HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- Brutálisan drágultak a gyümölcsök – Ennyivel nőttek a fogyasztói árak júliusban
- Gáspár Győző újra bíróság elé áll – A Kúria perújítást rendelt el a sikkasztási ügyében
- Brokkolis szendvics okozhatta egy olasz férfi halálát, többeket az intenzíven ápolnak
- Harmadik napja tombol a tűz Dél-Olaszországban – Megállás nélkül folyik az oltás
- Éremeső a magyar csapatnál! Két aranyat is szereztek az úszók a világjátékokon, és ez nem minden
HIRDETÉS
HÍREK > ÜZLET > Ez a legújabb: felrobban az euró, Magyarország kiszorul
Az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének kutatási igazgatója az m1 A Lényeg című műsorában beszélt az eurózóna lehetséges jövőjéről.
Rácz Margit a műsorban kifejtette: ha a görög elnöknek sikerülne létrehozni egy koalíciót, akkor Görögország jó úton indulna el. Azonban amennyiben nem jön létre új kormány, akkor kiírják a választásokat, amelyen teret nyerhet a radikális baloldali párt (Sziriza), ez a politika pedig "kiröpíti Görögországot az eurózónából" - fogalmazott az igazgató.
Rácz Margit szerint 1958 óta csak befelé volt út a közösségbe, kifelé azonban nem, tehát amennyiben Görögország kikerül az eurózónából, az trendtörés lesz.
Véleménye szerint a görögök számára az lenne jó megoldás, „ha felelős politikusaik lennének, akik megnéznék a zord nemzetközi pénzpiacot és megértenék, milyen nehéz stabilizálódni”, ez azonban - tette hozzá - államcsődön keresztül történne. Kiemelte: az eurózónának ugyanakkor ez a fordulat nagyon jó lenne, mert egy olyan országtól „szabadulnának meg”, amibe csak öntik a pénzt és nem történik semmi - fogalmazott az igazgató.
Mint kifejtette, az adósságválság elhúzódása szociális feszültségekhez vezet, amelyek talaján a populista politikusok találhatók. „Ebben a helyzetben az adósság finanszírozás lehetőségének megadása a költségvetési megszorítások feltételeként jött létre. Megszorításokon keresztül lehet a közösségi forrásokból pénzt kapni, hogy a folyó költségvetés ne terhelje újjá a hiányt, az adósságot” – magyarázta Rácz Margit, hozzátéve, hogy mindez egy olyan világválság közepette zajlik, ahol fontos lenne, hogy minimális növekedési lehetőségek teremtődjenek. „De a válsággal megterhelt világgazdasági környezetben a megszorítások útján elvész a növekedési lehetőség, és megnő a szociális válság” – fejtette ki.
Franciaország
Arra a műsorvezetői kérdésre, miszerint François Hollande el tudja-e érni, hogy a paktumot újratárgyalják, Rácz Margit azt mondta: erre nincs esély. Mint mondta, az a folyamat, ami az ún. hatos csomagtól a fiskális paktumig röpítette a szabályozást egy éven belül, versenyfutás volt a nemzetközi pénzpiacokkal. A nemzetközi pénzpiacok befagytak, a hitelminősítők pedig elkezdtek leminősíteni, amitől nem lehetett adósságot finanszírozni – mondta az igazgató. Hozzátette: a három hitelminősítő közül az egyik (a Standard & Poor's) máris leminősítette az AAA-ról Franciaországot.
„Az új francia elnök első útja a német kancellárhoz vezet, itt majd nyilvánvalóan fel fogják neki tenni azokat a kérdéseket, hogy a jóléti modell olyan mértékű megtartását miből fogja finanszírozni. Eladósodásból nem lehet, mert az az olcsó, likvid pénz, amivel tele volt 20 évig a pénzpiac, már nem áll rendelkezésre” – hangsúlyozta az igazgató hozzátéve, Németországban egészen más a helyzet, mint Franciaországban. Mint mondta, Németországban korábban végrehajtottak egy adóreformot, ami átrendezte a forrásokat a cégek, az állampolgárok számára, és a költségvetés kiadási oldaláról azokat az elemeket – az oktatástól a tömegközlekedésig az egészségügyön át – átterhelték a lakosságra. Ennek eredményeként kedvező telephellyé vált Németország, és visszatért Amerikába a német tőke egy része. Erre most nincs lehetőség - emelte ki Rácz Margit.
Stabilitási kultúra
Az igazgató kiemelte azt is, hogy mikor 1999-ben erős politikai nyomás mellett létrehozták a közös pénzt, az eurózónán belül semmilyen gazdasági mélyülés nem történt 10 év alatt. Mikor a közös pénz létrehozásán gondolkodtak, voltak olyan felvetések, hogy előbb kell politikai uniót megalkotni és csak utána a közös pénzt, és ez a sorrend nem megfordítható – hangsúlyozta.
Mint mondta, a válság két dologban mutatkozik meg: az egyik az ún. stabilitási kultúra hiánya, ilyen Görögország és Olaszország. E két országban ugyanis - fejtette ki - nem tudtak szigorú tiszta közpénzügyeket folytatni, ezek az országok nem tudnak bekapcsolódni az egyesült államok rendszerébe.
Az igazgató két úton látja a jövőt; szerinte az egyik út egy lassú erodálódás lehet, a másik pedig egy olyan regionalizálódás, ami azt azt öt-hat országot kapcsolja össze, akik össze tudnak nőni, a többi ország pedig külső körökben fog létezni.
Marad-e az euró?
Rácz Margit szerint nem változtatna az adósság mértékén, ha megszűnne az euró. „Ez egy érdekes gazdasági helyzet, hiszen miközben stagnál a gazdaság, sem infláció, sem stagfláció nem történik – ez utóbbi megtörtént a ’70-és, ’80-as években, az olajválság nyomán. Most azonban nincs kereslet, és ahol nincs kereslet, nincs infláció sem” – mondta, hozzátéve: ha az adósságválság sokáig elhúzódik, akkor „aki összetartozik, az összenő, és lehet, hogy jönnek a populista politikusok, akik szétvernek valamit, ami 50 év alatt összeépült”.
hirado
2012.05.14. 11:03
t: 114
Ez a legújabb: felrobban az euró, Magyarország kiszorul
Az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének kutatási igazgatója az m1 A Lényeg című műsorában beszélt az eurózóna lehetséges jövőjéről. Rácz Margit a műsorban kifejtette: ha a görög elnöknek sikerülne létrehozni egy koalíciót, akkor Görögország jó úton indulna el. Azonban amennyiben nem jön létre új kormány, akkor kiírják a választásokat, amelyen teret nyerhet a radikális baloldali párt (Sziriza), ez a politika pedig "kiröpíti Görögországot az eurózónából" - fogalmazott az igazgató.
Rácz Margit szerint 1958 óta csak befelé volt út a közösségbe, kifelé azonban nem, tehát amennyiben Görögország kikerül az eurózónából, az trendtörés lesz.
Véleménye szerint a görögök számára az lenne jó megoldás, „ha felelős politikusaik lennének, akik megnéznék a zord nemzetközi pénzpiacot és megértenék, milyen nehéz stabilizálódni”, ez azonban - tette hozzá - államcsődön keresztül történne. Kiemelte: az eurózónának ugyanakkor ez a fordulat nagyon jó lenne, mert egy olyan országtól „szabadulnának meg”, amibe csak öntik a pénzt és nem történik semmi - fogalmazott az igazgató.
Mint kifejtette, az adósságválság elhúzódása szociális feszültségekhez vezet, amelyek talaján a populista politikusok találhatók. „Ebben a helyzetben az adósság finanszírozás lehetőségének megadása a költségvetési megszorítások feltételeként jött létre. Megszorításokon keresztül lehet a közösségi forrásokból pénzt kapni, hogy a folyó költségvetés ne terhelje újjá a hiányt, az adósságot” – magyarázta Rácz Margit, hozzátéve, hogy mindez egy olyan világválság közepette zajlik, ahol fontos lenne, hogy minimális növekedési lehetőségek teremtődjenek. „De a válsággal megterhelt világgazdasági környezetben a megszorítások útján elvész a növekedési lehetőség, és megnő a szociális válság” – fejtette ki.
Franciaország
Arra a műsorvezetői kérdésre, miszerint François Hollande el tudja-e érni, hogy a paktumot újratárgyalják, Rácz Margit azt mondta: erre nincs esély. Mint mondta, az a folyamat, ami az ún. hatos csomagtól a fiskális paktumig röpítette a szabályozást egy éven belül, versenyfutás volt a nemzetközi pénzpiacokkal. A nemzetközi pénzpiacok befagytak, a hitelminősítők pedig elkezdtek leminősíteni, amitől nem lehetett adósságot finanszírozni – mondta az igazgató. Hozzátette: a három hitelminősítő közül az egyik (a Standard & Poor's) máris leminősítette az AAA-ról Franciaországot.
„Az új francia elnök első útja a német kancellárhoz vezet, itt majd nyilvánvalóan fel fogják neki tenni azokat a kérdéseket, hogy a jóléti modell olyan mértékű megtartását miből fogja finanszírozni. Eladósodásból nem lehet, mert az az olcsó, likvid pénz, amivel tele volt 20 évig a pénzpiac, már nem áll rendelkezésre” – hangsúlyozta az igazgató hozzátéve, Németországban egészen más a helyzet, mint Franciaországban. Mint mondta, Németországban korábban végrehajtottak egy adóreformot, ami átrendezte a forrásokat a cégek, az állampolgárok számára, és a költségvetés kiadási oldaláról azokat az elemeket – az oktatástól a tömegközlekedésig az egészségügyön át – átterhelték a lakosságra. Ennek eredményeként kedvező telephellyé vált Németország, és visszatért Amerikába a német tőke egy része. Erre most nincs lehetőség - emelte ki Rácz Margit.
Stabilitási kultúra
Az igazgató kiemelte azt is, hogy mikor 1999-ben erős politikai nyomás mellett létrehozták a közös pénzt, az eurózónán belül semmilyen gazdasági mélyülés nem történt 10 év alatt. Mikor a közös pénz létrehozásán gondolkodtak, voltak olyan felvetések, hogy előbb kell politikai uniót megalkotni és csak utána a közös pénzt, és ez a sorrend nem megfordítható – hangsúlyozta.
Mint mondta, a válság két dologban mutatkozik meg: az egyik az ún. stabilitási kultúra hiánya, ilyen Görögország és Olaszország. E két országban ugyanis - fejtette ki - nem tudtak szigorú tiszta közpénzügyeket folytatni, ezek az országok nem tudnak bekapcsolódni az egyesült államok rendszerébe.
Az igazgató két úton látja a jövőt; szerinte az egyik út egy lassú erodálódás lehet, a másik pedig egy olyan regionalizálódás, ami azt azt öt-hat országot kapcsolja össze, akik össze tudnak nőni, a többi ország pedig külső körökben fog létezni.
Marad-e az euró?
Rácz Margit szerint nem változtatna az adósság mértékén, ha megszűnne az euró. „Ez egy érdekes gazdasági helyzet, hiszen miközben stagnál a gazdaság, sem infláció, sem stagfláció nem történik – ez utóbbi megtörtént a ’70-és, ’80-as években, az olajválság nyomán. Most azonban nincs kereslet, és ahol nincs kereslet, nincs infláció sem” – mondta, hozzátéve: ha az adósságválság sokáig elhúzódik, akkor „aki összetartozik, az összenő, és lehet, hogy jönnek a populista politikusok, akik szétvernek valamit, ami 50 év alatt összeépült”.
hirado
2012.05.14. 11:03
Legfrissebb hirek
- Nagy Ervinnel, lovas amazonokkal, életre kelő oroszlánszoborral kilőtt a TISZA Párt kampánydala
- Egyre több magyar tartja pénzét külföldi számlákon és trezorokban
- Közúti ellenőrzéskor autókat vehet el a NAV
- A szesztilalom a trafikban nem érvényes
- Késelés Józsefvárosban
- Támogatja a zsebszerződések elleni lépéseket az LMP
- Magyar nap az Európa Ligában az M1-en és a telesport.hu-n
- Amerikai képviselő: A Tavares-jelentésnek nincs jelentősége
- Balog: A béremelés megfelel az ország teljesítőképességének
- Varga: Komoly lehetőség az uniós gazdaságfejlesztési támogatás
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Meghalt Schmuck Andor - hónapok óta küzdött súlyos betegségével
- Az USA is beszállt, egyre durvább a helyzet – Minket is tönkrevág az iráni háború?
- Hatalmas lángoszlop csapott fel Iránban, dróntámadás érte a világ legnagyobb földgázmezőjét
- Orbán Viktor reggeli interjúja: „Beszéljünk egyenesen, Brüsszelben háborút akarnak”
- Szijjártó: Izraelben 787, Iránban 14 magyar regisztrált konzuli védelemre
- Kitört a pánik Izraelben, megrohanták az emberek a boltokat
- Izraeli légicsapások: már két hete F-15-ösök állomásoznak Jordániában, hogy segítsenek elfogni az iráni rakétákat
- Válaszcsapás: Irán 100 drónt indított Izrael felé
- Izrael lefejezte az iráni hadvezetést: katonai vezetők és atomtudósok az áldozatok között
- Kiszivárgott, milyen nagy dobással készül Orbán Viktor: „Ha megfeszülök, sem tudok jobbat kihozni”
HIRDETÉS
