HIRDETÉS
HIRDETÉS

HÍREK > ÜZLET > Fellendülést hozhatnak a kis repterek

t: 176

Fellendülést hozhatnak a kis repterek

A regionális repterek sokat segíthetnek az adott térség fejlődésében. Magyarországon még az első lépéseknél tartanak.

Nehéz gazdaságosan üzemeltetni a kis légikikötőket, amelyek azonban sokat segíthetnének az adott régió fellendítésében – állapította meg az Európai Parlament.

A kisebb, úgynevezett másodlagos repterek gyakran becsapós nevet viselnek, hiszen a megjelölt várostól – ahogy Hahn is Frankfurttól, Eindhoven Amsterdamtól, vagy Bergamo Milánótól – akár több órányi utazásra is lehetnek. Cserébe viszont, a fapados járatoknak köszönhetően, olcsóbban lehet eljutni oda, mint a nagy központi reptérre. Egykori katonai repülőterekről van szó, amelyeket a hidegháború végével a honvédség adott át a polgári légiforgalomnak – mondta a Kossuth Rádiónak Gunczer Géza repülési szakértő. Európában így már háromféle reptér létezik.

Az elsődleges repterek a nagyvárosokat, fővárosokat szolgálják ki. A másodlagosak ugyanezeket a városokat, de messzebb találhatók és kisebb forgalmat kezelnek, míg a regionális repterek messze esnek a nagyvárosoktól, de egy kisebb régiót kényelmesen ki tudnak szolgálni – magyarázta a szakember.

Amikor a reptér fizet a társaságnak

Míg a nagy, jól ismert nemzetközi repterekre elsősorban a hagyományos, úgynevezett hálózatos légitársaságok indítanak járatokat, a másodlagos és regionális légikikötőkbe inkább csak a fapadosok járnak.

A diszkont légitársaságok nem csak a jegyárbevételből élnek – folytatta Gunczer Géza. Ellentétben a nagy repterekkel, a regionális kikötőkben gyakran marketingtámogatást is kapnak, hogy egyáltalán odarepüljenek. Az üzemeltetők ugyanis – bár tisztában vannak azzal, hogy az utas olcsó jeggyel érkezett – tudják, hogy nem ingyen fog nézelődni, hanem minden szolgáltatást, amit a régió nyújt, igénybe fog venni. Használni fogja a minibuszt, a taxit, a szállodát, elmegy a múzeumba. Nagyon gyakran a repülőtér tulajdonosa a régió, és azt a pénzt, amit az utasok ott költenek el, visszaforgatják a repülőtérbe – magyarázta.

Repülő vagy vasút?

A fejlesztési pénzek elosztásával kapcsolatban sokan kritizálják a regionális repterek fejlesztését. Mások viszont azzal érvelnek, még így is olcsóbb háromszáz kilométer felett szállítani, mintha az unió másik kedvenc projektjét, a nagysebességű vasutakat fejlesztenék. A vasútpártiak azonban erre azt válaszolják, hogy a légiközlekedés sokkal környezetszennyezőbb.

A hazai helyzet

Miközben nyugaton arról vitáznak, hogyan költsék el a fejlesztési pénzeket, idehaza még csak az első lépéseknél tartunk.

Menetrendszerinti járat vidékről csak nyáron indul: Debrecenből Londonba. Pedig egykori magyar vagy szovjet katonai repteret szinte minden vidéki nagyvárosunk közelében találni, hasznosítani viszont nem olyan könnyű. A szakértő rámutatott: nehéz lenne a folyamatos utasszámot garantálni például Békéscsaba és Frankfurt között.

Régiónkban ott vannak sikeres kisebb repterek – Romániában vagy Lengyelországban – ahonnan sok vendégmunkás vándorolt az utóbbi évtizedekben nyugatra. Ők alkotják az utazók többségét. Részint az ilyen forgalomra építene most a debreceni repülőtér is, másrészt viszont – akárcsak a Budapestre érkező fapados járatok – alapvetően a nyugatról kiinduló termál- és orvosi turizmusban látják a jövőt.

hirado

2012.05.20. 13:39

| Többi

vissza a rovathoz | vissza címoldalra

Legfrissebb hirek