
A válság miatt taktikai jelentősége lehet, az IMF-tárgyalásokra való felkészülést is szolgálja - derül ki a G7 összeállításából.
Az Egyesült Államokban vagy Franciaországban - függetlenül a választásoktól - hároméves horizonton, vagyis jó előre tervezik a költségvetéseket - mondta Kupa Mihály volt pénzügyminiszter a Kossuth Rádió G7 adásában. Hozzátette, hogy a magyar törvények jelenleg is azt írják elő, hogy a büdzsét december 31-ig kell elfogadni és kihirdetni. A most előre hozott időpontnak azonban a válság miatt taktikai jelentősége lehet, másrészt a Valutatalappal való várható tárgyalásokra való felkészülést is szolgálja. Kupa Mihály szerint arra azért számítani lehet, hogy a Valutaalap részleteiben is elemezni fogja majd a költségvetést, de ennek végleges formába öntésére még van idő.
Oszkó Péter volt pénzügyminiszter a büdzsé tervezésének előbbre hozását helyeselte, hozzátéve, hogy furcsa is lenne, ha bírálná, hiszen annak idején a 2010-es költségvetési tervezést is felgyorsították és november végére már elfogadták a végelges változatot. A cél akkor is ugyanaz volt: válságos időszakban stabilitást kell mutatni és prezentálni a világnak a felelősségteljes tervezést. Ezzel együtt hiányolta, hogy a jövő évi adótörvényekről és az azzal kapcsolatos módosítási szándékokról még keveset tudni, vagyis most úgy vitatathatja meg a Parlament a bevételi számokat a büdzsében, hogy annak nincs törvényi alátámasztása.
Barcza György, a K&H Bank vezető elemzője a G7 adásában fontosnak értékelte azt, hogy a költségvetési keretszámok nem térnek el a konvergenciaprogramban lefektetett adatoktól: a kormány például jócskán 3 százalék alatti államháztartási deficittel számol, továbbá megpróbálja az államadósságot tovább faragni. Ez azért fontos, mert a befektetők és a pénzvilág ma már nem tolerálja - az USA kivételével - ha egy országban emelkedik az adósságpálya. Magyarország számára kényszerűség a csökkenő adósságpálya. A keretszámok közül a költségvetési hiány 3 százalék alatti mértékét reálisnak, az 1,6 százalékos növekedési adatát optimistának ítélték meg a volt pénzügyminiszterek.
Kupa Mihály szerint a bizonytalan növekedési kilátások miatt legalább a GDP 1 százalékát kitevő tartalékot kellene képezni, ami több, mint a mostani, 200 milliárd forintos tartalék. Oszkó Péter ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a növekedés felültervezése önmagában veszélyt jelenthet a 3 százalékos hiánycél tartására. A növekedést elemi erővel befolyásolhatja sok olyan intézkedés is, amiről most még csak beszél a kormány. Ilyen például a tervezett tranzakciós adó, aminek hatását - a bankok hitelezési aktivitásán keresztül - a növekedésre nézve radikális hatásúnak nevezte Oszkó Péter. A sajtóban megjelent alternatív költségvetési vitákra reagálva hozzátette még, hogy szakmailag nem létezik az alternatív büdzsé fogalma, és nem része a tervezésnek, hogy több fajta változat is készüljön. A gyakorlat csak egy büdzsével számol és annak a módosításai eredményezik majd a parlament által is elfogadott változatot. Barcza György elmondta még, hogy a piac semlegesen reagált az előrehozott magyar költségvetési keretszámokra, és ezt a "rövidlátóságot" az IMF-EU megállapodási várakozásokkal magyarázta, hiszen a megállapodás költségvetési szempontból is egyfajta kontrollt jelent majd.
hirado
2012.06.17. 13:02