HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- Brutálisan drágultak a gyümölcsök – Ennyivel nőttek a fogyasztói árak júliusban
- Gáspár Győző újra bíróság elé áll – A Kúria perújítást rendelt el a sikkasztási ügyében
- Brokkolis szendvics okozhatta egy olasz férfi halálát, többeket az intenzíven ápolnak
- Harmadik napja tombol a tűz Dél-Olaszországban – Megállás nélkül folyik az oltás
- Éremeső a magyar csapatnál! Két aranyat is szereztek az úszók a világjátékokon, és ez nem minden
HIRDETÉS
HÍREK > ÜZLET > Költségvetés: jóléti kiadásokra költik a legtöbbet
Az államháztartás funkcionális mérlege szerint jövőre az állami szolgáltatásokra, a jóléti kiadásokra és az adósságtörlesztésre is valamivel nagyobb rész jut az összkiadásból.
A pénteken a parlamentnek benyújtott 2013. évi költségvetési törvényjavaslatból kiderül: az államháztartás 17.785 milliárd forintnyi összkiadásának 57,7 százaléka - több mint 10 ezer milliárd forint - megy jóléti kiadásokra 2013-ban, ami némi emelkedés az idei 56,9 százalékhoz képest. Eközben az állami működési funkciókra 14,9 százalék jut az idei 14,6 után, az államadósság-kezelésre 9,1 százalék az idei 8,2 százalék után, a gazdasági funkciókra 14,7 százalék az idei 16,1 százalékot követően.
A jóléti funkciók tekintetében az egészségügy az egyetlen terület, amelyre az ideinél kevesebb jut majd, a teljes kiadás 7,7 százaléka, míg az idén 8,3 százalék jutott.
Oktatásra az összes kiadás 10,6 (idén: 10) százalékát, társadalombiztosítási és jóléti szolgáltatásokra 33,6 (idén: 33) százalékát, lakásügyre 3,1 (idén: 2,8) százalékát költik. Szórakoztató, kulturális és vallási tevékenységre az ideivel megegyezően 2,8 százalékot fordít az állam.
A saját működésén belül általános közösségi szolgáltatásokra 9,8 százalék jut az idei 9,5 százalékot követően, míg a védelmi kiadások aránya változatlanul 1,5 százalék, a rendvédelemre és a közbiztonságra pedig az összes pénz 3,6 százaléka jut az idei 3,5 százalék után.
A gazdasági funkciók közül megszűnik az eddig 0,2 százalékkal részesedő tüzelő- és üzemanyag, valamint energiaellátási feladatcsoport, míg a mező-, erdő-, hal- és vadgazdálkodásra változatlanul 2,2 százalékot, bányászati és ipari tevékenységre 0,7 százalékot fordítanak. Jelentősen kisebb, az eddigi 6,8 helyett 6,4 százalékos szelet jut a közlekedési és távközlési tevékenységre, és 3,2 helyett 2,3 százalék közúti közlekedésre.
A vasúti közlekedésügyek és szolgáltatások 1,7 részesedése ugyanakkor 1,8 százalékra emelkedik, a távközlésé 0,1-ről 0,2-re, az egyéb közlekedésé és szállításé 1,9-ről 2,1-re. Mérséklődik a környezetvédelemi kiadások aránya is, 1,5-ről 1,4 százalékra.
Adósságfinanszírozás elsősorban a piacokról
A korábbi évekhez hasonlóan 2013-ban is a forintkibocsátások szerepe lesz a meghatározó az államadósság finanszírozásában, ugyanakkor a jelentős összegű devizalejáratokat - jelentős részben a 2008-tól, a Nemzetközi Valutaalaptól felvett hitel esedékessé váló részét is - elsősorban piaci devizakibocsátással kívánják biztosítani - derül ki a pénteken a parlamentnek benyújtott költségvetési javaslatból.
A finanszírozási és államadósság-kezelési szempontból a forintpiac stabilitásának megőrzését, a piaci likviditás erősítését és a teljes körű piaci finanszírozás fenntartása mellett a nemzetközi hitelcsomag visszafizetésének folytatását tartja kiemeltnek a kormány.
Jövőre összesen 1,4 milliárd euró devizakötvény, valamint 3,2 milliárd SDR (3,7 milliárd EUR) Nemzetközi Valutaalaptól lehívott hitel visszafizetése esedékes.
A tervezett devizakibocsátások mellett további devizaforrást jelent, hogy 2013-ban továbbra is jelentős volumenű fejlesztési célú, kedvező kamatozású hitel felvétele várható a nemzetközi fejlesztési intézményektől, amely 800,0 millió euró (239 milliárd forint) külföldi hosszú futamidejű forrás bevonását jelenti majd a kormány által jóváhagyott fejlesztési, beruházási programok megvalósításához - olvasható a törvényjavaslatban.
A központi kormányzat hiányának finanszírozását a tervek szerint forintkibocsátások biztosítják. A nettó forintkibocsátáson belül meghatározó a hosszúlejáratú forrást jelentő államkötvények értékesítése. A diszkontkincstárjegyek szerepe továbbra is az átmeneti likviditási igény biztosítása lesz. A finanszírozási célok között szerepel a közvetlenül a lakosságnak értékesített speciális állampapírok értékesítésének további erősítése, ezen belül főként a hosszú futamidejű Prémium Magyar Államkötvényeké.
A központi költségvetés adóssága a jövő év végére a hiány finanszírozása miatt várhatóan 683,6 milliárd forinttal, 21.940,3 milliárd forintra növekszik, ami ugyanakkor a GDP 71,5 százalékára csökkenő adósságrátát jelent.
A nettó pénzforgalmi kamatkiadások várható összege 2013-ban
1.226,3 milliárd forintot tesz ki, ami emelkedést jelent a 2012-es előirányzat 1.005,7 milliárd forint nettó kamatkiadáshoz képest. A nettó kamatkiadások 2013-ban várhatóan a GDP 4,0 százalékát teszik ki, a 2012. évi 3,4 százalék után. A kamatkiadások emelkedése részben a nominálisan emelkedő államadósságnak, részben a lejáró nemzetközi hitelcsomag piaci refinanszírozásának hatása, ugyanis a piaci hozamok meghaladják a hitelcsomag hozamát - áll a büdzséről szóló előterjesztésben.
Tranzakciós adó, bankadó
A pénzügyi tranzakciós illetéket a Széll Kálmán Terv 2.0 hívta életre, az új adónem 2013. január 1-jétől lép hatályba. Az illeték a Magyarországon végrehajtott – egyes meghatározott – fizetési műveletekhez kapcsolódó új közteher. Jellemzője, hogy forgalmi típusú illeték, amely alapvetően a lakossági és vállalati banki tranzakciókra, valamint a postai ügyletekre terjed ki. Előirányzata 283 milliárd forint.
A távközlési adót 2012. július 1-jétől vezetik be. Az új adónem alanya a távközlési szolgáltató. Az adóalap az indított hívások időtartama, valamint a küldött üzenetek száma, az adó mértéke egységesen 2 forint/megkezdett perc vagy küldött üzenet. Ebből a közteherből 44 milliárd forintra számít a kormányzat.
A pénzügyi szervezetek különadója esetében új szabályozás lép életbe, a biztosítótársaságok 2013. évtől kikerülnek az adónem hatálya alól. Ugyanakkor lesz biztosítási adó, ami január 1-jén lép hatályba, és a baleseti adót, a biztosítókat terhelő pénzügyi intézményi különadót és a tűzvédelmi hozzájárulást váltja ki. Az egyesített összegű adónem 2013-as előirányzata 52,5 milliárd forint.
Kedvezményt jelent a továbbra is érintett szervezetek, cégek számára, hogy az adómérték a felére csökken: a pénzügyi szervezetek különadója címén tervezett bevétel 72 milliárd forint, amely 115 milliárd forinttal, 62 százalékkal kevesebb a 2012-re előirányzott 187 milliárd forintnál.
A csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter leszögezte: a traznakciós illeték 1 ezrelékes mértéke nem változik, ám az még kérdés, hogy lesz-e felső korlátja.
Megjegyezte, hogy felső korlát nélkül 300-400 milliárd forint lenne az illetékből származó bevétel. Elmondta, a kormány több kérdésben folytat tárgyalásokat a bankszövetséggel, így az illeték felső korlátjáról, a bankadó esetleges kivezetéséről, és egy pénzügyi élénkítő paktumról.
Ha kivezetik a bankadót, nem lehetne általános felső korlátja a tranzakciós illetéknek, hiszen a bankadó kivezetése révén kieső forrást pótolni kell - mondta.
Az egyes ágazatokat terhelő különadó (bolti kiskereskedelem, távközlés, energiaellátók) 2013-tól megszűnik a javaslat szerint.
Az energiaellátók jövedelemadója 2013. évben továbbra is megmarad, az adónem személyi köre kiegészül a villamos energia és földgáz törvényben meghatározott egyetemes szolgáltatóval, elosztói engedélyessel, a közüzemi vízszolgáltatást nyújtó és települési hulladékkezelést végzőkkel. Az adó mértéke 8 százalékról 11 százalékra változik. Az energiaellátók jövedelemadója mérlegsoron 40 milliárd forint bevételi összeg szerepel.
A társasági adó címén a tervezett bevétel 380,8 milliárd forint. Ez a bevétel 24,6 milliárd forinttal, 7 százalékkal haladja meg a 2012. évben a költségvetési törvény által előirányzott 356,2 milliárd forintot. A hitelintézeti járadék 2013. évre tervezett összege 8,1 milliárd forint. Cégautóadóból a költségvetés 39 milliárd forint bevételt vár.
Az egyszerűsített vállalkozói adó címén tervezett bevétel 178,2 milliárd forint. Ez 46,8 milliárd forinttal, 21 százalékkal kevesebb a 2012-re előirányzott 225 milliárdnál.
A bányajáradék tervezett bevétele 95 milliárd forint. Döntő részét, több mint 97 százalékát továbbra is a kőolaj- és a földgáztermékek utáni befizetések jelentik. Játékadóból a központi költségvetésnek 58,1 milliárd forint bevétele várható 2013-ban.
A 2013. évre tervezett általános forgalmi adó bevétel 2.826,4 milliárd forint, amely a GDP mintegy 9,2 százaléka. A tervszám a bázisévi előirányzatot (2.722,0 milliárd forint) 104,4 milliárd forinttal (3,8 százalékkal) haladja meg.
Jövedéki adóból a várt bevétel 913,1 milliárd forint, ez gyakorlatilag megegyezik az idei előirányzattal (913,9 milliárd).
A költségvetés 2013. évre tervezett regisztrációs adó bevétele 15 milliárd forint.
Kiemelt terület a határon túli magyarság támogatása
Továbbra is kiemelt terület a határon túli magyarság programjainak támogatása - olvasható a jövő évi költségvetés tervezetében.
A külhoni magyarság támogatása 2013-ban a közigazgatási tárca nemzetpolitikai tevékenység fejezetében és a Bethlen Gábor Alap költségvetésében megosztva szerepel. A fejezet teljes összeg 11,57 milliárd forint.
Az alapkezelő működési költségeire 810 millió forint állna rendelkezésre a tervek szerint.
Az alapból nyújtott támogatásokat tekintve oktatási-nevelési támogatásokra 4,82 milliárd, a Határtalanul programra 465,3 millió forint jutna. A Magyarság Háza keret 216 millió forint lenne a tervek szerint, míg a nemzeti jelentőségű intézmények támogatására 3,82 milliárdot irányoz elő a kormányzat.
Egyéb támogatásokra 1,43 milliárd forint szerepel. A jogsegély szolgálat működtetésére jövőre is 50 millió forintot szánna a kabinet a tervezet szerint.
Határon túli magyarság támogatását célozza az Emberi Erőforrások Minisztériumánál a határon túli oktatási feladatok támogatására 668.2 millió forint szerepel, a határon túli magyar felsőoktatási intézmények támogatására 200 millió forintot irányoztak elő.
A központi alrendszer bevételei 3,2 százalékkal nőnek
A jövő évi költségvetési törvényjavaslat szerint a központi alrendszer - azaz az államháztartás önkormányzatok nélküli részének - bevételei 14.799,7 milliárd forintra rúgnak, szemben a 2012. évi 14.340,95 milliárd forinttal, ami 3,2 százalékos növekedés.
A 283 milliárd forintra tervezett tranzakciós illeték-bevétel mellett a pénzügyi szervezetek különadója is szerepel, 72 milliárd forinttal.
A kormány jövő évi adó- és járulékpolitikai célkitűzéseit az határozza meg, hogy az államadósság csökkentését szem előtt tartva, a kitűzött hiánycélhoz biztosítani kell a megfelelő költségvetési bevételeket. Az adópolitikai lépések továbbra is az arányos és egységes adórendszer megteremtésére, a munkát terhelő adók csökkentésére, a vállalkozások terheinek mérséklésére, a magyar cégek versenyképességének javítására irányulnak. A kormány a jövedelmi adókról a fogyasztási és a forgalmi típusú adókra teszi a hangsúlyt - derül ki az előterjesztésből.
A személyi jövedelemadó esetén 2013-tól megszűnik az évi 2 millió 424 ezer forintot meghaladó, összevont adóalapba tartozó jövedelmeket terhelő adóalap-kiegészítés, így a jövedelem nagyságtól függetlenül valamennyi összevont adóalapba tartozó jövedelem adóterhelése 16 százalék lesz.
A személyi jövedelemadó bevételi terv 1.540,3 milliárd forint. A 2013. évre vonatkozó tervezés a nemzetgazdasági szintű bruttó bér- és keresettömeg 5,1 százalékos növekedését vetíti előre. A tervezett összeg az adóváltozásokkal módosított bevétel. Az adóváltozások a tárgyévben összességében 107,2 milliárd forint költségvetési bevételcsökkenést eredményeznek. Illetékekből a központi költségvetés 2013. évi várható bevétele 110,4 milliárd forint.
hirado
2012.06.16. 10:37
t: 119
Költségvetés: jóléti kiadásokra költik a legtöbbet
Az államháztartás funkcionális mérlege szerint jövőre az állami szolgáltatásokra, a jóléti kiadásokra és az adósságtörlesztésre is valamivel nagyobb rész jut az összkiadásból. A pénteken a parlamentnek benyújtott 2013. évi költségvetési törvényjavaslatból kiderül: az államháztartás 17.785 milliárd forintnyi összkiadásának 57,7 százaléka - több mint 10 ezer milliárd forint - megy jóléti kiadásokra 2013-ban, ami némi emelkedés az idei 56,9 százalékhoz képest. Eközben az állami működési funkciókra 14,9 százalék jut az idei 14,6 után, az államadósság-kezelésre 9,1 százalék az idei 8,2 százalék után, a gazdasági funkciókra 14,7 százalék az idei 16,1 százalékot követően.
A jóléti funkciók tekintetében az egészségügy az egyetlen terület, amelyre az ideinél kevesebb jut majd, a teljes kiadás 7,7 százaléka, míg az idén 8,3 százalék jutott.
Oktatásra az összes kiadás 10,6 (idén: 10) százalékát, társadalombiztosítási és jóléti szolgáltatásokra 33,6 (idén: 33) százalékát, lakásügyre 3,1 (idén: 2,8) százalékát költik. Szórakoztató, kulturális és vallási tevékenységre az ideivel megegyezően 2,8 százalékot fordít az állam.
A saját működésén belül általános közösségi szolgáltatásokra 9,8 százalék jut az idei 9,5 százalékot követően, míg a védelmi kiadások aránya változatlanul 1,5 százalék, a rendvédelemre és a közbiztonságra pedig az összes pénz 3,6 százaléka jut az idei 3,5 százalék után.
A gazdasági funkciók közül megszűnik az eddig 0,2 százalékkal részesedő tüzelő- és üzemanyag, valamint energiaellátási feladatcsoport, míg a mező-, erdő-, hal- és vadgazdálkodásra változatlanul 2,2 százalékot, bányászati és ipari tevékenységre 0,7 százalékot fordítanak. Jelentősen kisebb, az eddigi 6,8 helyett 6,4 százalékos szelet jut a közlekedési és távközlési tevékenységre, és 3,2 helyett 2,3 százalék közúti közlekedésre.
A vasúti közlekedésügyek és szolgáltatások 1,7 részesedése ugyanakkor 1,8 százalékra emelkedik, a távközlésé 0,1-ről 0,2-re, az egyéb közlekedésé és szállításé 1,9-ről 2,1-re. Mérséklődik a környezetvédelemi kiadások aránya is, 1,5-ről 1,4 százalékra.
Adósságfinanszírozás elsősorban a piacokról
A korábbi évekhez hasonlóan 2013-ban is a forintkibocsátások szerepe lesz a meghatározó az államadósság finanszírozásában, ugyanakkor a jelentős összegű devizalejáratokat - jelentős részben a 2008-tól, a Nemzetközi Valutaalaptól felvett hitel esedékessé váló részét is - elsősorban piaci devizakibocsátással kívánják biztosítani - derül ki a pénteken a parlamentnek benyújtott költségvetési javaslatból.
A finanszírozási és államadósság-kezelési szempontból a forintpiac stabilitásának megőrzését, a piaci likviditás erősítését és a teljes körű piaci finanszírozás fenntartása mellett a nemzetközi hitelcsomag visszafizetésének folytatását tartja kiemeltnek a kormány.
Jövőre összesen 1,4 milliárd euró devizakötvény, valamint 3,2 milliárd SDR (3,7 milliárd EUR) Nemzetközi Valutaalaptól lehívott hitel visszafizetése esedékes.
A tervezett devizakibocsátások mellett további devizaforrást jelent, hogy 2013-ban továbbra is jelentős volumenű fejlesztési célú, kedvező kamatozású hitel felvétele várható a nemzetközi fejlesztési intézményektől, amely 800,0 millió euró (239 milliárd forint) külföldi hosszú futamidejű forrás bevonását jelenti majd a kormány által jóváhagyott fejlesztési, beruházási programok megvalósításához - olvasható a törvényjavaslatban.
A központi kormányzat hiányának finanszírozását a tervek szerint forintkibocsátások biztosítják. A nettó forintkibocsátáson belül meghatározó a hosszúlejáratú forrást jelentő államkötvények értékesítése. A diszkontkincstárjegyek szerepe továbbra is az átmeneti likviditási igény biztosítása lesz. A finanszírozási célok között szerepel a közvetlenül a lakosságnak értékesített speciális állampapírok értékesítésének további erősítése, ezen belül főként a hosszú futamidejű Prémium Magyar Államkötvényeké.
A központi költségvetés adóssága a jövő év végére a hiány finanszírozása miatt várhatóan 683,6 milliárd forinttal, 21.940,3 milliárd forintra növekszik, ami ugyanakkor a GDP 71,5 százalékára csökkenő adósságrátát jelent.
A nettó pénzforgalmi kamatkiadások várható összege 2013-ban
1.226,3 milliárd forintot tesz ki, ami emelkedést jelent a 2012-es előirányzat 1.005,7 milliárd forint nettó kamatkiadáshoz képest. A nettó kamatkiadások 2013-ban várhatóan a GDP 4,0 százalékát teszik ki, a 2012. évi 3,4 százalék után. A kamatkiadások emelkedése részben a nominálisan emelkedő államadósságnak, részben a lejáró nemzetközi hitelcsomag piaci refinanszírozásának hatása, ugyanis a piaci hozamok meghaladják a hitelcsomag hozamát - áll a büdzséről szóló előterjesztésben.
Tranzakciós adó, bankadó
A pénzügyi tranzakciós illetéket a Széll Kálmán Terv 2.0 hívta életre, az új adónem 2013. január 1-jétől lép hatályba. Az illeték a Magyarországon végrehajtott – egyes meghatározott – fizetési műveletekhez kapcsolódó új közteher. Jellemzője, hogy forgalmi típusú illeték, amely alapvetően a lakossági és vállalati banki tranzakciókra, valamint a postai ügyletekre terjed ki. Előirányzata 283 milliárd forint.
A távközlési adót 2012. július 1-jétől vezetik be. Az új adónem alanya a távközlési szolgáltató. Az adóalap az indított hívások időtartama, valamint a küldött üzenetek száma, az adó mértéke egységesen 2 forint/megkezdett perc vagy küldött üzenet. Ebből a közteherből 44 milliárd forintra számít a kormányzat.
A pénzügyi szervezetek különadója esetében új szabályozás lép életbe, a biztosítótársaságok 2013. évtől kikerülnek az adónem hatálya alól. Ugyanakkor lesz biztosítási adó, ami január 1-jén lép hatályba, és a baleseti adót, a biztosítókat terhelő pénzügyi intézményi különadót és a tűzvédelmi hozzájárulást váltja ki. Az egyesített összegű adónem 2013-as előirányzata 52,5 milliárd forint.
Kedvezményt jelent a továbbra is érintett szervezetek, cégek számára, hogy az adómérték a felére csökken: a pénzügyi szervezetek különadója címén tervezett bevétel 72 milliárd forint, amely 115 milliárd forinttal, 62 százalékkal kevesebb a 2012-re előirányzott 187 milliárd forintnál.
A csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter leszögezte: a traznakciós illeték 1 ezrelékes mértéke nem változik, ám az még kérdés, hogy lesz-e felső korlátja.
Megjegyezte, hogy felső korlát nélkül 300-400 milliárd forint lenne az illetékből származó bevétel. Elmondta, a kormány több kérdésben folytat tárgyalásokat a bankszövetséggel, így az illeték felső korlátjáról, a bankadó esetleges kivezetéséről, és egy pénzügyi élénkítő paktumról.
Ha kivezetik a bankadót, nem lehetne általános felső korlátja a tranzakciós illetéknek, hiszen a bankadó kivezetése révén kieső forrást pótolni kell - mondta.
Az egyes ágazatokat terhelő különadó (bolti kiskereskedelem, távközlés, energiaellátók) 2013-tól megszűnik a javaslat szerint.
Az energiaellátók jövedelemadója 2013. évben továbbra is megmarad, az adónem személyi köre kiegészül a villamos energia és földgáz törvényben meghatározott egyetemes szolgáltatóval, elosztói engedélyessel, a közüzemi vízszolgáltatást nyújtó és települési hulladékkezelést végzőkkel. Az adó mértéke 8 százalékról 11 százalékra változik. Az energiaellátók jövedelemadója mérlegsoron 40 milliárd forint bevételi összeg szerepel.
A társasági adó címén a tervezett bevétel 380,8 milliárd forint. Ez a bevétel 24,6 milliárd forinttal, 7 százalékkal haladja meg a 2012. évben a költségvetési törvény által előirányzott 356,2 milliárd forintot. A hitelintézeti járadék 2013. évre tervezett összege 8,1 milliárd forint. Cégautóadóból a költségvetés 39 milliárd forint bevételt vár.
Az egyszerűsített vállalkozói adó címén tervezett bevétel 178,2 milliárd forint. Ez 46,8 milliárd forinttal, 21 százalékkal kevesebb a 2012-re előirányzott 225 milliárdnál.
A bányajáradék tervezett bevétele 95 milliárd forint. Döntő részét, több mint 97 százalékát továbbra is a kőolaj- és a földgáztermékek utáni befizetések jelentik. Játékadóból a központi költségvetésnek 58,1 milliárd forint bevétele várható 2013-ban.
A 2013. évre tervezett általános forgalmi adó bevétel 2.826,4 milliárd forint, amely a GDP mintegy 9,2 százaléka. A tervszám a bázisévi előirányzatot (2.722,0 milliárd forint) 104,4 milliárd forinttal (3,8 százalékkal) haladja meg.
Jövedéki adóból a várt bevétel 913,1 milliárd forint, ez gyakorlatilag megegyezik az idei előirányzattal (913,9 milliárd).
A költségvetés 2013. évre tervezett regisztrációs adó bevétele 15 milliárd forint.
Kiemelt terület a határon túli magyarság támogatása
Továbbra is kiemelt terület a határon túli magyarság programjainak támogatása - olvasható a jövő évi költségvetés tervezetében.
A külhoni magyarság támogatása 2013-ban a közigazgatási tárca nemzetpolitikai tevékenység fejezetében és a Bethlen Gábor Alap költségvetésében megosztva szerepel. A fejezet teljes összeg 11,57 milliárd forint.
Az alapkezelő működési költségeire 810 millió forint állna rendelkezésre a tervek szerint.
Az alapból nyújtott támogatásokat tekintve oktatási-nevelési támogatásokra 4,82 milliárd, a Határtalanul programra 465,3 millió forint jutna. A Magyarság Háza keret 216 millió forint lenne a tervek szerint, míg a nemzeti jelentőségű intézmények támogatására 3,82 milliárdot irányoz elő a kormányzat.
Egyéb támogatásokra 1,43 milliárd forint szerepel. A jogsegély szolgálat működtetésére jövőre is 50 millió forintot szánna a kabinet a tervezet szerint.
Határon túli magyarság támogatását célozza az Emberi Erőforrások Minisztériumánál a határon túli oktatási feladatok támogatására 668.2 millió forint szerepel, a határon túli magyar felsőoktatási intézmények támogatására 200 millió forintot irányoztak elő.
A központi alrendszer bevételei 3,2 százalékkal nőnek
A jövő évi költségvetési törvényjavaslat szerint a központi alrendszer - azaz az államháztartás önkormányzatok nélküli részének - bevételei 14.799,7 milliárd forintra rúgnak, szemben a 2012. évi 14.340,95 milliárd forinttal, ami 3,2 százalékos növekedés.
A 283 milliárd forintra tervezett tranzakciós illeték-bevétel mellett a pénzügyi szervezetek különadója is szerepel, 72 milliárd forinttal.
A kormány jövő évi adó- és járulékpolitikai célkitűzéseit az határozza meg, hogy az államadósság csökkentését szem előtt tartva, a kitűzött hiánycélhoz biztosítani kell a megfelelő költségvetési bevételeket. Az adópolitikai lépések továbbra is az arányos és egységes adórendszer megteremtésére, a munkát terhelő adók csökkentésére, a vállalkozások terheinek mérséklésére, a magyar cégek versenyképességének javítására irányulnak. A kormány a jövedelmi adókról a fogyasztási és a forgalmi típusú adókra teszi a hangsúlyt - derül ki az előterjesztésből.
A személyi jövedelemadó esetén 2013-tól megszűnik az évi 2 millió 424 ezer forintot meghaladó, összevont adóalapba tartozó jövedelmeket terhelő adóalap-kiegészítés, így a jövedelem nagyságtól függetlenül valamennyi összevont adóalapba tartozó jövedelem adóterhelése 16 százalék lesz.
A személyi jövedelemadó bevételi terv 1.540,3 milliárd forint. A 2013. évre vonatkozó tervezés a nemzetgazdasági szintű bruttó bér- és keresettömeg 5,1 százalékos növekedését vetíti előre. A tervezett összeg az adóváltozásokkal módosított bevétel. Az adóváltozások a tárgyévben összességében 107,2 milliárd forint költségvetési bevételcsökkenést eredményeznek. Illetékekből a központi költségvetés 2013. évi várható bevétele 110,4 milliárd forint.
hirado
2012.06.16. 10:37
Legfrissebb hirek
- Nagy Ervinnel, lovas amazonokkal, életre kelő oroszlánszoborral kilőtt a TISZA Párt kampánydala
- Egyre több magyar tartja pénzét külföldi számlákon és trezorokban
- Közúti ellenőrzéskor autókat vehet el a NAV
- A szesztilalom a trafikban nem érvényes
- Késelés Józsefvárosban
- Támogatja a zsebszerződések elleni lépéseket az LMP
- Magyar nap az Európa Ligában az M1-en és a telesport.hu-n
- Amerikai képviselő: A Tavares-jelentésnek nincs jelentősége
- Balog: A béremelés megfelel az ország teljesítőképességének
- Varga: Komoly lehetőség az uniós gazdaságfejlesztési támogatás
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Meghalt Schmuck Andor - hónapok óta küzdött súlyos betegségével
- Az USA is beszállt, egyre durvább a helyzet – Minket is tönkrevág az iráni háború?
- Hatalmas lángoszlop csapott fel Iránban, dróntámadás érte a világ legnagyobb földgázmezőjét
- Orbán Viktor reggeli interjúja: „Beszéljünk egyenesen, Brüsszelben háborút akarnak”
- Szijjártó: Izraelben 787, Iránban 14 magyar regisztrált konzuli védelemre
- Kitört a pánik Izraelben, megrohanták az emberek a boltokat
- Izraeli légicsapások: már két hete F-15-ösök állomásoznak Jordániában, hogy segítsenek elfogni az iráni rakétákat
- Válaszcsapás: Irán 100 drónt indított Izrael felé
- Izrael lefejezte az iráni hadvezetést: katonai vezetők és atomtudósok az áldozatok között
- Kiszivárgott, milyen nagy dobással készül Orbán Viktor: „Ha megfeszülök, sem tudok jobbat kihozni”
HIRDETÉS
