
A banki átutalás, a készpénzfelvétel és a sárga csekk után is adót szedne be a kormány. A tranzakciós adó mértéke ugyan nem lehetne több egy ezreléknél, ami így is 400 milliárd forintos bevételt jelenthet.
A pénzügyi tranzakciós adó részletei még nem ismertek, azt sem lehet pontosan tudni, hogy milyen típusú tranzakciókat terhelnének vele – mondta a Duna TV Közbeszéd című műsorában Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője. Konkrétumot ugyan még senki nem tud, de ezzel az adóval döntően az üzleti szférát terhelnék, így pótolva a bankadó kivezetésével kieső állami bevételeket – magyarázta Gerendy Zoltán, a BDO ügyvezetője.
A tranzakciós adó hatásairól Török Zoltán azt mondta: nem tart attól, hogy káros hatásai lennének a makrogazdaságra nézve. Azért lehet szükség erre lépésre, mert a tervezett hiánycélt jövőre is tartani kell, a felmerülő költségvetési lyukakat be kell tömni, ez akár 3-400 milliárdos tételt is jelenthet – tette hozzá. Hangsúlyozta ugyanakkor: nem biztos abban, hogy ez a megoldás az Európai Unió szűrőjén is átmegy.
Gerendy Zoltán ezt azzal egészítette ki, hogy a tervezett intézkedés nem példa nélküli, európai szinten is hosszabb ideje vizsgálják a megoldás lehetőségeit. A BDO ügyvezetője úgy véli: a tranzakciós adó döntően nem a lakosságot terhelné.
Politikailag hálás megoldásnak nevezte az eljárást Madár István is. A portfolio.hu vezető elemzője kifejtette: ez egy közvetett adó lenne, az emberek nem érzékelnék, hogy megemelt közterhet fizetnek. Arra azonban felhívta a figyelmet, hogy az adó bevezetése jelentős kockázattal járhat. Svédországban például alig másfél évig alkalmazták, mert nyomában - kis túlzással - összeomlott az állampapír piac – jegyezte meg.
Ha bevezetik, nehéz kikerülni, mert egyszerű adminisztrációval beszedhető adóról van szó, a pénzmozgások pedig könnyedén nyilvántarthatóak – magyarázta Gerendy Zoltán.
hirado
2012.04.14. 11:08