HIRDETÉS
HIRDETÉS

HÍREK > ÜZLET > Kinek hoz nagy dohányt a trafiktörvény?

t: 130

Kinek hoz nagy dohányt a trafiktörvény?

Kevés kereskedőnek fog fájni a trafiktörvény, de az állam rosszul járhat, ha a jogalkotók nem figyelnek oda a részletekre – vélik szakemberek.

A változtatást egyes kereskedők ellenérzéssel fogadják. Az egyik 180 percben megszólaltatott éjjel-nappali kisbolt üzemeltetője azt mondta, őt nagyon rosszul érinti az új szabályozás, mert bár vegyesüzletről van szó, a cigaretta a legkeresettebb termékük.

Az Európai Bizottság úgynevezett notifikációs eljárásában a tagállamok is észrevételeket tehettek a készülő magyar trafiktörvénnyel kapcsolatban. A lehetőséggel csak három ország élt, Görögország csak röviden szólt hozzá, míg Németország hosszabban sorolta ellenérveit, amelyek egyike, hogy a jogszabály nem veszi figyelembe a turistákat. A berlini vélemény szerint tisztázatlan, hogy az állandó lakosok nélküli helységekben, mint például reptereken, autópálya menti üzemanyag-töltőállomásokon, kirándulóhelyeken az értékesítés teljesen kizárt, vagy csak a helyileg korlátozott engedélyezési szabályok vonatkoznak rá. A Cseh Köztársaság észrevétele inkább figyelemfelhívó jellegű a szolgáltatási irányelvben szabályozott egyes követelmények maradéktalan betartása tekintetében.

Augusztusban szavaznak róla

A tagállamok észrevételeit Magyarországnak meg kell válaszolnia, de mivel közegészségügyi kérdésekben az egyes tagállamoknak nagy a mozgásterük, és az Európai Bizottság nem tett ellenvéleményt, így várhatóan semmi akadálya nem lesz, hogy augusztus 17-e után a képviselők megtarthassák a törvény végszavazását.

A Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetségének (KISOSZ) ügyvezető elnöke, Antalffy Gábor szerint az üzletek szempontjából a dohányárusítás állami monopóliummá tételének nagyobb a füstje, mint a lángja. Legalábbis a szakmai szervezet témában készített felmérése szerint a boltoknak csak kis százalékát fogja húsbavágóan érinteni az új szabályozás. „A kiskereskedőkre járna hátrányosabban. Itt külön meg kell említeni, hogy a vendéglátásban korábban a dohányértékesítésnek elég erős szerepe volt, azonban amióta a dohányzás tilalma életbe lépett a zárt légterű vendéglátóegységek esetében, azóta a jelentősége csökkent” – mondta a 180 percben Antalffy Gábor.

A kiskereskedőkről a KISOSZ elnöke azt mondta, azok egy részének érdemleges nyeresége nem volt a cigarettából, mert az rögzített áras termék, és minél kisebb egy bolt, annál kisebb árréssel tudta eladni. Az új trafiktörvény azoknak okozhat gondot – és ők vannak sokkal kevesebben – akik nagy mennyiségben forgalmaznak cigarettát.

Néhány kereskedő kerülhet bajba?

A szakmai szervezet felmérése azt mutatta, hogy a vállalkozások 80-90 százaléka még csak létszámcsökkentésre sem készül az új szabályozás miatt. A KISOSZ ezért úgy véli, sok kereskedőt érintő drasztikus változás biztosan nem lesz az érintett cégeknél. Kizárólag az a néhány kereskedő kerülhet bajba, akinél a dohányáru forgalma meghaladja a 25-30 százalékot. Náluk esetleg egy-egy alkalmazott elbocsátásával járhat az új szabályozás. Nekik valószínű új termékek után kell nézniük, ha a piacon akarnak maradni – tette hozzá Antalffy Gábor. „Attól, hogy állami monopólium lesz a dohányforgalmazás, attól, önmagában semmi sem változik, ha ezt követően egy tisztességes piaci versenyhelyzet teremtődik. Tehát, gyakorlatilag mindenki egyenlő esélyt kap arra, hogy dohányáru-forgalmazó legyen, és amennyiben nincs önként jelentkező, akkor pedig a meglévő boltok megfelelő esélyt kapnak arra, hogy továbbra is forgalmazzák a dohányárut” – mondta Antalffy Gábor, a KISOSZ elnöke.

Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára szerint van példa Európában a dohánytermékek állami monopóliumára – mindjárt a szomszédban, Ausztriában. A jogalkotónak azonban érdemes nagyon odafigyelnie a részletekre a törvény és a végrehajtási rendelet kidolgozásakor. Az jogszabály elfogadása után a mai 50-60 ezer helyett 6-7 ezer üzletben lehet majd dohányárut vásárolni, fő szabályként 2 ezer lakosonként lehet dohányboltot létesíteni. A lehetőségre pályázni kell, egy új üzlet vagy egy régi átalakítása költségigényes, tehát fontos, hogy elég idő álljon rendelkezésre a váltáshoz. Ha nem lesz zökkenőmentes az átmenet, akkor a költségvetés jelentős bevételektől eshet el, másrészt megnő a feketézés – figyelmeztetett az OKSZ főtitkára.

A dohányreklámok szabályainak további szigorításával és a trafikrendszer bevezetésével a jogalkotó a fiatalkorúakat szeretné védeni, a cél az, hogy ők nehezebben jussanak dohánytermékhez, és ha lehet a már felnőtt cigarettázók se füstölögjenek annyit. Vámos György szerint azonban a törvényhozóknak a részletek kidolgozásakor arra is figyelniük kell majd, nehogy végül a jogszabály a feketepiac számára jelentsen nagy dohányt.

hirado

2012.06.16. 10:38

| Többi

vissza a rovathoz | vissza címoldalra

Legfrissebb hirek