
Elképzelhetetlen nehézségek elé néz Görögország, ha kilép a valutaunióból.
A francia elnök törekvése az, hogy megpróbálja Merkelt rávenni, enyhítsen a növekedés érdekében a pénzügyi szigoron, de közben az eurózóna pénzügyminiszterei elzárkóztak ettől.
Magas István közgazdász, tanszékvezető egyetemi tanár a helyzetről az m1 Az Este című műsorában úgy fogalmazott: ki fog alakulni az a helyzet, amikor a fiskális fegyelem mellett lesz egy reményt keltő növekedési csomag is. Mint mondta: ez akkor valósulhat meg, ha az Unióban találnak friss pénzt, amelyet ellenőrizhetően termelő területekre terelnek.
Németh Dávid, az ING bank vezető elemzője azt hangsúlyozta: a pénzpiacok mellett az EKB is hajlik arra, hogy a tőkeinjekciókkal segítse a növekedést. Mint mondta: a legnagyobb kérdés most az, ki fogja odaadni a szükséges pénzt Görögországnak és Spanyolországnak. Ha Németország teszi ezt meg, a mostani olcsó kötvényeinek hozama emelkedni fog.
Magas István szerint Európa megértette, hogy a görögök túlfeszítették a húrt. Európa most azt mondja, kitárja az ajtókat a kilépés előtt. Azt mondta: ilyenkor a bankrendszer napokra bezár és kitalálnak egy árfolyamot, ami rettentő nehéz. Ez azt jelenti majd, hogy mindenkinek 30-40 százalékkal többet kell dolgozni, hogy ugyanazt az árut ki tudja fizetni drachmában. Rettenetes, azonnali lefelé menetel következne, ami a bankrendszert is megrázná - fogalmazott.
Magas István 60 százalék esélyt lát arra, hogy Görögország kilép a valutaunióból. Elemzők szerint ez a döntés Németországnak 60-80 milliárd, az uniónak pedig 3-500 milliárd eurójába kerülne. A várható események hatását latolgatva Magas István azt mondta: a forintot is erősen meg fogja rázni. A normál reakció a bennünket blokként kezelő portfoliómenedzserek szemében az, hogy itt minden romlik, adjunk el. Ilyen helyzetben erőteljes forintgyengülés várható.
hirado
2012.05.16. 09:11