halálát, többeket az intenzíven ápolnak
- Harmadik napja tombol a tűz Dél-Olaszországban – Megállás nélkül folyik az oltás
- Éremeső a magyar csapatnál! Két aranyat is szereztek az úszók a világjátékokon, és ez nem minden
HIRDETÉS
HÍREK > ÜZLET > EU-csúcs a hét végén, avagy érdemes-e izgulni?
A hét végi EU-csúcsértekezlet - a huszadik az euróövezeti államadósság-válság 2010-es kirobbanása óta - hivatalos napirendje meglehetősen unalmasnak ígérkezik.
Iránymutatások a növekedés és a foglalkoztatás rövid, illetve középtávú ösztönzése érdekében, a kulcsfontosságú partnerekkel fenntartott kereskedelmi és beruházási kapcsolatok elmélyítése, a többéves pénzügyi keret (az EU-támogatási alapok) 2014-2020-as programjának körvonalai, bel- és igazságügyi kérdések, köztük a schengeni kormányzás és a menekültügy témaköre, és esetleg konkrét külpolitikai kérdések szerepelnek a megvitatandó témák között.
Ez azonban a nagyvilágot nemigen érdekli. A külső tényezőket - a válságtól szenvedő embereket, az EU-n kívüli nagy partner kormányokat, a piacokat, a befektetőket - az érdekli, ami az előre megírt napirenden nem szerepel, de tudható, hogy szóba kerül.
Az első és legfontosabb: tovább erősíteni a közös költségvetési szabályozást, vagyis a tagországok elvileg szuverén költségvetés-alkotásának és végrehajtásának közös felügyeletét és ellenőrzését. A szabályokat az utóbbi években megszigorították, új szabálysértési tényállásokat vezettek be - ilyen a túlzott deficiten kívül most már a túlzott egyensúlytalanság -, bővítették a szankciórendszert. Mindennek most nem várható további gyúrogatása, de a kiegészítése mindenképp napirendre kerül, és ez lesz most a kulcskérdés.
Közös kötvény mint "központi költségvetés"
Ez a napirendi pont az úgynevezett közös euróövezeti kötvény ügye. Ebben nem az az újdonság, hogy kötvény és közös: közös kötvényeket eddig is adott és ad ki mind az Európai Bizottság - az EU többéves pénzügyi keretének garanciájával -, mind az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF), a tagországok garanciakvótáival a háttérben, és kötvényeket fog kiadni az euróövezet július elsején induló új mentőalapja, az Európai Stabilitási Mechanizmus (EMS) is, amely a tagállamok szintén kvóta szerint megállapított garanciáival való feltöltéséig, legalább egy évig párhuzamosan működik majd az EFSF-fel. Ezeknek a régóta használatos közös kötvényeknek az a közös sajátságuk, hogy a bevételüket továbbkölcsönzik a megsegítendő országoknak. A törlesztésért tehát a támogatott ország a felelős. Eddig sosem fordult elő, hogy a háttérgaranciákat bármiképp mozgósítani kellett volna.
A most elkerülhetetlenül napirendre kerülő közös euróövezeti kötvény újdonsága az lenne, hogy bevételét nem továbbkölcsönöznék, hanem afféle központi költségvetési támogatásként osztanák el a rászorulók között. Vagyis ez a kötvény az euróövezet mint nem létező egységes állam nem létező egységes központi költségvetését pótolná a nem létező megyék és helyi önkormányzatok - a jelenleg szuverén tagországok és kormányaik - számára. A törlesztésért ilyenformán és értelemszerűen szintén nem a kisegített térségek - tagországok - lennének felelősek, hanem a együttesen és egyetemlegesen az euróövezeti tagországok.
Éppen ezért - mert egyelőre nem létezik semmilyen politikai, szervezeti, illetve közös költségvetési alap, amire ilyen kötvényt nagyobb bátorsággal építeni lehetne - ellenzi a közös kötvényt a német kormány, amelynek álláspontja egyszerű: nem lehet a kocsit a ló elé fogni. A németek megpuhítására számos elképzelés született: legyen a közös kötvény csak rövidebb lejáratú, bevételének elosztása legyen célokhoz kötött, GDP-arányos, odaítéléséről és a támogatottak belső pénzügyeinek kiigazításáról döntsön valamilyen új szerv, például euróövezeti pénzügyminisztérium. A hét végén kiderül, paríroz-e a német kormány ebben a sorsdöntő ügyben, vagy fordítva: a többiek ismerik-e el szuverenitásuk csorbításának szükségét, vagy pedig megint nem történik semmi.
Ciprus és Spanyolország támogatása
Szó lesz Ciprus körülbelül 10 milliárd eurósra becsült megsegítéséről, de bonyolultabbnak ígérkezik Spanyolország támogatása. Tudnivaló, hogy Spanyolország 100 milliárd eurós keretet kaphat a rászoruló kereskedelmi bankjai tőkefeltöltésére. Ám a bökkenők számosak. Mivel ez nem EU-IMF-program - nem folyómérleg-támogatás -, nincs is hozzá olyan ellenőrzés és számonkérés, amilyen a "teljes" mentőprogramokat kísérte és kíséri a kedvezményezett országokban - annak idején Magyarországon is, jelenleg Görögországban, Írországban, Portugáliában és nemsokára Cipruson. A 100 milliárd euró azonban sok pénz, valamilyen ellenőrzési mechanizmust mégis ki kellene találni.
Több más ismeretlen is van: a spanyol kormány kapja-e a hitelt, vagy közvetlenül a kereskedelmi bankok? Ez nem mindegy: a piacokat máris elbizonytalanította az a kilátás, hogy 100 milliárddal megugorhat a spanyol kormányzati adósság. Egy másik kérdés: kitől kapja a hitelt akár a spanyol kormány, akár a spanyol bankok: az EFSF-től-e, vagy inkább már az ESM-től? Ez azért fontos, mert az EFSF a saját hitelezési szabályai szerint nem előre sorolt ("senior") hitelező, az ESM viszont igen. Vagyis ha a spanyolok az ESM-től kapnak hitelt, akkor baj esetén a magánhitelezőknek esetleg már nem jut semmi. Ezért történt, hogy a spanyol banktámogatás június eleji elvi bejelentése eddig inkább ártott a spanyol állampapírok piaci tekintélyének, semmint használt volna.
Vita a bankunióról
Szó lesz az Európai Bizottság által néhány hete meghirdetett "bankunió" tervéről is: elnevezése dacára ez nem az európai magánbankok összevonását, hanem a felügyeletük, a tőkeellátásuk, a csőd- és a felszámolási rendszer és a betétbiztosítás egységesítését, közös ernyő alá helyezését jelenti. Itt is elsősorban Németország kételyei erősek, mert a németek tartanak attól, nehogy újabb területen tekintsék őket "bálanyának".
Mindemellett szinte eltörpülnek olyan kérdések, hogy a csúcstalálkozó résztvevői megszavazzák-e a Franciaország erőltette 130 milliárd eurós gazdasági növekedési alapot, amely a regionális EU-támogatások átcsoportosításából és az Európai Beruházási Bank (EIB) kölcsöneiből állna, esetleg infrastruktúrára célzott és azzal fedezett kötvényekkel kiegészítve.
hirado
2012.06.27. 07:47
t: 138
EU-csúcs a hét végén, avagy érdemes-e izgulni?
A hét végi EU-csúcsértekezlet - a huszadik az euróövezeti államadósság-válság 2010-es kirobbanása óta - hivatalos napirendje meglehetősen unalmasnak ígérkezik.Iránymutatások a növekedés és a foglalkoztatás rövid, illetve középtávú ösztönzése érdekében, a kulcsfontosságú partnerekkel fenntartott kereskedelmi és beruházási kapcsolatok elmélyítése, a többéves pénzügyi keret (az EU-támogatási alapok) 2014-2020-as programjának körvonalai, bel- és igazságügyi kérdések, köztük a schengeni kormányzás és a menekültügy témaköre, és esetleg konkrét külpolitikai kérdések szerepelnek a megvitatandó témák között.
Ez azonban a nagyvilágot nemigen érdekli. A külső tényezőket - a válságtól szenvedő embereket, az EU-n kívüli nagy partner kormányokat, a piacokat, a befektetőket - az érdekli, ami az előre megírt napirenden nem szerepel, de tudható, hogy szóba kerül.
Az első és legfontosabb: tovább erősíteni a közös költségvetési szabályozást, vagyis a tagországok elvileg szuverén költségvetés-alkotásának és végrehajtásának közös felügyeletét és ellenőrzését. A szabályokat az utóbbi években megszigorították, új szabálysértési tényállásokat vezettek be - ilyen a túlzott deficiten kívül most már a túlzott egyensúlytalanság -, bővítették a szankciórendszert. Mindennek most nem várható további gyúrogatása, de a kiegészítése mindenképp napirendre kerül, és ez lesz most a kulcskérdés.
Közös kötvény mint "központi költségvetés"
Ez a napirendi pont az úgynevezett közös euróövezeti kötvény ügye. Ebben nem az az újdonság, hogy kötvény és közös: közös kötvényeket eddig is adott és ad ki mind az Európai Bizottság - az EU többéves pénzügyi keretének garanciájával -, mind az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF), a tagországok garanciakvótáival a háttérben, és kötvényeket fog kiadni az euróövezet július elsején induló új mentőalapja, az Európai Stabilitási Mechanizmus (EMS) is, amely a tagállamok szintén kvóta szerint megállapított garanciáival való feltöltéséig, legalább egy évig párhuzamosan működik majd az EFSF-fel. Ezeknek a régóta használatos közös kötvényeknek az a közös sajátságuk, hogy a bevételüket továbbkölcsönzik a megsegítendő országoknak. A törlesztésért tehát a támogatott ország a felelős. Eddig sosem fordult elő, hogy a háttérgaranciákat bármiképp mozgósítani kellett volna.
A most elkerülhetetlenül napirendre kerülő közös euróövezeti kötvény újdonsága az lenne, hogy bevételét nem továbbkölcsönöznék, hanem afféle központi költségvetési támogatásként osztanák el a rászorulók között. Vagyis ez a kötvény az euróövezet mint nem létező egységes állam nem létező egységes központi költségvetését pótolná a nem létező megyék és helyi önkormányzatok - a jelenleg szuverén tagországok és kormányaik - számára. A törlesztésért ilyenformán és értelemszerűen szintén nem a kisegített térségek - tagországok - lennének felelősek, hanem a együttesen és egyetemlegesen az euróövezeti tagországok.
Éppen ezért - mert egyelőre nem létezik semmilyen politikai, szervezeti, illetve közös költségvetési alap, amire ilyen kötvényt nagyobb bátorsággal építeni lehetne - ellenzi a közös kötvényt a német kormány, amelynek álláspontja egyszerű: nem lehet a kocsit a ló elé fogni. A németek megpuhítására számos elképzelés született: legyen a közös kötvény csak rövidebb lejáratú, bevételének elosztása legyen célokhoz kötött, GDP-arányos, odaítéléséről és a támogatottak belső pénzügyeinek kiigazításáról döntsön valamilyen új szerv, például euróövezeti pénzügyminisztérium. A hét végén kiderül, paríroz-e a német kormány ebben a sorsdöntő ügyben, vagy fordítva: a többiek ismerik-e el szuverenitásuk csorbításának szükségét, vagy pedig megint nem történik semmi.
Ciprus és Spanyolország támogatása
Szó lesz Ciprus körülbelül 10 milliárd eurósra becsült megsegítéséről, de bonyolultabbnak ígérkezik Spanyolország támogatása. Tudnivaló, hogy Spanyolország 100 milliárd eurós keretet kaphat a rászoruló kereskedelmi bankjai tőkefeltöltésére. Ám a bökkenők számosak. Mivel ez nem EU-IMF-program - nem folyómérleg-támogatás -, nincs is hozzá olyan ellenőrzés és számonkérés, amilyen a "teljes" mentőprogramokat kísérte és kíséri a kedvezményezett országokban - annak idején Magyarországon is, jelenleg Görögországban, Írországban, Portugáliában és nemsokára Cipruson. A 100 milliárd euró azonban sok pénz, valamilyen ellenőrzési mechanizmust mégis ki kellene találni.
Több más ismeretlen is van: a spanyol kormány kapja-e a hitelt, vagy közvetlenül a kereskedelmi bankok? Ez nem mindegy: a piacokat máris elbizonytalanította az a kilátás, hogy 100 milliárddal megugorhat a spanyol kormányzati adósság. Egy másik kérdés: kitől kapja a hitelt akár a spanyol kormány, akár a spanyol bankok: az EFSF-től-e, vagy inkább már az ESM-től? Ez azért fontos, mert az EFSF a saját hitelezési szabályai szerint nem előre sorolt ("senior") hitelező, az ESM viszont igen. Vagyis ha a spanyolok az ESM-től kapnak hitelt, akkor baj esetén a magánhitelezőknek esetleg már nem jut semmi. Ezért történt, hogy a spanyol banktámogatás június eleji elvi bejelentése eddig inkább ártott a spanyol állampapírok piaci tekintélyének, semmint használt volna.
Vita a bankunióról
Szó lesz az Európai Bizottság által néhány hete meghirdetett "bankunió" tervéről is: elnevezése dacára ez nem az európai magánbankok összevonását, hanem a felügyeletük, a tőkeellátásuk, a csőd- és a felszámolási rendszer és a betétbiztosítás egységesítését, közös ernyő alá helyezését jelenti. Itt is elsősorban Németország kételyei erősek, mert a németek tartanak attól, nehogy újabb területen tekintsék őket "bálanyának".
Mindemellett szinte eltörpülnek olyan kérdések, hogy a csúcstalálkozó résztvevői megszavazzák-e a Franciaország erőltette 130 milliárd eurós gazdasági növekedési alapot, amely a regionális EU-támogatások átcsoportosításából és az Európai Beruházási Bank (EIB) kölcsöneiből állna, esetleg infrastruktúrára célzott és azzal fedezett kötvényekkel kiegészítve.
hirado
2012.06.27. 07:47
Legfrissebb hirek
- Nagy Ervinnel, lovas amazonokkal, életre kelő oroszlánszoborral kilőtt a TISZA Párt kampánydala
- Egyre több magyar tartja pénzét külföldi számlákon és trezorokban
- Közúti ellenőrzéskor autókat vehet el a NAV
- A szesztilalom a trafikban nem érvényes
- Késelés Józsefvárosban
- Támogatja a zsebszerződések elleni lépéseket az LMP
- Magyar nap az Európa Ligában az M1-en és a telesport.hu-n
- Amerikai képviselő: A Tavares-jelentésnek nincs jelentősége
- Balog: A béremelés megfelel az ország teljesítőképességének
- Varga: Komoly lehetőség az uniós gazdaságfejlesztési támogatás
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Meghalt Schmuck Andor - hónapok óta küzdött súlyos betegségével
- Az USA is beszállt, egyre durvább a helyzet – Minket is tönkrevág az iráni háború?
- Hatalmas lángoszlop csapott fel Iránban, dróntámadás érte a világ legnagyobb földgázmezőjét
- Orbán Viktor reggeli interjúja: „Beszéljünk egyenesen, Brüsszelben háborút akarnak”
- Szijjártó: Izraelben 787, Iránban 14 magyar regisztrált konzuli védelemre
- Kitört a pánik Izraelben, megrohanták az emberek a boltokat
- Izraeli légicsapások: már két hete F-15-ösök állomásoznak Jordániában, hogy segítsenek elfogni az iráni rakétákat
- Válaszcsapás: Irán 100 drónt indított Izrael felé
- Izrael lefejezte az iráni hadvezetést: katonai vezetők és atomtudósok az áldozatok között
- Kiszivárgott, milyen nagy dobással készül Orbán Viktor: „Ha megfeszülök, sem tudok jobbat kihozni”
HIRDETÉS
