HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- Brutálisan drágultak a gyümölcsök – Ennyivel nőttek a fogyasztói árak júliusban
- Gáspár Győző újra bíróság elé áll – A Kúria perújítást rendelt el a sikkasztási ügyében
- Brokkolis szendvics okozhatta egy olasz férfi halálát, többeket az intenzíven ápolnak
- Harmadik napja tombol a tűz Dél-Olaszországban – Megállás nélkül folyik az oltás
- Éremeső a magyar csapatnál! Két aranyat is szereztek az úszók a világjátékokon, és ez nem minden
HIRDETÉS
HÍREK > ÜZLET > Ebben nem engedett az Orbán-kormány
Giró-Szász András kormányszóvivő az m1 műsorában elmondta: olyan kérdésekben, ami akár a nemzeti szuverenitást, akár az igazságérzetet érintette, a kormány nem volt kompromisszumkész.
Magyarország készen áll a tárgyalások megkezdésére az Európai Bizottsággal és a Nemzetközi Valutaalappal egy elővigyázatossági hitel-megállapodásról - minderről Orbán Viktor miniszterelnök tájékoztatta José Manuel Barrosót, az Európai Bizottság elnökét.
Hasonlóan nyilatkozott a nemzetközi hiteltárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter is, aki az MTI Hírcentrumnak azt mondta: újabb lépéssel került közelebb Magyarország ahhoz, hogy megkezdhesse a tárgyalásokat. Varga Mihály bejelentette: elküldték azokat a leveleket, amelyekkel az Európai Uniót, a Európai Központi Bankot, és az IMF-et tájékoztatják arról, hogyan változtatják meg a jegybanktörvényt a nemzetközi szervezetek kérésére.
Giró-Szász András kormányszóvivő az m1 Az Este című műsorban elmondta: az Európai Bizottsággal való tárgyalássorozat kezdetekor a kötelezettségszegési ügyeken volt a fókusz, azon belül is a jegybanktörvényen. Ennek a végére a magyar kormány bizonyos dolgokban kompromisszumot kötött; alapvetően olyan kérdésekben, melyek nem a friss jegybanktörvénybe kerültek bele, hanem már 10 éve benne voltak – emelte ki.
Mint mondta, olyan kérdésekben, ami akár a nemzeti szuverenitást, akár az igazságérzetet érintette - mint az eskütétel vagy a jegybanki menedzsment fizetése -, a kormány nem volt kompromisszumkész.
Azonban - mint fogalmazott - az Európai Bizottság belátta, hogy ezek olyan kérdések, melyeket a két félnek az Európai Bíráságon kell megvitatni; ez egy alapjog, akár egy egyénről, akár egy államról van szó - tette hozzá. Mint mondta, ennek a folyamatnak a végén megindult egy ötoldalú tárgyalássorozat, az Európai központi Bank (EKB), a Nemzetközi Valutaalap (IMF), a magyar kormány, a magyar jegybank és az Európai Bizottság között, ez vezetett oda, hogy kialakult a kompromisszum.
Az Orbán Viktor miniszterelnök és Rogán Antal, a parlament gazdasági bizottságának fideszes elnöke által megírt hivatalos levelekről Giró-Szász András azt mondta: a levelek azt tartalmazzák, hogy sem a magyar miniszterelnök, sem a parlament gazdasági bizottságának elnöke a jelenlegi jegybankelnök mandátumának lejárta végéig nem bővíti a törvények által biztosított monetáris tanácstagok számát, illetve nem növeli a jegybanki alelnökök számát.
Mint kifejtette, a Varga Mihály tárca nélküli miniszter és Simor András jegybankelnök további három levele a tartalmi lépéseket írja le, melyek definiálják a monetáris tanács stratégiai döntéshozói, és a jegybanki menedzsment végrehajtói feladatainak különválasztását, és a devizatartalékkal kapcsolatos információkezelést is.
A kérdésre, hogy mikor kezdődnek a tárgyalások, a szóvivő azt monda: a tárca nélküli miniszter nyárra datálta a tárgyalások megkezdésének időpontját, csütörtökön a parlament elé kerül a jegybanktörvény módosítása, és már csak a másik félnek kell reagálni.
Arra a műsorvezetői kérdésre, hogy Matolcsy György miért nem írt levelet, azt mondta: a jegybanktörvény módosítása volt a kulcsa ennek a folyamatnak, ezzel kapcsolatban pedig jogköre a miniszterelnöknek, a parlament gazdasági bizottság vezetőjének, illetve az IMF-fel kapcsolatos tárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszternek, és a jegybank elnökének van. „Ez nem gazdaságpolitikai kérdés” – húzta alá.
Arra a műsorvezetői felvetésre, hogy egy KSH-felmérés szerint 3,9 növekedtek a bruttó keresetek, de ez az előző évhez képest mindössze 2,5 százalékkal, azt mondta: a közszférában dolgozók kategóriájába bele számítják az összes közmunkában foglalkoztatottat, mely nagymértékben lerontja az átlagszámot, hiszen a START programban foglalkoztatottak 47, 500 forintot kapnak.
"Nem szabad elfelejteni, hogy ők a korábbi 28 ezer forint helyett kapják ezt az összeget" – emelte ki. "Ha külön kezelnénk, mind a közszférában, mind a közfoglalkoztatási szférában, és a versenyszférában is nagy mértékben emelkedtek a bérek" – fejtette ki a kormányszóvivő.
hirado
2012.06.21. 09:22
t: 112
Ebben nem engedett az Orbán-kormány
Giró-Szász András kormányszóvivő az m1 műsorában elmondta: olyan kérdésekben, ami akár a nemzeti szuverenitást, akár az igazságérzetet érintette, a kormány nem volt kompromisszumkész. Magyarország készen áll a tárgyalások megkezdésére az Európai Bizottsággal és a Nemzetközi Valutaalappal egy elővigyázatossági hitel-megállapodásról - minderről Orbán Viktor miniszterelnök tájékoztatta José Manuel Barrosót, az Európai Bizottság elnökét.
Hasonlóan nyilatkozott a nemzetközi hiteltárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter is, aki az MTI Hírcentrumnak azt mondta: újabb lépéssel került közelebb Magyarország ahhoz, hogy megkezdhesse a tárgyalásokat. Varga Mihály bejelentette: elküldték azokat a leveleket, amelyekkel az Európai Uniót, a Európai Központi Bankot, és az IMF-et tájékoztatják arról, hogyan változtatják meg a jegybanktörvényt a nemzetközi szervezetek kérésére.
Giró-Szász András kormányszóvivő az m1 Az Este című műsorban elmondta: az Európai Bizottsággal való tárgyalássorozat kezdetekor a kötelezettségszegési ügyeken volt a fókusz, azon belül is a jegybanktörvényen. Ennek a végére a magyar kormány bizonyos dolgokban kompromisszumot kötött; alapvetően olyan kérdésekben, melyek nem a friss jegybanktörvénybe kerültek bele, hanem már 10 éve benne voltak – emelte ki.
Mint mondta, olyan kérdésekben, ami akár a nemzeti szuverenitást, akár az igazságérzetet érintette - mint az eskütétel vagy a jegybanki menedzsment fizetése -, a kormány nem volt kompromisszumkész.
Azonban - mint fogalmazott - az Európai Bizottság belátta, hogy ezek olyan kérdések, melyeket a két félnek az Európai Bíráságon kell megvitatni; ez egy alapjog, akár egy egyénről, akár egy államról van szó - tette hozzá. Mint mondta, ennek a folyamatnak a végén megindult egy ötoldalú tárgyalássorozat, az Európai központi Bank (EKB), a Nemzetközi Valutaalap (IMF), a magyar kormány, a magyar jegybank és az Európai Bizottság között, ez vezetett oda, hogy kialakult a kompromisszum.
Az Orbán Viktor miniszterelnök és Rogán Antal, a parlament gazdasági bizottságának fideszes elnöke által megírt hivatalos levelekről Giró-Szász András azt mondta: a levelek azt tartalmazzák, hogy sem a magyar miniszterelnök, sem a parlament gazdasági bizottságának elnöke a jelenlegi jegybankelnök mandátumának lejárta végéig nem bővíti a törvények által biztosított monetáris tanácstagok számát, illetve nem növeli a jegybanki alelnökök számát.
Mint kifejtette, a Varga Mihály tárca nélküli miniszter és Simor András jegybankelnök további három levele a tartalmi lépéseket írja le, melyek definiálják a monetáris tanács stratégiai döntéshozói, és a jegybanki menedzsment végrehajtói feladatainak különválasztását, és a devizatartalékkal kapcsolatos információkezelést is.
A kérdésre, hogy mikor kezdődnek a tárgyalások, a szóvivő azt monda: a tárca nélküli miniszter nyárra datálta a tárgyalások megkezdésének időpontját, csütörtökön a parlament elé kerül a jegybanktörvény módosítása, és már csak a másik félnek kell reagálni.
Arra a műsorvezetői kérdésre, hogy Matolcsy György miért nem írt levelet, azt mondta: a jegybanktörvény módosítása volt a kulcsa ennek a folyamatnak, ezzel kapcsolatban pedig jogköre a miniszterelnöknek, a parlament gazdasági bizottság vezetőjének, illetve az IMF-fel kapcsolatos tárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszternek, és a jegybank elnökének van. „Ez nem gazdaságpolitikai kérdés” – húzta alá.
Arra a műsorvezetői felvetésre, hogy egy KSH-felmérés szerint 3,9 növekedtek a bruttó keresetek, de ez az előző évhez képest mindössze 2,5 százalékkal, azt mondta: a közszférában dolgozók kategóriájába bele számítják az összes közmunkában foglalkoztatottat, mely nagymértékben lerontja az átlagszámot, hiszen a START programban foglalkoztatottak 47, 500 forintot kapnak.
"Nem szabad elfelejteni, hogy ők a korábbi 28 ezer forint helyett kapják ezt az összeget" – emelte ki. "Ha külön kezelnénk, mind a közszférában, mind a közfoglalkoztatási szférában, és a versenyszférában is nagy mértékben emelkedtek a bérek" – fejtette ki a kormányszóvivő.
hirado
2012.06.21. 09:22
Legfrissebb hirek
- Nagy Ervinnel, lovas amazonokkal, életre kelő oroszlánszoborral kilőtt a TISZA Párt kampánydala
- Egyre több magyar tartja pénzét külföldi számlákon és trezorokban
- Közúti ellenőrzéskor autókat vehet el a NAV
- A szesztilalom a trafikban nem érvényes
- Késelés Józsefvárosban
- Támogatja a zsebszerződések elleni lépéseket az LMP
- Magyar nap az Európa Ligában az M1-en és a telesport.hu-n
- Amerikai képviselő: A Tavares-jelentésnek nincs jelentősége
- Balog: A béremelés megfelel az ország teljesítőképességének
- Varga: Komoly lehetőség az uniós gazdaságfejlesztési támogatás
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Meghalt Schmuck Andor - hónapok óta küzdött súlyos betegségével
- Az USA is beszállt, egyre durvább a helyzet – Minket is tönkrevág az iráni háború?
- Hatalmas lángoszlop csapott fel Iránban, dróntámadás érte a világ legnagyobb földgázmezőjét
- Orbán Viktor reggeli interjúja: „Beszéljünk egyenesen, Brüsszelben háborút akarnak”
- Szijjártó: Izraelben 787, Iránban 14 magyar regisztrált konzuli védelemre
- Kitört a pánik Izraelben, megrohanták az emberek a boltokat
- Izraeli légicsapások: már két hete F-15-ösök állomásoznak Jordániában, hogy segítsenek elfogni az iráni rakétákat
- Válaszcsapás: Irán 100 drónt indított Izrael felé
- Izrael lefejezte az iráni hadvezetést: katonai vezetők és atomtudósok az áldozatok között
- Kiszivárgott, milyen nagy dobással készül Orbán Viktor: „Ha megfeszülök, sem tudok jobbat kihozni”
HIRDETÉS
