HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- Brutálisan drágultak a gyümölcsök – Ennyivel nőttek a fogyasztói árak júliusban
- Gáspár Győző újra bíróság elé áll – A Kúria perújítást rendelt el a sikkasztási ügyében
- Brokkolis szendvics okozhatta egy olasz férfi halálát, többeket az intenzíven ápolnak
- Harmadik napja tombol a tűz Dél-Olaszországban – Megállás nélkül folyik az oltás
- Éremeső a magyar csapatnál! Két aranyat is szereztek az úszók a világjátékokon, és ez nem minden
HIRDETÉS
HÍREK > BELFÖLD > Volt, nincs elitiskola?
Az általános iskolák 2007 tavaszán már nem válogathatják meg leendő tanulóikat. A közoktatási törvény hétfőn megszavazott módosítása szerint elsőként a körzetükben lakó gyermekeket kell felvenniük, a körzeten kívülről jelentkezők közül először az adott településen élő, szociálisan halmozottan hátrányos helyzetűeket kell beiskolázni. Csak hely hiányában lehet elutasítani azokat a rászoruló diákokat, akik szülei legfeljebb 8 általánost végeztek, és ha még mindig marad üres hely, azt sorsolással kell betölteni.
Újraosztják a felvételi körzeteket is: egy körzetben a halmozottan hátrányos helyzetű tanulóknak az összes tanköteles korú diákhoz viszonyított aránya a szomszédos körzethez képest legfeljebb 25 százalékban térhet el. Azaz, nem lehet megtenni azt, hogy a körzetbeosztással hozzanak létre jobb, illetve kevésbé erős iskolákat.
Magyar Bálint oktatási miniszter a Népszabadságnak azt mondta: a szaktárca a törvénymódosítással azt szeretné megakadályozni, hogy a jobb módú családok gyermekeit kiválogassák az iskolák, a másik oldalon pedig olyan intézmények legyenek, melyekbe a hátrányos helyzetű gyermekek járnak. A miniszter egy nemzetközi PISA vizsgálatra hivatkozott, miszerint Magyarországon 65-70 százalékban határozza meg a gyermek teljesítményét, hogy milyen iskolába jár, míg Svédországban ez az arány 7-10 százalék. A nehezebb helyzetű gyermekek nem fogják lehúzni a jobb körülmények közül érkezettek teljesítményét - ez meggyőződése Magyar Bálintnak.
A szakma nem teljesen így látja a kérdést. Sipos Ibolya, a Szegedi Tudományegyetem Ságvári Endre Gyakorló Általános Iskolájának igazgatója elképzelhetetlennek tartja, hogy megtiltsák a pedagógusoknak leendő diákjaik megismerését beiratkozás előtt. Véleménye szerint az eredményes pedagógiai munka záloga, hogy az osztályok viszonylag homogén közösségek legyenek, melyekben a diákok közel azonos szinten teljesítenek. Egy-egy diák lemaradása gátolja azok előrehaladását, akik tudnák teljesíteni a követelményeket - tette hozzá.
Osztja ezt a véleményt Hámori Veronika, a Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium igazgatója is, aki úgy véli: az oktatási tárca formálisan akar megoldani egy rendkívül összetett problémát. Mint mondta: egyetért azzal, hogy egyetlen gyermek se kerüljön önhibáján kívül hátrányba, a differenciálás azonban nem feltétlenül rossz.
Az erőszakos integráció nem hoz eredményt - véli Horváth Péter, az Erdélyi utcai Általános Iskola igazgatója, mondván: iskolája tanulóinak 99 százaléka roma, miközben a kerületben a romák aránya 40 százalék. Az igazgató szerint itt spontán szegregációról van szó: a nem roma szülők máshová íratják be gyermeküket.
hirado
2005.12.06. 10:18
t: 220
Volt, nincs elitiskola?
Az általános iskolák 2007 tavaszán már nem válogathatják meg leendő tanulóikat. A közoktatási törvény hétfőn megszavazott módosítása szerint elsőként a körzetükben lakó gyermekeket kell felvenniük, a körzeten kívülről jelentkezők közül először az adott településen élő, szociálisan halmozottan hátrányos helyzetűeket kell beiskolázni. Csak hely hiányában lehet elutasítani azokat a rászoruló diákokat, akik szülei legfeljebb 8 általánost végeztek, és ha még mindig marad üres hely, azt sorsolással kell betölteni.Újraosztják a felvételi körzeteket is: egy körzetben a halmozottan hátrányos helyzetű tanulóknak az összes tanköteles korú diákhoz viszonyított aránya a szomszédos körzethez képest legfeljebb 25 százalékban térhet el. Azaz, nem lehet megtenni azt, hogy a körzetbeosztással hozzanak létre jobb, illetve kevésbé erős iskolákat.
Magyar Bálint oktatási miniszter a Népszabadságnak azt mondta: a szaktárca a törvénymódosítással azt szeretné megakadályozni, hogy a jobb módú családok gyermekeit kiválogassák az iskolák, a másik oldalon pedig olyan intézmények legyenek, melyekbe a hátrányos helyzetű gyermekek járnak. A miniszter egy nemzetközi PISA vizsgálatra hivatkozott, miszerint Magyarországon 65-70 százalékban határozza meg a gyermek teljesítményét, hogy milyen iskolába jár, míg Svédországban ez az arány 7-10 százalék. A nehezebb helyzetű gyermekek nem fogják lehúzni a jobb körülmények közül érkezettek teljesítményét - ez meggyőződése Magyar Bálintnak.
A szakma nem teljesen így látja a kérdést. Sipos Ibolya, a Szegedi Tudományegyetem Ságvári Endre Gyakorló Általános Iskolájának igazgatója elképzelhetetlennek tartja, hogy megtiltsák a pedagógusoknak leendő diákjaik megismerését beiratkozás előtt. Véleménye szerint az eredményes pedagógiai munka záloga, hogy az osztályok viszonylag homogén közösségek legyenek, melyekben a diákok közel azonos szinten teljesítenek. Egy-egy diák lemaradása gátolja azok előrehaladását, akik tudnák teljesíteni a követelményeket - tette hozzá.
Osztja ezt a véleményt Hámori Veronika, a Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium igazgatója is, aki úgy véli: az oktatási tárca formálisan akar megoldani egy rendkívül összetett problémát. Mint mondta: egyetért azzal, hogy egyetlen gyermek se kerüljön önhibáján kívül hátrányba, a differenciálás azonban nem feltétlenül rossz.
Az erőszakos integráció nem hoz eredményt - véli Horváth Péter, az Erdélyi utcai Általános Iskola igazgatója, mondván: iskolája tanulóinak 99 százaléka roma, miközben a kerületben a romák aránya 40 százalék. Az igazgató szerint itt spontán szegregációról van szó: a nem roma szülők máshová íratják be gyermeküket.
hirado
2005.12.06. 10:18
Legfrissebb hirek
- Nagy Ervinnel, lovas amazonokkal, életre kelő oroszlánszoborral kilőtt a TISZA Párt kampánydala
- Egyre több magyar tartja pénzét külföldi számlákon és trezorokban
- Közúti ellenőrzéskor autókat vehet el a NAV
- A szesztilalom a trafikban nem érvényes
- Késelés Józsefvárosban
- Támogatja a zsebszerződések elleni lépéseket az LMP
- Magyar nap az Európa Ligában az M1-en és a telesport.hu-n
- Amerikai képviselő: A Tavares-jelentésnek nincs jelentősége
- Balog: A béremelés megfelel az ország teljesítőképességének
- Varga: Komoly lehetőség az uniós gazdaságfejlesztési támogatás
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Meghalt Schmuck Andor - hónapok óta küzdött súlyos betegségével
- Az USA is beszállt, egyre durvább a helyzet – Minket is tönkrevág az iráni háború?
- Hatalmas lángoszlop csapott fel Iránban, dróntámadás érte a világ legnagyobb földgázmezőjét
- Orbán Viktor reggeli interjúja: „Beszéljünk egyenesen, Brüsszelben háborút akarnak”
- Szijjártó: Izraelben 787, Iránban 14 magyar regisztrált konzuli védelemre
- Kitört a pánik Izraelben, megrohanták az emberek a boltokat
- Izraeli légicsapások: már két hete F-15-ösök állomásoznak Jordániában, hogy segítsenek elfogni az iráni rakétákat
- Válaszcsapás: Irán 100 drónt indított Izrael felé
- Izrael lefejezte az iráni hadvezetést: katonai vezetők és atomtudósok az áldozatok között
- Kiszivárgott, milyen nagy dobással készül Orbán Viktor: „Ha megfeszülök, sem tudok jobbat kihozni”
HIRDETÉS
