
A csalások visszaszorítása miatt még az aratás megkezdése előtt, július 1-től a gabonapiacon is bevezetik a fordított adózást.
Az építőiparban már néhány évvel ezelőtt bevezetett fordított adózást alkalmazzák július 1-től a gabonapiacon is. Ez azt jelenti, hogy az eladónak nem kell áfát fizetnie, a vevő vallja be mind a levonandó, mind pedig a fizetendő áfát, és a különbözet után fizeti meg az adót.
Balog Ádám, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában arra a kérdésre, hogy miért év közben vezetik be a fordított adózást, azt válaszolta, ez egy olyan eszköz, amely alkalmazható az uniós tagállamokban, de a Bizottságtól engedélyt kell kérni. A kérelmet az Európa Tanács hagyja jóvá, jelenleg az engedélykérés és a törvény előkészítése is folyamatban van. Mire július 1-től a tranzakciókra sor kerül, a jogszabály is életbe léphet.
A fordított adózást olyan iparágakban szokták alkalmazni, ahol nagymértékűvé váltak a visszaélések, az áfacsalás. A gabonapiacra, az olajos magvak piacára is ez a jellemző, ezeken a területeken akár 25-30 milliárd forintot is veszít az állam, de még a legóvatosabb becslések is 13-15 milliárd forintról szólnak, magyarázta a helyettes államtitkár.
Az adóhatóság számos trükköt tárt már fel, az egyik legjellemzőbb az úgynevezett körhintacsalás, amikor valamilyen szomszédos országban „megjáratják” a gabonát. Értékesítéskor nem kell áfát fizetni, amikor azonban a gabona visszajön – akár papíron, akár valóságosan – egy fantomcég veszi azt meg, amely a tranzakciót követően megszűnik.
hirado
2012.03.23. 11:14